Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-130

] gg 180. országos ülés május 18. 1876. tétetik függővé. Ezen szakaszok névszerint a 12. §. 5. pontja, a 14. §. 1. bekezdése, a 15. §-on kivül a 108. §. ; továbbá az ezen szakaszokat pótló, azt módositó 1875 : YI. törvényezikk. Ezekben mondatik ki az. hogy a választói képesség, ha az illető bir is választói jogosultsággal : csak azon esetben adathatik meg, ha az az adóját lefizette. Én nem akarom a régi sebeket feltárni ; nem akarok reeriminátiókba bocsátkozni, egj^szerüen azt fejezem ki. hogy ezen határozatok a szabadelvüséggel meg nem egyeztethetők. Azt fejezem ki továbbá, hogyha az áll, hogy jogot csak azon esetben lehet adni az állampolgárnak, ha az kötelességót is teljesítette : akkor ezen logikából kifolyólag áll az is, hogy a kinek jogokat nem adunk: attól kötelességet ne követeljünk. Tehát a kik a jelzett törvény értelmében választói képességgel nem birnak : azoktól az államnak nincs joga semmiféle kötelezettséget követelni. Ide vezet ez a logika. Mióta ezen törvényezikk alkottatott, azóta létrejött egy nagy párt, a szabadelvű párt, ennek intentiója — elhiszem, feltételezem, meg vagyok róla győződve — szabadelvű; hanem akkor kérem, hogy ezen intentiónak adjon praetikus kifejezést is működésében. Itt van épen most előttünk ezen törvényjavaslat. A ezinie ez: Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1874: XXXIII. törvényezikk némely intézkedéseinek módosításáról. Ebbe tehát tökéletesen beleillik, ennek keretébe beilleszthető mindaz, a mi a jelzett irányban az 1874 : XXX11I. törvényezikk illiberalis intézkedéseinek megváltoztatására szükséges. A* t. ministerelnök ur azt méltóztatott említeni, hogy egy párt, mely kormányra jut, nem tarthatja feladatának azt, hogy mindazt, a mit ellenzett, rögtön megváltoztassa. Én ezt tökéletesen elfogadom ; hanem valamint azt követelni, hogy mindazt, a mit egy párt ellenzéki működése alatt ellenzett, rögtön megváltoztassa a kormányra lépés alkalmával, egyik szélsőség volna: ép ugy másik szélsőség volna az, hogy semmit azok közöl meg ne változtasson, mert ugy a parlamentális élet feltételei lennének megsemmisítve. Három alkalom volt már, hogy az 1874. XXXIII. törvényezikk módosíttatott és mind a három módosítást a mostani t. kormány terjesztette be. Az első módosítás az volt, mely az 1875. VI. törvényezikkben kifejezést talált, a 12-ik §. 5-ik pontjának és a 108. § nak módosítása. A második novella az volt, mely kifejezést talált, az 1875. XXXIX. törvényezikkben az átmeneti intézkedések pótlásáról. A harmadik módosítás a jelenlegi. En azt hiszem, tovább várnunk nem lehet, hogy az országot megnyugtassuk abban az irány- | ban, hogy a szabadelvű párt szabadelvüleg akar és óhajt intézkedni az 1874. XXXIII. törvényezikk illiberalis intézkedéseinek megváltoztatása tekintetében. Ennélfogva egész bizalommal terjesztem be módositvánvomat, mely ekként szól : (Halljuk.) A ezirn után tétessek: 1. §. Az 1874. XXXIII. törvényezikk 12. §-nak 5. pontja, 14. §-nak első bekezdése, 15. §-nak d) pontja, továbbá 108. §-a, valamint az ezeket módositó 1875. VI. törvényezikk hatályon kivül, tétetnek. Ezután jöjjön a törvényjavaslat bekezdő két sora és a 1., 2. és 3. §. egy §-ban ; az 1. §. a), a 2. §. b), a 3. §. c) pontban ; a 4. §. marad 3. §-nak." Beőthy Algernon jegyző: (Újra felolvassa a módositvdnyf.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Nem akarok azon kérdéseknek bővebb vitatásába bocsátkozni, a melyeket a t. képviselő ur módositványában érintett; de mindenesetre áll az, hogy módositványa a jelenleg tárgyalás alatt levő törvényjavaslatnak egész természetét és horderejét megváltoztatja. Az én czélom nem volt és nem lehetett egyéb akkor, midőn ily sürgősen kívántam tárgyaltatni e törvényjavaslatot : mint az, hogy a gyakorlati kivihetőség szempontjából felmerült hiányok elháríthassanak és a gyakorlatban ok nélkül okozott nagyobb költségektől az államkincstár megmentessék. Ha czélom lett volna nagyobb horderejű elvi módosításokat proponálni; nem lettem volna bátor a t. képviselőházat tegnap arra kérni, hogy ezen törvényjavaslatot már ma tárgyalni méltóztassék. Én tehát arra kérem a t. házat, hogy tekintettel azon gyakorlati szükségre, mely ezen törvényjavaslat elfogadását sürgőssé teszi, a mennyiben a névjegyzékek kiigazításának igazság szerint már folyamatban kellene lenni és mindenesetre a legrövidebb idő alatt foganatba kell vétetnie ; és tekintettel arra, hogy az államkincstárt csakugyan nem volna helyes ujabban is czéltalan költségekkel terhelni: méltóztassék ezen törvényjavaslatot a maga minőségében elfogadni; ne pedig a vita keretébe oly kérdéseket bevonni, melyek a dolog természeténél fogva sokkal hosszasabb tárgyalást igényelnek A képviselő ur által fölemlített irányban az 1875. évi VI. törvényezikk által mindenesetre történt a múlt évben az eredeti törvényben adott jogélvezetnek egy tágítása, a mennyiben az adóbefizetésre hosszabb idő engedtetett. Ez akkor a szabadelvű párt részéről törtónt és azon indok is, melyet a t. képviselő ur felhozott a pártok kötelességéről : ez esetre nem alkalmazható. Ismétlem kérésemet, méltóztassék ezen törvényjavaslatot ugy tekinteni, mint a mely csakis