Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.
Ülésnapok - 1875-129
129. országos ttl kérem, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A zárszámadási bizottság javaslata elfogadtatván : az annak ellenében beadott elleninditvány mellőztetik. Kérem most a t. ház tagjait, hogy a mennyiben még a jelentés azon pontjaira nézve, melyek a felolvasott határozati javaslat alapjául szolgálnak, észrevételeik és ellenvetéseik volnának: méltóztassanak azokat előterjeszteni Madarász József: Fölvilágosítást kérek a zárszámadási bizottság t. előadójától. A 4-ik lapon a második bekezdésben ez áll: „A jogügyleti illetékek hátralékainak rendkiviili magassága iránt az állami számvevőszék részéről tett megjegyzés (részletes jelentés 10. lapoldal) ellenében, a ministertanáes észrevételeiben az állami számvevőszék számtételeinek alapos voltát' kétségbe vonja s az általa leszármaztatott számítás szerint a fentebbi állítás erejét csökkenteni igyekszik." Szabadsíígot veszek magamnak itt megállapodni s azt kérdeni a t. előadó úrtól: mikor törtónt s melyik ministertanács által a számvevőszék számtételei alapos voltának kétségbevonása ? Továbbá azt mondja a jelentés : „Miután az állami számszék saját számításának valódiságát fentartotta: a bizottság e tekintetben a pénzügyminister képviselőjétől azon felvilágosítást nyerte, hogy a rhinistertanács észrevételeiben leszármaztatott számítási eredmények tévedésen alapulnak és az állami számvevőszék jelentésében kimutatott eredmények felelnek meg a valódi tényállásnak. Itt vagyok bátor kérdezni, hogy melyik ministerium képviselőjétől, a jelenlegiétől vagy melyikétől kapta a felvilágosítást t. a zárszámadási bizottság? mert én azon véleményben vagyok, hogy mikor egy ministertanács bizonyos számtételi eredményeket számit le : csak alaposan kívánja azt megbírálni s ennek következtében nevezetes költségek tétetnek; az ellenészrevételek megtétele ismét nevezetes költségébe kerül az államnak és én nem helyeselhetem azt s azt hiszem, kötelességünk annak elejét venni, hogy ha a számvevőszék rpszóről több íves nyomtatványokban előadatik valami: akkor a ministertanács megteszi rá számviteli s egyéb jelentéseit több ives nyomtatványokban s akkor jön a zárszámadási bizottság elé az eset és akkor a pénzügyminister képviselője megjelen és azt mondja: „Uraim, a ministertanács e tekintetben! észrevételei, számítási eredményei tévedésen alapulnak s így igazsága van a számszéknek." így van ez. (Mozgás.) Nevezetes kérdése ez a zárszámadásnak, körülbelől a 20—30-ik lapról kénytelen voltam a 4-ikre menni. (Dologra!) Én nagyon világosan kérdeztem a t. előadó urat és most a B-ik kérdésem lesz hozzá. Mihályi Péter előadó: Felelek, csak tessék bevégezni. május 12. 1876. 189 Madarász József: Legyen szives megmondani, hogy a jelen ministerium képviselője nyilvánitotta-e vagy nem; és mi lehet oka annak ? Szeretném tudni — a pénzügyminister ur majd azután felvilágosit — szeretném tudni: vajon arra valók-e az államhivatalnokok, hogy bizonyos számításokat eszközöljenek, hibásaknak állítsák az államszámvevőszék számadásainak tételeit és azután odaküldjék megbízottaikat, hogy biz ennek következménye utólag az, hogy a számvevőség kimutatásában leszármaztatott eredmények nem hibásak és igy a ministertanács által leszármaztatott számítási eredmények tévedésen alapulnak. Én csak azért hoztam ezt fel, mert óhajtom, hogy tudja meg az ország : miért fizetik azon egyéneket, a kik ott vannak és mégis ily hibás eljárás követtetik az ő müködésök folytán. Mihályi Péter előadó: T. ház! Madarász képviselő urnák a bizottság jelentésére tett észrevételérc és illetőleg a kérdés felvilágosításául bátor leszek röviden a következőkben válaszolni, (Halljuk!) A mint méltóztatnak tudni, a zárszámadást az állami számvevőszék állítja össze és az a törvény szerint kötelezve van a ministerium kezelése iránt a képviselőháznak, az országgyűlésnek jelentést fenni. Azon jelentésben, a melyet az 1872-diki zárszámadás eredménye iránt a számvevőség a képviselőház elé terjesztés végett a ministertanácsnak megküldött, azt mondja a 10-ik lapon, a hol leszármaztatja, hogy mennyi volt a jogügyi illetékek adójának hátraléka és 1871-ből mennyi ment át 72-re és 1872-ben mennyivel szaporodott: hogy 1872-ben 5.575,000 írttal szaporodott, s ennélfogva ezen dolog komoly megfontolásra és a létező helyzet lehető megszüntetését czélzó intézkedések foganatba vételére utal. Ezt mondja a számvevőség jelentésében. A ministertanács a számvevőség jelentésében előadottakra megteszi a maga észrevételeit, melyek szintén a képviselőház elé terjesztetnek, hogy ez mind a kettőnek egybevetésével tárgyalja a zárszámadásokat. A ministertanács. nagyon természetesen a 73-diké, ezt mondja észrevételeiben, — valószínűleg a pénzügyministerium számvevőségének előterjesztése és kimutatása alapján, — hogy ezen szaporodás nem 5.575,000 frt. hanem pár százezer írttal kevesebb. Méltóztassanak tekintetbe venni azt, hogy a dolog érdemére nézve ezen két számitásnak semmiféle kihatása nincs: mert a zárszámadás adatai az eredeti számításokból vannak véve. A mi tehát a ministeri észrevételekben mondva volt, az különböző eredményt mutatott fel a számvevőség jelentésében foglalt eredménynél. A zárszámadási bizottság természetesen megütközött azon, hogy a két eredmény közt különböző számleszármaztatás van, mely végeredményében 100 vagy
