Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-129

188 129. országos ülés május 12. 1870. kelljen: ez teljes lehetetlen. Ily módon kormányozni és az országot sokszor igen nagy bajoktól megmenteni nem lehetne és épen ebben fekszik szerintem a parlamenti felelős kormányrendszernek egyik legnagyobb előnye, hogy ily esetben nemcsak joga ; de kötelessége az illető ministernek, mert különben a mulasztásért is felelős, azt. a mit az ország érdekében szükségesnek lát, saját felelősségére is megtenni. Természetes, hogy a parlamenti ellenőrködés és az alkotmányosság szempontjából következik azon kötelesség, a budgeten kívüli kiadásokat vagy a tulkiadásokat a törvényhozásnak tudomására hozni és ennek két módja van. Az egyik a póthitel, a másik a zárszámadásoknál való beigazolás. Vannak oly dolgok, melyeket bizonyára póthitel utján kell a ház tudomására hozni. Ezt elismerem. De méltóztassanak azt is megengedni, hogy minden egyes esetet póthitel utján hozni a ház tudomására: annyit tenne, mint elhalmozni aprólékos ily egyes törvényekkel a törvényhozást és annak idejét elvonni a fontosabb teendőkből s utoljára is ez által nem csinálni semmi hasznosat. Ezért van a tételeknek egy részére nézve mindenütt a világon azon kötelezettség, hogy a zárszámadásoknál igazoltassanak. Megvallom, ez esetben tökéletesen természetes, ha valaki azt mondja: igen ám, de ennek mentül előbb meg kell történni és ime az, a miről szó van 1871. illetőleg 1872-ben történt: csak I87ö-ban jő a ház tudomására. Igaz. ez nem helyes ; csakhogy méltóztassanak megengedni, a miért nem lehet csakugyan az akkori ministert vádolni : annak oka abban rejlik, hogy zárszámadásaink átnézésével és az aziránti jelentéstétellel elkésett maga a törvényhozás ; de épen azon igyekszünk, az a szándéka a kormánynak, melyben elismerem támogatásra talált mind a bizottság, mind a tör vény hozás részéről, hogy ezzel valahára! rendbe jöjjünk ; és ha már egyszer oda jutottunk volna, hogy az 1872-ki zárszámadás nem 1876-ban jött volna tárgyalás alá, de a törvényszerű időben: ugy módja lett volna határozni a törvényhozásnak a dolog felett, a mikor az még el nem avult, el nem késett. Igenis elismerem, minél hamarább kell az ily dolgokat a képvisclőház^tndomására juttatni ; de minek mégis részben csak a zárszámadások igazolásánál van helye és ha azt akarjuk, hogy ne ily későn jőjjönek a törvényhozás tudomására: első dolog, a mire mindnyájunknak törekednünk kell, hogy a zárszámadások a törvény által meghatározott időben kerüljenek a ház elé s akkor lehessen azok felett határozni (Helyeslés.) A mi már magát ezen dolgot és a megítélést illeti, mely alá e dolgok szerintem eshetnek: én azt gondolom, hogy figyelembe veendő első sorban, hogy az igy tett költekezések az ország érdekében voltak-e téve? másodszor a mire az öszszeg költetett: megtartatott-e tisztán és határozottan az ország javára ? nem volt-e a mellett akár könnyelmű, akár vétkes eljárás? Es itt — mert hiszen vétkes eljárásról senki sem beszél, — csak egyet vagyok bátor megjegyezni. Az mondatott egynémely képviselő ur részéről, hogy nem volt szükséges ezt a telket megvenni; mert — úgymond — mire való az 1868-iki kisajátítási törvény ? Én t. képviselőház kénytelen vagyok kimondani azon meggyőződésemet, hogy miután, ha azon egész vétel vagy az egész egyezmény, melyről szó volt, sikerülni akart, azon telek megvételére okvetlenül szükség volt: azt tartottam volna könnyelműségnek ezen telek megvehetését a kisajátításra bizni. Méltóztassanak megnézni mindazon kisajátításokat, melyek Budapest fővárosában az 1868-iki törvény alapján történtek! Háromszoros és négyszeres értékkel lehetett csak megszerezni, {Igazi Igaz!) inert az esküdtszék tagjai — meg kell mondani nyíltan, egyenesen — ugy gondolkodván, hogy ma a tiedről van szó, holnap az enyéinről: három-négyszeres értékeket szavaztak meg. (Helyeslés.) Én tehát t. ház ; mindezeknél fogva elfogadva és elismerve, hogy helytelen eljárás az, ha a dolog ily későn jő a ház tudomására: de ezért nem vádolható az illető akkori minister; továbbá annak tudatában, hogy a háznak hozzájárulásával azon rendetlen állapotnak, a mely szerint a zárszámadások csak oly későn jutottak a ház tudomására, most már vége lesz vetve : azt gondolom semmi méltányossági és igazságossági alapon nem lehet megtagadni az illető ministertől a felmentést ? Kérem r a zárszámadási bizottság javaslatát elfogadni. (Elénk helyeslés a középen.) Mihályi Péter előadó: T. ház! (Szavazzunk! Az előadó leül.) Elnök: Szólásra már senki sem lévén feljegyezve, szavazásra kerül a dolog és mindenek előtt föl fog olvastatni a zárszámadási bizottság javaslata. Gulner Gyula jegyző: (Olvassa.-) Elnök : Most fel fog olvastatni a Osávolszky Lajos képviselő ur által beadott elleninditvány. Gulner Gyula jegyző: (Újra/elolvassa Osávolszky Lajos 'indítványát.) Elnök : A kérdés az lesz t. ház, hogy elfogadja-e a t. ház ezen kérdésben a zárszámadási bizottság javaslatát. Névszerinti szavazás iránti kérelem is volt beadva ; de az nem lévén a képviselők által teljes számban aláírva: figyelembe nem vehető. Felteszem tehát a kérdést: elfogadja-e a ház a most tárgyalás alatt lévő kérdésben a zárszámadási bizottság által beterjesztett és imént felolvasott javaslatot? A kik elfogadják, azokat