Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-130

130. országos ülés május 13 1876 213 e tekintetben hivatkozom a 11-ik zászlóaljra és a B. Kemény Farkas csapatára, melyekhez Enyed és Alsó-Fehérvármegye nagy contingenst adott. A forradalom lecsillapodása után, midőn az enyedieknek egy nagy része még a pinczékben lakozott, holmi, a Nádasdy-korszakban ellenök zúdított kisértéseknek hatalmasan ellene állottak Fölöslegesnek találom fejtegetni, hogy egy culturalis hazafias központ minő üdvös, hatalmas befolyást képes gyakorolni egy egész vidékre ; s csak annyit mondok, hogy ha én minister volnék és Gyulafehérvár előnyeit látnám: akkor is nehéz szívvel mérném, hogy ne mondjam a halálos, de mindenesetre terhelő Ítéletet Enyedre. De hát mikor még a dolog másképen áll, Mindezek után egy utolsó kórdóst vagyok bátor a t. ministeriumhoz intézni; szeretném most mindjárt, vagy majd annak idejében hallani az okokat, hogy mik voltak azon sutyö% érvek, melyek a kormányt arra birták, arra kényszeritették, hogy Gyula-Fehévárra^ és pedig a várba vigye át a törvényszéket ? Én azt, hogy mi lesz ezen interpellatióm sikere, következménye : nem tudom ; de egy dolgot bizonyosan tudok, s ezt bizonyosan merem állítani, hogy mindazon tisztelet mellett, melylyel a ministerium egyes személyeinek jelleme és belátása iránt viseltetem: nem hiszen, hogy tudnák, minő felelősséget vállalnának magukra. Azt mondja bölcs Salamon: hogy a mi volt, az megint lehet; nem tudom gróf Nádasdy ő excellentiaja él-e még vagy nem ; de hogy ha nem is él: az ő hasonlatosságára és képére talán-talán mégis csak akad ember, (Derültség) kit egy provisorium esetébe beküldenének Erdélybe, ez majd észre fogja venni, hogy mégis csakugyan nagy különbség van Gyula-Fehérvár és Enyed közt, s csak hamar ki fogja találni, azt fogja látni, hogy a szabadságnak ós a szabad szólásnak mégis csak rosszabb levegője van a várban, mint Enyeden ós akkor azon vert utón, melyet mostan a ministerium előkészített, elsimított, odaviszi a megye székhelyét is. Ez volt az ón interpellatióm, melyet bátor vagyok a t. háznak benyújtani. Elnök: Fel fog olvastatni a beadott interpellatió. Beőthy Algernon jegyző: (olva^a a Kemény István báró által beadott interpellátiót ) Interpellátió, az igazságügyministerhez a Nagyenyedi törvényszék megszüntetése tárgyában, 1. Tisztelettel kérdem, van-e tudomása Nagyméltóságodnak, hogy Enyeden az egész kir. törvényszék három, csakugyan bérbevett szobák kivételével, melyek helyett különben a város, a megye kész ingyen másokat előállítani, mind álladalmi kőből épített, cseréppel fedett, egészséges, világos, a vógtárgyalásokra szükségelt, nagy termekkel ellátott épületekben van elhelyezve? ós ugyanazon udvaron elengedő egészséges börtönök is vannak ? 2. Méltóztatik-e Nagyméltóságod tudni, hogy közvetlenül a csak most felhozott épület mellett az álladalomnak egy nagy, több 100,000 frtba került, jelenleg kerületi fogháznak használt épülete is van, mely az ahoz csatolt udvar és nagy kiterjedésű kerttel együtt majdnem 5 hold területet foglal magában ? Ezen nagy épületbe valamely netán később eléállitható szükség esetében akár egy 2-ik egész tőrvényszéket is el lehetne helyezni, és azt, vagy jobban mondva, annak egy részét viszont nagyon kevés költséggel egy minta-fogházzá is át lehetne változtatni; mindezen előnyök tetőzésül a város/ ezen már többször felhozott nagy épületek szomszédságában egy tetemes beltelket is ajánlott az államnak ingyen fel. 3. Vette-e kellő figyelembe Nagymóltóságod azon igen fontos körülményt, hogy a közép birtokos osztály, melynek épen birtokviszonyainál fogva van a törvényszékre legnagyobb szüksége: sokkal nagyobb számmal lakik Enyed, mint Gyulafehérvár környékében ? A kis-birtokos osztály kevés kivétellel egyaránt mindenütt a járásbirót keresi fel; különbség a két törvényszék között e tekintetben abban rejlik, hogy az álladalom és püspökség — birtok változás alá soha nem jövő — nagy kiterjedésű uradalmai Enyedtől távol, Fehérvár mellett feküsznek, 4. Van-e tudomása Nagyméltóságodnak arról, hogy már az idén be lesz fejezve Enyeden egy, a megye által épített aránylag terjedelmes kórház, a melyben valamely nagyobb ragály esetében a foglyok ápolást nyerhetnek. 5. Van-e Nagyméltóságodiiak tádomása arról, hogy a pórlázadás által 1849. évben, felprédált, legyilkolt, a földszinóvel egyenlőre tett Enyed saját erején újból helyreállott; fi- és leány polgári iskolát, egy jól berendezett óvodát állított; mintául szolgálható tűzoltó-intézetet szerelt fel, részvények utján kisegítő egyletet alapított, a mely már az első évben több mint 168,000 írt. forgalmat tüntetett fel; bir kő- és könyvnyomdával; alakított lövészegyletet ; aztán Enyeden van a boldog emlékezetű Bethlen Gábor fejedelem által alapított főtanoda. melyben a vidéki szegény gyermekek, aránylag tetemes anyagi segély mellett nevelést nyernek? és a törvényszéki hivatalnokok is gyermekeiket taníttathatnák. 6. Van-e tudomása Nagyméltóságodnak arról, hogy Enyedet ugy a közigazgatás, mint az igazságszolgáltatás központját felkereső egyének az 5 vendéglőben, melyek közül csak kettőben 18 külön szoba van: mindig elegendő szállásra, ellátásra találtak; de e fellett a szomszédos birtokosok közül többeknek Enyeden, mint főempo-