Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.
Ülésnapok - 1875-134
232 134. országos ülés május 19. 1876. • Molnár Aladár jegyző: (olvassa a törvényjavaslatot.) Elnök: Méltóztatik a t. ház a magyar földhitelintézet alapszabályainak az 1875. évi XXXVII. t.-cz. néhány szabályaitól eltérő intézkedéseinek beezikkelyezésóről szóló törvényjavaslatot a harmadszori felolvasás után végleg elfogadni? Ugy látom elfogadtatik és alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendekhez fog átküldetni. Mielőtt a napirenden következő tárgyra mennénk át: a ministerelnök ur kivan a íiáz engedelmével egy törvényt kihirdetés végett benyújtani. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Van szerencsém az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1874-ik évi XXXIII. t.-cz. némely intézkedéseinek módosításáról szóló és ő Felsége által legkegyelmesebben szentesitett törvényezikket kihirdetés végett benyújtani. Elnök: A szentesitett törvényezikk hódoló tisztelettel ki fog hirdettetni. Beőthy Algernon jegyző: (olvassa a szentesített törvényczikhet.) Elnök: Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1875: XXXIII. t.-cz. némely intézkedéseinek módosításáról szóló ő Felsége által legkegyelmesebben szentesitett, itt hódoló tisztelettel kihirdettetett törvényezikk hasonló kihirdetés végett a főrendiházhoz fog átküldetni. Következik a napirendnek további tárgya, a közigazgatási bizottság jelentése a kisebb városi törvényhatóságok megszüntetéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Ha a t. ház a jelentést és a javaslatot felolvasottnak méltóztatik venni: akkor az átalános vitát ezennel megnyitom. (Helyeslés.) Az első szó az előadót illeti. Gulner Gyula előadó: T. ház! Az eszme, a melynek a törvényjavaslat testet ad, oly régen foglalkodtatja már a közvéleményt, hogy talán fölösleges is a törvényjavaslat alapeszméje mellett indokolásul felszólalni és ha még is felszólalok, teszem ezt azért: mert átalánosságban lehető legrövidebben megakarom érinteni, de csakis érinteni azon alap-indokot, mely a ministeriumot a törvényjavaslat benyújtására késztette. Alig szorul bizonyításra t. ház, hogy a törvényjavaslat az országos közadministratió helyesbítésére jelentékeny lépés. Az ország ez idő szerint, számos megyéi, illetőleg vidéki, széki és kerületi területeken kivül 72 önálló törvényhatósági joggal bíró várossal bír, melyek mindannyian mintegy kisebb és nagyobb szigetet képeznek az ország administrativ területén. Alig van, — sőt merem mondani — egész Európában egyetlen állam sincs, a mely hasonló kiterjedéssel ennyi nagyszámú önálló törvényhatósággal biró várost számlálna magában. Nem is lehet e helyzet fentartása indokolható, sem az országos administratió, sem a takarékosság, sern pedig az átalános fejlődés érdekének szempontjából. Az országos közadministratió szempontjából nem azért, mert az országra egyáltalában előnyös nem lehet, hogy az ország területe a közigazgatás tekintetében külön önálló, elszigetelt apró, sokszor nem is életképes területekre osztassák fel; a takarékosság szempontjából nem azért, mert ez által ugy a központi kormány, mint a külön álló vidéki administratió minden igaz ok és magasabb czél nélkül tetemes kiadás által terheltetik; és a mi előttem a legmagasabb szempont, nem indokolható ezen helyzet fentartása továbbá az általános haladási érdek szempontjából sem : mert az ország szellemi és anyagi ereje annyifelé elforgácsolva, sokszor egymást czólzatosan paralyzálva, de legtöbbször az elszigetelten álló tevékenység tudatában a feladatok nagysága előtt meghátrálva, nyomtalanul és „sikertelenül vész el a nélkül, hogy az öntudatos államczél elérésében sikeresen lett volna felhasználható ; nyomtalanul és sikertelenül lesz elforgácsolva a nélkül, hogy a közművelődés és a társadalmi fejlődés érdekében megtenné azon szolgálatot, melyre tulaj donképen az erők egyesülése hivatva van. A törvényjavaslat 72 önálló törvényhatósági joggal biró város közül 47-et olvaszt a megyei területekbe. Elismerem t. ház, hogy az önálló politikai jogkörnek elvesztése alapos indokul szolgálna nemcsak a felszólalásra, de a feljajdulásra is. Hiszen az egyes emberben magában is önállóságának elvesztése, ha elvontan minden más körülménytől egymagában tekinti a kérdést: kétségtelenül fájdalmas érzéseket kelt fel ; annyival inkább áll ez egy közönségre, mely önálló politikai jogait talán századokon keresztül gyakorolta. De ha számba veszi azon előnyöket, melyek az egymásra utalt városi és vidéki elemnek összemüködósét követni fogják, s ha felemelkedik, — és erre súlyt fektetek, — azon magasabb szempontra, honnan az országos administratió igényeit", a kulturális és a társadalmi feladatokban mutatkozó hivatást ép ugy, mint az állami exigentiát mérlegelni és megítélni kell: az én meggyőződésem szerint a történeti jogokat ekkor elsőbbrenclüeknek tekinteni nem lehet az ország magasabb szempontból megítélendő átalános érdekeinél. E szempontból kérem ón a törvényjavaslat alapeszméjét megítélni. Az ország átalános érdekének kell uralkodni a törvényhozásban főkép akkor, midőn egy ily látszólagos particnlaris érdekkel összeütközésben álló törvényjavaslat tárgyalásába bocsátkozik.