Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-134

I3i. országos Illés május 19.1876. 233 Engedje meg a t. ház, hogy azon erős hitben és meggyődésben ajánlhassam átalánosságban a törvényjavaslatot elfogadásra, hogy szemben a netalán felhangzó partiouláris érdekekkel, a törvényhozást e kérdésben, mint különben is mindig, az ország átalános magasabb szempontból felfogott érdeke fogja vezérelni. Kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés) Tisza Kálmán minlsterelnök : T. ház! Én magam részéről azok után, miket a t. előadó ur is előadott, nem szándékozom a törvényjavaslatot bővebb indokolással ajánlani a t. ház figyelmébe, és ajánlani elfogadás végett. Különben is indokolásomat nyomtatásban bírják a ház t. tagjai. Természetesen, ha javaslatom bármely szempontból meg fog támadtatni: akkorra fenntartom magamnak az ellenérvekre felelni, s ha szükséges, a bővebb felvilágosítást és indokolást megadni. Most csak egyszerűen kérem a t. házat, hogy ezen javaslatot, mely közigazgatásunk lendezése szempontjából nagy fontossággal bir, elfogadni méltóztassék. (Helyedé*.) Zsedényi Ede: Ha magunkkal tisztán, őszmién számot vetünk arra nézve: miként követik egymást a közigazgatási téren az ujitások, eltörlések, uj alakitások, miként különösen a városok rendezése hét rövid év alatt mennyire uj alakot, más irányt és különböző korlátokat nyert: megkell győződnünk, hogy ezen reformok végső iránya az autonómiai igazgatás korlátozása és a közigazgatásnak kevés kezekbe való összepontositása. Eddig volt ministereink is mindig uj módokat találtak fel, hogy a városokat közvetlenebbül kormányozhassák és a mint a jelen törvény indokolásából kitűnik, a jelen ministerium is kevesebb alkalmatlansággal kívánván a felügyeletet gyakorolni, 47 kisebb város törvényhatóságának törlését tervezi: mert nem akarja — úgymond — a központi kormány teendőit szaporítani ; holott tudva levő dolog, hogy a megszüntetendő 47 kisebb város igazgatása a központi kormánytól eddig is kevesebb munkát igényelt, mint akár egyetlen nagyobb városnak, például HoldmezőVásárhelynek felügyelete, A ministeri indokolásnak azon állítását pedig, hogy az annyira óhajtott takarékosság szempontjából is a kisebb városok törvényhatóságának megszüntetése czélszerű lenne: a tények megezáfolják; mert ugyanis a városoknak igazgatása az államnak eddig egy krajezárába sem került; ellenben a megyékbe való bekebleztetés megtörténvén, a megszüntetendő 47 városnak 227,580 lakosa után a felügyeleti-, rendőri- és útiköltségek legalább félmilliómra fognak rúgni és igy a közigazgatás költségeit növelni, nem pedig megtakarítani fogjuk. Az ily takarókosságot az ország nem fogja megköszönni. KÉPV H. NAPLÓ 1875-78. VI. KÖTET. Mit mondjak a ministeri javaslat azon feltételeiről , miszerint csak azon törvényhatóságok tartatnak fenn, melyeknek 12 ezernél több lakosuk van. Ezen szám az 1848: XXIII. törvényezikk szerint döntő volt a kisebb vagy nagyobb városok elnevezésére, de ennek egyoldalú felvétele, vagy mint kulcsa az önkormányzati képességnek (melynél sok esetben fontosabb a város vagyoni ereje, műveltsége és kereskedelmi jelentősége,) egyáltalában nem felel meg a községi törvény novellájában az 1876: V. törvényezikkben a rendezett tanácsú városokra nézve kimondott elveknek, melyek szerint ezek csak akkor vesztik el a jogosultságot az eddigi minőségben maradásra: ha kötelezettségeiknek meg nem felelnek, vagy a szomszéd községekét fölülmúló községi adó által képesek csak megfelelni. A megyétől való függés bántja még hazánkban a városi polgár önérzetét és anélkül, hogy akár a közállanmak, akár a megyének előnyére szolgálna, ezen függés érzete csakis az elégületlenek számát szaporítaná. Nálunk eddig a középrendet jobbadán a középbirtoku nemesség képezé, mely azonban sem ipart, sem kereskedelmet nem űzvén, a neinzetgazdaszat ezen két ága átalában csak ott kapott lábra, hol városok alakultak. így például a Szepesvidék, hol több város létezik, csakis a polgárság által igazgatott 19 városának köszönheti, hogy művelődését, kereskedelmét tekintve, az ipar minden ágaiban hazánk többi vidékeit felülhaladja. Es most a t. képviselőház egy tollvonással törölné el jólétének alapját? Mielőtt a képviselőház egy egész polgári nemzedéket kíméletlenül oda vetne a jövendő reményeinek: nem szabad felejtenie, hogy a mai nap, melyet az élő nemzedéknek készített, a holnapnak magvát rejti méhében. Átalában a megyei, városi elemek közt erősebb rokonszenv még nem igen fejlődött és a megyei szolgabirákkal való érintkezés ezen idegenkedés áthidalására alig fog szolgálni. A városi polgárok foglalatosságuk, keresetmódjuk nyomán ritkán távozhatnak a város kebeléből, hogy a bizottsági vagy a közigazgatási választmány üléseiben részt vehessenek; mindég legnagyobb súlyt fektettek arra, hogy városuk igazgatási ügyeit önmagok intézhessék el, kiköltöztek ezért a megyék igazgatása alatt lévő községekből a városokba és a jelen törvény életbeléptetése után, nem sok idő le fog folyni azon tapasztalat megszerzésére, miként a megszüntetendő városi törvényhozásokban, melyek századok óta erőteljesen ós a polgárok teljes megelégedésére önmagok vitték a közigazgatást: a müszorgalom, az ipar a kereskedés romlásnak indulnak. Valóban a magyar városi polgárságnak állapota egyetlen a maga részében, mert míg a polgárság egész civilizált Európában, mint a haladás leghatékonyabb 30