Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-130

214 130. országos ülés május IS. 1876. riális- helyen saját, vagy bérházuk van annyira, hogy a midőn követ-választások alkalmával egyszerre több, mint 1000 ember özönlött ezen városba be: soha sem volt e tekintetben fennakadás ? 7. Mindezekkel szemben kérdem, tudja-e Nagyméltóságod, hogy Gyulafehérvár bizonyos mértékben eddig is, de most már az uj területi felosztás következtében csaknem a megye szélére lőn taszítva ; ugyanis az eddig a gyulafehérvári törvényszék területéhez csatolt topánfalvi járásbíróság, habár Fehérvár-megyére elég sérelmesen, Torda-, az algyörgyi és szászvárosi járásbíróságok Hunyad megyéhez csatoltatván; ezen járásbíróságok tehát többé tekintetbe nem vétethetnek ? Hogy pedig ezen területi apadás után Gyulafehérvár, a gyulafehérvári törvényszék, melynek területét a mostani nagyenyedi, marosujvári, balázsfalvi, gyulafehérvári és abrudbányai járásbíróságok fogják képezni: csakugyan a megye szélén fekszik, ezt nagyon könnyű bebizonyítani. Ugyanis ezen mostani felosztás szerint a gyulafehérvári törvényszék területéhez tartozó marosujvári járásbíróság, 33 helység 23,807 lakossal egészen; az enyedinek pedig egy legnagyobb része, 56 község, 47,027 összesen 70,834 lakossal határozattan Enyeden keresztül juthat el Fehérvárra; sőt a balázsfalvi járásbíróság is, midőn sáros időben nem máskép utazik, tekintve a vasúti közlekedést : sokkal közelebb éri Enyedet, mint Fehérvárt, mert az utas jövet és menet, Tövisen 8 órát vesztegel. Ennélfogva tehát a gyulafehérvári törvényszék tulajdonképen csak 2, úgymint az abrudbányai és gyulafehérvári járásbíróságoknak fekszik közelében, keze ügyében; sőt lehetséges, hogy a topánfalvi járásbírósággal együtt az abrud bányaiból is elesik egynehány helység Torda vármegyéhez, mely esetben aztán a gyulafehérvári törvényszék még inkább a megye szélére jut. Mindezekből ugy látszik, sőt bizonyos, hogy a törvényszéki területek kikerekitése, és a törvényszéki székhely megállapítása nem a mostani, hanem a megyék régi beosztása szerint hajtatott végre. 8. Fontolóra lőn-e véve Nagyméltóságod által, hogy épen azért, mert a törvényszék a megye szélén fekszik, azon kiadások, melyeket az állam a bűnvádi ügyekre fordít: tetemesen fognak emelkedni? 9. Méltóztatik-e tudni Nagymóltóságod, hogy Gyulafehérvárott a városban az államnak épen semmi épülete sincs és ilyenekkel csak fen a várban rendelkezhetik; de kérdem, helyesnek, jobban mondva megengedhetőnek találja-e Nagyméltóságod a törvényszéket egy erődbe helyeztetnie: vajon hogy egyebek, és sok egyebek mellett a várparancsnok — azon darab földnek korlátlan ura — semmi eset és körülmények között nem gyakorolhatna-e zsibbasztó behatást a törvényszék személyzete és ügyeire nézve? méltóztatik-e tudni Nagyméltóságod, hogy a törvényszék háta mögött annak közelében egy puskapor - raktár és három gyutacs- és töltény-laboratórium van? Van-e értesülve Nagyméltóságod. hogy Fehérvárott a börtönök — a melyek hirtelen lettek holmi raktárak ős más aerarialis épületekből egyszerre átalakítva: egészségtelenek ós nem is elégedendők ? az enyedi törvényszék épületei legalább 300,000 irtot representálnak akkor, a midőn a fehérváriért a katonaság még 100,000 frtot sem igért; bárha a várparancsnokság rég vagyakodik annak megvásárlására ? 10. Fontolóra vette-e Nagyméltóságod, hogy Fehérvárott a hivatalnokok élelmezése. — a hasonlóan piaczról élő várőrség fogyasztása miatt — sokkal többe kerül? 11. Tudja-e Nagyméltóságod, hogy Fehérvár nagyon egészségtelen hely, hol néha a váltólázak oly mértekben uralkodnak, hogy a katonaság alig képes a napi szolgálatot teljesíteni. 12. Elismert tény, hogy Alsó-Fehérmegye elejétől fogva vezérszerepet vitt Erdélyben, fennen, büszkén lobogtatva a józan haladás zászlóját. Alsó-Fehérvár megye és pedig Enyeden mondotta ki legelőbb, jóval 1848 előtt a közteher viselés magasztos elvét, a robotnak egy részét, betudás utján, erre fordítván. Alsó-Fehér volt a második törvényhatóság, mely viszont Enyeden a katonafogdosás embertelen lealázó rendszere ellen felszólalt: Alsó-Fehér, Enyed is lelkesedéssel fogadta az 1848. év vívmányait s kötelességét a forradalom alatt is hiven teljesítette. A forradalom lezajlása után pedig, —= holott a lakosság még hosszú ideig a pinczókben lakott, — Enyed minden hazaű-ellenes kísértetesnek ellent állott. Fölösleges talán fejtegetnem, hogy egy culturalis, hazafias központ egy egész vidéket képes lelkesíteni ; csak annyit mondok, hogy ilyen volt Enyed, mely — bárha ezt megérdemelné — nem jutalmat, csak igazságot kér és vár, s a reá mért büntetést nem érdemli. És ha Gyulafehérvár a törvényszék elhelyeztetósére nézve előnyben lenne is: vajon a fenntebbiek miatt nem nehéz szívvel mondhatná-e ki a kormány Enyedre a terhelő ítéletet? Mennyivel kevésbbé indokolt ez a jelen esetben« mikor ily sok érv szól Enyed mellett? . 13. Mindezek után tisztelettel intézem Nagyméltóságodhoz azon összesített kérdést, hogy vajon melyek, minők lehetnek azon fontos okok. a melyek folytán Enyedről — mely Alsó-Fehérvármegye székhelyének meghagyatott, és melynek elvitele a legnagyobb közigazgatási, politikai hiba,