Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.
Ülésnapok - 1875-130
202 130. országos ülés niiíjus 13. 1*76. iratokban nem találtam és valószínű, hogy nem vonatott fegyelmi vizsgálat alá, annyival is inkább : mert jelenleg is hivatalban van. (Nagy mozgás a baloldalon.)-Ezt az igazság érdekében meg kellett mondanom. A mi egyébiránt t. ház, azon nagyfontosságú kérdéseket illeti, melyek a felelősségre vonatkoznak : azt hiszem, hogy e-z oly nagy kérdés, melyet itt egész tüzetesen és részletesen tárgyalni nem lehet; én tehát csak arra szorítkozom, hogy megmondjam e részben véleményemet egész határozottan és röviden. (Halljuk!) Én azon vélekedésben vagyok, hogy a parlamentalis ministeri felelősség következése az, hogy minden minister az általa bármi tekintetben elkövetett alkotmány- és törvénysértésekért felelős, azokért vád alá helyezhető és helyezendő is; de azt, hogy bármely minister alattas közegeinek tévedései vagy hibáiért, olyanokért, melyek talán az ottani körülmények speciális ismeretének ferdeségéből származnak, felességre vonható legyen : azt nézetem szerint lehetetlenségnek tartom. Itt van például ez a letenyci murahicl ; hogyan tudhatja a minister innen Budapestről, hogy annak három lábbal magasabbnak kell lenni, mint a milyennek terveztetett ? Hogyan tudja a minister, hogy ott kavicsréteg van, nem pedig agyag ? Ez lehetetlenség ! Ha ezt követelnék : határozottan lehetetlenné tennék az administratiót. Igenis, a ministeri szakközegek megvizsgálják és kiigazítják a terveket; de az ily terveket, melyeket azon mérnök készített, a kiről felteszik, hogy az ottani speciális körülményeket neki kell ismerni: az itteni nem ismerheti. Ha tehát az itteni felebbvaló mérnöki közeg sem képes az ily dolgokat megítélni : hogy legyen arra képes a minister, a ki a dolgok administrationalis vezetésére van hivatva egyrészt, másrészt pedig vezeti a tárezát? Ezt megjegyezve azon nézetemet fejezem ki, hogy itt a.z előirányzat hibás volt. és a zárszámadási bizottságnak ezen ügy ellen tett észrevételeire nézve kifogást nem tehetek; de nem látom át, miként lehelne ennél tovább menni és azután oly határozatot hozni, hogy azért, mert ez előirányzat helytelen volt, mert több adatott, ki, mint a mennyi kellett — a mi mégis az ország érdekében adatott ki: — azt a volt minister fizesse meg. Ehhez nem járulhatok. A mi a második részt, t. i. a révjog megváltását illeti, arra nézetem az, hogy miután ezen révjog megváltása az illető arra hivatott állami speciális szakközeg véleményén alapult: én nem látom, hogyan lehetne akkor a ministert felelősségre vonni ? Ezeknél fogva én részemről a bizottság véleményét elfogadom. (Helyeslés a középer/.) Tisza Lajos : T. ház ! Azok után, a miket iü Osávolszky Lajos t. képviselő ur határozati javaslatával szemben a közlekedési minister ur részint már tegnap, részint ma elmondott; továbbá azon fel világosító adatok közlése után, a melyek Tomcsányi László képviselő ur által, *mint a zárszámadási bizottság egyik tagja által megadattak, nekem tulajdonkép igen kevés mondani valóm van. Osávolszky Lajos t. képviselő ur határozati javaslatát főleg három indokkal kívánta támogatni; az egyik az volt. hogy azon terv, a melynek alapján a ház, illetőleg a törvényhozás 1870-ben megszavazta a 40,000 firtat ezen hidra: a közlekedési minister egy alattas közege által készíttetett; miután pedig a közlekedési minister nevezte ki e közeget: annálfogva annak tettóért természetesen felelős. Erre nézve azt hiszem, hogy kifejtette a kérdést igen helyesen, hogy meddig mehet a felelősség, már tegnap ; itt azonban még az a körülmény is van, hogy ha a dátumokat összeveszszűk: be fogjuk látni, hogy azon közeget, mely a tervet készítette, a mely terv okvetlenül 1870-nél később nem készülhetett, miután a költség az 1871-iki budgetben szavaztatott meg, nem azon minister nevezte ki, a ki 187'2-ben a többletet a hidra kifizette. Tehát még ezen alapon is elesik itt a vád és elesik indoka annak, hogy az akkori minister inegrovassék. A másik érv, melyet Osávolszky Lajos képviselő ur felhozott: az, hogy mig 1872-ben a minister a révjog czimón 1 6,000 forintot mint annak megváltási összegét kifizetett, addig az azelőtti minister azon nézetben volt, hogy ezen révjogért semmi nem fizetendő. Hogy ez nem tökéletesen így volt : azt ma kifejtette Tomcsányi képviselő ur. Egyébiránt, ha igy lett volna is t. ház, azt igenis lehet mondani, hogy a ministernek felfogása téves volt. midőn ezen rév T jog megváltatott; de azt csak nem lehet állítani, hogy valamely későbbi minister felelősséggel tartozzék azért, hogy az előtte levő minister micsoda nézetben volt. Én, t. ház ! ezen esetben helyesnek tartottam a magam tájékozása végett az illető állami szakközeget, a kincstári jogügyek igazgatóságát véleményadásra felkérni és azt hiszem, hogy midőn én annak véleményét fogadtam el és annak, mint állami szakközegnek véleménye alapján cselekedtem : azon cselekedetért engem a felelősség ez irányban többé nem érhet; sőt talán nem fogják nekem rósz néven venni, ha én azon meggyőződésben vagyok, hogy azon esetben, ha én nem igy jártam volna el, hanem egyrészt az által, hogy a révjog kérdésében az illetőket a törvény rendes útjára utaltam volna: a híd kiépítését hátráltattam volna : (Ellenmondás a szélső baloldalon.) másrészről pedig — a mi nagyon valószínű — ha az államkincstár sokkal többet fizetett volna, mint a milyen ezen kiegyezési összeg volt: akkor talán jogosabban, de azt hiszem bizonyosan még inkább
