Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.
Ülésnapok - 1875-134
134. országos illés május l!t. 1S76. 243 törvényhatóságok alá fognak helyeztetni; mert ha javaslatomat végig olvasni, vagy figyelmére méltatni szíveskedett volna: megláthatta volna, hogy épen abban, a mi a vagyon elidegenítését, fölosztását, hasznosítását, bérbeadását, vagy majorsági kezelését illeti, egy szóval mindabban, ami specifice a tulajdonjogra vonatkozik, ezen városok a rninisteríum direct felügyelete alatt maradnának Mondom, a képviselő urnák mindkét kindulási pontja téves. Arra is vagyok bátor figyelmeztetni, hogy a különbség, hacsak a központi költségeket veszszük is, nem abban áll, hogy több példányban kell egy körrendeletet litographiroztatni, vagy pedig a postán többfelé kell ezen rendeletet expediálni; hanem épen azért, mert sok egyéb ügyek is, a melyek itt a törvényjavaslatban ki nem vétetnek, az esetre, ha külön törvényhatósági joggal bírnak az illető városok, közvetlenül a kormányhoz intózendők s minden esetben oda intézendők az administratió minden egyes ágára nézve: épen azért szaporodnak tetemesen a központi kormányzati teendők a szerint, a mint több vagy kevesebb az önálló törvényhatóságok száma ós itt el lehet mondani, hogy egy 1,500 vagy 2.500 lakossal biró törvényhatósággal igen közel épen annyi baja van a központi kormányzatnak, mint majdnem a legnagyobb városokkal. Tehát a különbség a központi kormányzat teendőire nézve is tetemes és épen nem abban áll, amit a képviselő ur mondott. Több felől hangsúlyoztatott, s egyik t. képviselőtársam mind felszólalásában, mind indítványában többszörösen ismételve és rá többször viszszatérve elmondotta, hogy a rideg 12,000-es szám felállítása és egyoldalú alkalmazása mennyire helytelen, mennyire nem alkalmazható. Én t. ház a lakosság számára is — nem tagadom, fektetek egy bizonyos súlyt; mert nem osztozom azon nézetben, melyet egyik képviselőtársam mondott, hogy egy város lakosságának száma történet által idéztetik elő; sőt akármelyik részére a világnak merek hivatkozni, hogy a lakosság számában, annak gyarapodó vagy hanyatló állapotában rejlik egyik kulcsa annak, hogy egy városnak^ ugy vagyoni, mint szellemi előnyei kitűnjenek. (Élénk helyeslés.) Hogyan jöttek létre a világon azon városok, melyek Angol országban „Eotten borough" név alatt ismeretesok. Midőn azok jogaikat kapták, hatalmas és befolyásos testületek voltak; de lassanként leolvadtak, mert megszűntek a maguk vidékének központja lenni, a népesség ennek folytán természetszerűleg önmagától elfogyott, és épen azért, mert sem kormány, sem törvényhozás nem decretálhatja a népességet mesterségesen ; hanem a népesség számát teremtik a viszonyok, a népességben magában kifejezést nyer valamely városnak nemcsak népszáma, hanem egyszersmind anyagi és szellemi fejleménye és viszonyai. (Elénk helyeslés a középen.) De nem is csak ezt vettem ón fel törvényjavaslatomban ; mert méltóztassanak azt megnézni, és nem azért hozom ezt itt föl. mintha kerestem volna : de ez is igazolja, a mit mondani szerencsés voltam, hogy t. i. ez az egyoldalúan minden megfontolás nélkül felvettnek állított népszám, ha az itt kimutatott összes 72 várost vesszük fel: oly furcsán párosul a vagyoni helyzettel, hogy 12 ezer lakosnál nagyobb város csak három van, melynek nincs meg egészen a 100 ezer írt jövedelme, és e három közül is kettőé, a 90 és 100 ezer közt van és csak egy az, mely a 100 ezer írttól messzebb áll. Míg a 12,000 lélekkel nem biró 40 és néhány városban csak kettő van, mely eléri a 100,000 írt jövedelmet, és ez a kettő is épen az, mely a népesség tekintetében is legközelebb áll a 12 ezer számhoz. (Helyeslés,) Különben t. képviselőház, én ezt bevallom, hogy a 12 ezres számot, akár a jövedelmet vegyük, akár — a mit hallottam ugyan e házban csak átalánosságban, de másutt részletesen is vitatni, — akár a műveltség arányát keressük a statistikai kimutatásokból : az bizonyos, hogy az a helyzet mindig előáll, hogy egy aránylag igen csekély többlet végy kevesebblet fog a jognak megadása vagy elvétele fölött dönteni. Mert ha kitűzzük a népesség számát: előáll az az eset, hogy 100 lakossal több vagy kevesebb az egyik vagy a másik categoriába helyezi a várost; ha pedig a jövedelem vétetik föl: előáll az az eset, hogy 100 írttal több vagy kevesebb jövedelen ismét az egyik vagy a másik categoriába helyezi a várost: és végül, ha a műveltség arányát vesszük: előáll az az eset, hogy ha egy 'Yal több vagy kevesebb mutattatik ki, mint írni és olvasni tudó, ez a várost vagy az egyik, vagy a másik categoriába helyezi. Ezt teljesen elkerülni semmiféle mód, methodus és alkalmazás mellett nem lehet. (Helyeslés.) De épen azért tartom részemről a leghelyesebbnek, hogy ne egyoldalúkig csak egy vonalnak, hanem a többieknek is combinatiójából vétessek föl az alap és mondhatom, hogy javaslatomban határozottan ez van. Egyik képviselőtársain abból is okoskodott s annak folytán azt monda (és kénytelen vagyok az általa közel egymáshoz elmondott három tételre együtt refieetálni.) hogy a városoknak költségét szaporítani igazságtalanság; pedig szaporittatik az által, ha mint rendezett tanácsú városok a megyei központi költségekhez tartoznak járulni. Ez az egyik argumentuma. A másik az, hogy rósz lesz ezt tenni az államkincstárra nézve is ; mert ha ezen városok rendezett tanácsú városok lesznek: a közigazgatási költségek szempontjából "az állam adójának bizonyos elengedésében kell részesülniök. A harmadik, a, mit állitott, az volt. hogy az oly városokat, a mérveknek nincs pótadójuk, nem szük31*
