Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-114

114. országos ülés márcziu* 22. 1S76. 17 kolásában maga az alaptörvényekre t. i az 1868. XLIII. törvényczikk 10 és 11. §-aira és az 1870. XLII. törvényczikk 88. §-ára; azonban itt is megállta helyét újból is a minister ur ügyessége s dialectikája prismaja által a legtisztább sugárokat is ugy megtörni, hogy az azon szint veszi fel, a mint az neki tetszik. Mondjuk|ki nyíltan, hogy a hivatkozott törvényből a minister ur csak azon szavakat választotta ki, melyek az ő tendentiájának szolgáltak és ezek a lényegtelenek; mig azon szavakat és ezek a lényegesek — egyszerűen ignorálta és indokolásában szokott loyalitásával egészen agyonhallgatta, melyek épen az ő czélzatának ellenére voltak. így nagyon természetes, minden törvényes garantia iilusoriussa válhatik: ha az ember a törvény szavaiból azt veszi ki, a mi neki tetszik ; azonban, a törvény ily magyarázata egyenesen egy jogállam életerejét érinti és sérti, és vajon a politikai tisztességgel megegyezthető-ó'? ezt bírálják meg a tisztességtudók. Mindenekelőtt az 1868 XLIII törvényczikk 10. §. nem csak azt meghagyja a belügyminister nek, hogy törvényjavaslatot terjesszen elé a királyföld rendezéséről, hanem nyomatékosan meghatározza: hogy az illetők kihallgatásával, az az, a mint maga a minister ur a közigazgatási bizottságban elismerte, a szász nemzeti egyetem kihallgatása után. A minister ur ezt nem tette és javaslatát a szász nemzet kihallgatása nélkül terjesztette elő, a mi által az idézett 10. §-t már megsértette. Ennek ellenébe mondhatná a minister ur, hogy ezt előre már megkisérlette ; de én részemről oonstatálom, hogy ez nem történt. Igaz, hogy a volt belügyminister Tóth Vilmos magát a szász egyetemmel az alkotandó törvény iránt érintkezésbe helyezte; azonban ez egy egész más alapon történt és, az előttünk fekvő javaslat nem az egyetem meghallgatása Titán fekszik előttünk, és ép ugy az 1871-iki, mint az 1872. nemzeti egyetem oly irányban nyilatkozott ezen kérdésben, mely a jelenlegi javaslattal homlokellenes ellentótben áll. Másrészről pedig a szász egyetem területi kikerekitési kérdésben soha ki nem hallgattatott, a mely elvégre is a mai törvényjavaslat alapja, mely szükségképen a királyföld municipalis joga megsemmisítését vonja maga után. Tehát már maga a behozatali módja e javaslatnak, — mert az illetők meg nem hallgattattak: — egy jogsérelem — és egyúttal megsértése ez a szász nemzeti egyetemnek az idézett törvény 10, §-a ós többször ismételt királyi szavakkal megerősített azon jogának, mely szerint belügyeinek rendezésénél ő is közreműködni van hivatva. Azonban még inkább aggasztók azon anyagi jogsérelmek, melyeket a javaslatnak dispositiv tartalma foglal magában; ez szótrombolja a királyföldnek területi egységét, municipalis jogát illusoriussa teszi és erre jogosítva hiszi magát KÉPV. H. NAPLÓ 1876—78. Ví. KÖTET. a minister azon példátlan magyarázási modorával épen a 10. §. által. De mit mond ezen tévesen értelmezett §. „a ministerium . , . az országgyűlés elé oly törvényjavaslatot terjesszen, mely valamint a törvényeken ós szerződéseken alapuló jogokát, ugy az ezen területen lakó bármely nemzetiségű honpolgárok jogegyenlőségét is kellő tekintetbe vegye ós öszhangzásba hozza." És az 1870. évi XLII. törvényczikk 88. §-a kimondja, hogy a királyföld ne vétessek az átalános municipalis törvény alá,hanem a királyföld rendezéséről az 1868. évi XLIII. törvényczisk 10-ik §-ának rendelete folytán külön törvény intézkedjék. Én részemről oonstatálom, hogy ezen a királyföld lakóinak adott garantiáról, mely szerint a kérdéses törvénynek alkottatnia kell: a minister ur e

gy árva szót sem emiitett az indokolásában Az unió törvény tehát fentartja a királyföld municip. egységét, garantirozza annak törvényhatóságai állományát és önkormányzati jogát és biztosit részükre egy különös municipalis törvényt, mely törvényeken és kötött szerződéseken alapuló joguknak megfeleljen. Hogyan gondolja tehát a minister ur, hogy a törvénynek eleget tett, midőn széttépi a királyföldet, összeíánczolja kicsavart tagjait a megye területének töredékein ós nyilvánítja:, hogy most már azon különös municipalis jogról szó sem lehet ? így a minister ur megsemmisíti elsőbben is alkalmazási területét az általa előterjesztendő törvénynek és ez által gondolja törvényben gyökerező kötelezettségét az unió törvényekből folyólag ezeknek megfelelő törvényjavaslatot előterjeszteni illuzoriussá tehetni. Ekép a minister ur nem azt mondja, hogy én akarom az unió törvény 10. §-át mellőzni, nem proponálja a 10. §. egyenes felfüggesztését : egyszerűen csak élét töri; mi azonban egyre megy. Ezen eljárás azonban nem a törvény tiszteletét, hanem annak kigunyolását jelenti. Épen ily szellemben bánik el a minister ur, a szász nemzeti unióval. Az 1868-iki XLIII. törvényczikk 11. §-a biztosítja ennek teljes jogkörét az 1791. XIII. törvénynek megfelelőleg; egyetlen kivételével az eddig fenállott igazságszolgáltatási jogának. Mit tesz a minister ur ? Egy cseppet sem törődik ezen §-t elmagyarázni és — incredibile dictu — kimondja, hogy a 11. §. ugyanazon törvény 1. §-a által alteráltatik; és így tehát a kivétel a szabály által korlátoltatik. Ez oly eredeti találmány, mely egyedül csak az igen t. minister ur dialecticájából származnatik. Elismeri ugyan a t. belügyminister, hogy a szász nemzeti egyetemnek jogában állott eddig gyűléseiben a Királyföld belviszonyait statumok által rendezni; de ezen rendszabályozási jogát most az3