Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.
Ülésnapok - 1875-114
18 114. országos files mslrezins 22. 1876. által kijátszani szándékozik, hogy azt, az eddigi. közjogi állását, mint Erdélyországi harmadik politikai nemzetnek atributumát tekinti és ezen elferdített alapon aztán ugy méltóztatik érvélni a minister ur, hogy miután az 1848. Kolozsvári I. ós az 1868-iki XLIII. törvényczikk az előjogokat élvező külön politikai nemzeteket megszüntette: meg szűnt a szász nemzeti egyetemnek statutarius joga is. Ez merőben téves felfogás és magyarázás ; a felhozott két unio-törvény első §-aiban csak Erdély Nagyfejedelemségnek azon országos rendi közszervezését szüntette meg, mely szerint a magyar és székely nemesség és a szászok polgári nemzete, mint az ország három rendé, a többi népség teljes kizárásával birtak törvényhozási és közigazgatási hatálylyal. E- szerint nem létezik többé Erdélynek országgyűlése és miszerint a szász nemzet azon joga, hogy nemzeti gyűlésének kiküldötteit, mint az ország egyik rendének képviselőit küldhesse az erdélyi országgyűlésre. Csak erről szól a minister ur által idézett két uniotörvény 1. §-a ; de azt, a mit minister ur most eoníiscálni készül: a statutarius és belszervezési jog épen nem kifolyása az országos statusságnak, hanem kifolyása az önkormányzati jognak és ezt a két unio-törvény egy szóval sem alterálta ; sőt ellenben az 1868-ki unio-törvény 10. és 11. §-aiban azt határozattan biztosítja ós a szász nemzeti egyetemet — egyedül az igazságügyi működésnek megszüntetése mellett — teljesen azon jogkörben fentartja, mely azt az 1791-iki XIII. törvényczikk szerint illeti és hogy az ezen törvónyczikken alapuló jogkör ós a belszervezet statutarius jogát magában foglalja: a minister ur maga az indokolásában is elismeri. Ezen jognak ezélbavctt elkobzása által a minister ur tehát ismét megszegi a törvényt. A szász nemzet vagyonát illetőleg, el kell ismernem, hogy a minister ur ezt nem confiseálta, a communisták elveit tehát nem pártolja; de tovább nem megy a tulajdon szentsége iránti tiszteletében: mert a tulajdonjog nemcsak egyenes rablással sértetik, hanem az igaztalan korláto-' zások által is; s ily sértő és igaztalan korlátokat találok a szász nemzeti vagyon igazgatását illető §-okbah. Elismerem ugyan, hogy egy közjogi testölet magánvagyona, más jogi-szabályok ós más állami tekintetek alá esik, mint a magánszemély vagyona ; elismerem, hogy az államot a közjogi testületek vagyona felett a főfelügyeleti jog illeti; de az semminemű érvelés által nem igazolható, hogy a minister ur uj törvény által azt akarja parancsolni, hogy micsoda czélokra és kinek javára fordíttassák egy közjogi testületnek magánvagyona. Tehát tiltakoznom kel! a tulajdonomba szándékolt jogtalan beavatkozás ellen A javaslat minden rendeletével a minister ur tehát megszegi a szász nemzetnek az 1868. unio-törvény 10. és 11. §-aiban újra biztosított törvények és szerződéseken alapuló jogait; szilárd meggyőződésem szerint tehát kötelessége volna a t. háznak ezen törvényszegést az 1848-iki III. törvény T czikk 32. §-ának bírálata alá venni; de ezt tenni a t. ház igazságérzületére és törvény iránti tiszteletére bizom. Azt hozhatják fel ellenem: ha a ministernek kötelessége lett volna is az unio-törvény 10. §-a meghagyásának engedelmeskedni: mi a souverain törvényhozás, a törvény fölött állunk ? Yécsey Tamás tanár ur minap kifejtett theoriája szerint a törvényhozás minden percznyi akaratja törvény, és a mi ezen perczben azért még törvény, mert a törvényhozásnak ugy tetszik : jövő perczben megszűnt törvénynek lenni: mert neki most nem tetszik többé. Nem szándékozom ezen sajátságos theoria ellen küzdeni; nem akarok arra utalni, hogy az állam nem a perez szeszélyének productuma és hogy oly labdajátszás a törvényekkel, nemcsak az állam szilárdságát, hanem léteiét is veszélyeztetnék. Csak arra utalok, hogy vannak törvények, melyeknek megmásitása már azért sem áll a törvényhozásnak souverain hatalmában : mert szerződési bilateral jelleggel birnak és szerzett jogokat alapítottak. Ezt a törvényhozási omnipotentíának hivei is meg fogják engedni. Ily szerződési joggal birnak pedig az unió-törvények. Erdély Nagyfejedelemségnek Magyarországgal való, az 1848-iki kolozsvári I. és az 1868-iki XLIII-ik törvényczikk által beczikkelyezett uniója egy közjogi bilateral szerződés ; ós nem Magyarország souverain törvényhozása egyoldalú parancsa által, hanem csak a másik szerződő fél, csak Erdély országgyűlésének beleegyezése által jött ós jöhetett létre. Akkor, mikor az erdélyi országgyűlés beleegyezésére került a sor az ország harmadik rendénei: a szász nemzet képviselői beleegyezésüket csak azon határozott kikötéssel jelenték ki, hogy fentartassanak az unió mellett is törvények ós szerződéseken alapuló jogaik, nevezetesen a Királyföld' területi integritása, a nemzeti egyetem jogköre, a hatóságok önkormányzati jogai ós a nemzeti vagyonról való szabad rendelkezés. S eziránt az országgyűlés elnöke ünnepélyesen és kötelezőleg kijelenté: a szász municipium az unió által érintetlen fentartatik; sőt azáltal, hogy a szász nemzet joga összes Magyarország által támogattatik, történetének azon fényes korszakát látandja megújulni, mely a magyar királyoktól ielválás előtti- időbe esik. Es mikor 1865-ben az unió helyreállításáról volt szó és a kolozsvári országgyűlésen a szász követek azon fent körülirt jogkört nemzetük számára igénybe vették: az 1865-iki kolozsvári országgyűlés deczember 18-áról kelt feliratában ezen indítványt 0 Felsége a királyhoz
