Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-130

130. országos illés május 13. 1878. 195 riteni, hogy ezen törvénynek azon intézkedése, hogy egy választó kerületben a névjegyzékek ki­igazítására egy küldöttség terveztetett: czólszerü­nek mutatkozni egyátalában nem fog. Megengedte ugyan az emiitett törvény az átmeneti intézkedések egyik szakaszában azt, hogy az első alkalomra több küldöttség választassék a központi választmány által ugyanazon választó ke­rületben ; azonban a XXX. szakasz, mely állan­dóul irányadóul fogna szolgálni a névjegyzékek elkészítésénél: ezentulra csakis egy küldöttség­választását engedné meg. Előrelátható pedig, hogy egy ilyen terhes munkálat végzésére egy szét­szórt, nagyobb területen fekvő választó kerületben egy és ugyanazon küldöttség aligha fogna vállal­kozni, a mint hogy elég tapasztalatok voltak erre már a legközelebb lefolyt összeírások alkalmával is, midőn a központi választmányok épen azért sok megyében és törvényhatóságban elkéstek mun­kálataikkal a miatt, hogy a központi választmány által kiküldött összeirási bizottsági tagok a mun­kálatok nagy tömege miatt vonakodtak részt venni a kiküldetésben. Az embtett törvény ezen hiányán óhajtott egyfelől segíteni a most beterjesztett törvény­javaslat. A másik, a minek megváltoztatását, eitérőleg az 1874. XXXIII. törvényozikktől, a törvényjavas­lat czélozza : vonatkozik azon körülményre, hogy az 1874. XXXIII. törvényczikk szerint egy és ugyanazon választókerületnek minden választóját magában foglaló névjegyzéke a választókerület minden egyes városának, nagy és kis községének megküldetik. • Alig szükséges bővebben indokolnom, hogy ez egyátalában fölösleges ; mert a felszólalásoknál rendesen csakugyan azon községbeliek élnek a felszólalás jogával annyival inkább, mert azon adatok, melyeknek alapján a felszólalás a válasz­tói jogosultság ellen megtörténhetik : csak ugyan­azon községben szerezhetők meg, igy tehát telje­sen elégséges, ha ugyanazon választókerületben az illető városok, nagy és kis községek csak saját választóiknak, t. i. azon választóknak név­jegyzékét kapják meg, kik azon városban, nagy vagy kis községben laknak. De ezen körülmény egy költségszaporulatot is idézett elő, nevezetesen sok irodai, nyomtatási költségeket, ugy, hogy hozzávetőleges számítás szerint az 1874 : XXXIII. törvényczikk ezen ren­delkezése mintegy 12—15,000 frtnyi szaporulatot idézett elő az országgyűlési képviselők választása czimén felvett rovatban. E két szempontot öleii fel a jelenleg tárgyalandó törvényjavaslat. Azt hi­szem, mind a kettőnek czólszerüsóge annyira vilá­gos, hogy azt kétségbe vonni talán alig lehet s midőn még csak arra hivom fel a t. ház figyel­mét, hogy az emiitett törvéiryczikk értelmében az összeírások kiigazitására a folyó hó, illetőleg min­den év május hava van kitűzve ós mivel jelezni akarom azt. hogy ezen törvény életbeléptetése minél előbb szükséges, hogy a központi választmá­nyok annak értelmében intézkedhessenek; kérem a t. házat, hogy a bizottság által is elfogadott és két stylaris módosítással előterjesztett törvényjavasla­tot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. Simonyi János: T. ház! Nem szándékom a szőnyegen forgó törvényjavaslatban czélba vett módosításokat ellenezni, a mennyiben az eddigi tapasztalások annak szükségességét ós czélszerü­ségét indokolják. Szükségesnek tartom azonban eonstatálni azt. hogy alig egy év alatt íme ez már a második eset arra nézve, hogy novellaris tör­vényben módosítás tétetik az 1874 : XXXIII. tör­vényczikk iránt. Ezen tény, ugy hiszem, eléggé igazolja annak szükségességét, hogy ezen 1874 : XXXÍII. törvény­czikk gyökeres változtatás alá vétessék és illetőleg­a választási jog iránt minél előbb ujabb törvény alkottassák. Szükséges ez t. ház, annál fogva is ; mert a jelen törvényjavaslat nem intézkedik a választási jog kiterjesztése iránt. Nézetem szerint, ha a t, ház többsége nem is tenné magáévá azt az alap­elvet, hogy mindaz, a ki a terhek viseléséhez hozzájárul, egyúttal jogosult is legyen ezen terhek mikénti felhasználására befolyást gyakorolni: ugy hiszem, a nemzet jogosan várhatja meg a szabad­elvű párttól azt, 'hogy legalább azoknak adassék meg a választói jog, a kiktől azt az 1874 : XXXÍII. törvényczikk elvonta. Azon reményben, hogy a t. háznak minél előbb ily irányban előterjesztés fog tétetni: a szőnyegen levő törvényjavaslatot a rész­letes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés a szélső baloldalon. 1 ) Elnök: Méltóztatik a t. ház az országgyű­lési képviselők választásáról szóló 1874 : XXXÍII. törvényczikk némely intézkedéseinek módosításáról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni'? {Igen !) A t. ház ezen törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. A czimre nézve nem lévén észrevétel, az elfogadtalak. Hegyessy Márton: T. ház ! Azért bátorko­dom még előbb felszólalni, mielőtt a törvényja­vaslat bekezdő sorai tárgyalás alá vétetnének, hogy ezen szakaszon kivül egynehány más sza­kasznak, mint a melyek módosítását a törvényja­vaslat czime nem zárja ki: szintén módosítást adjak be. Ezen szakaszok az 1874 : XXXIII. tör­vényczikk azon szakaszai, melyek azt tartalmazzák, hogv a választói jog csupán az adó lefizetésétől 25*

Next

/
Thumbnails
Contents