Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.
Ülésnapok - 1875-129
129. országos ülés május 12 187G. 177 Iván jegyző fogja kihirdetés végett a főrendiházhoz átvinni. Széll Kálmán pénzügyminister: T. ház! Csak pár szóra kérem a t. ház becses figyelmét, (Halljuk .') melyeket részben személyes indokból kívánok mondani, a mely megjegyzéseket nem mellőzhetek azok után, a miket t. barátom Zsedényi Ede elmondott (Halljuk!) Az én t. barátom engemet vagy nem hallgatott meg .... Zsedényi Ede (közbeszól:) Vagy? Széll Kálmán pénzügyminister: Vagy nem értett meg, — egy a kettő közül. Mert t. barátom homlok egyenest ellenkezőjét adja számba annak, a mit mondottam. Azt mondja t. képviselőtársam, hogy nem fogadhatja el a pénzügyminister azon „elvét," mely szerint kijelentette, hogy a mit a minister megtakarít az egyik cziinen: azt kiadhatja a másikon. Engedelmet kérek, én ezt egy szóval sem mondottam ; sőt inkább ennek ellenkezőjét mondottam, t. i. egyenesen kijelentettem, hogy ezzel nem akaróin azt mondani, hogy azon megtakarítások, melyeket szerencsés voltam felsorolni, olyanok, melyekből a tulkiadásokat fedezni lehetett. Én csak azt mondtam, hogy akkor, mikor a tuikiadások fölött valaki bírálatot mond : legyen kegyes egyúttal azt is megnézni, hogy mindenütt van-e tulkiadás és hogy nincsenek-e oly kiadási tótelek, melyeknél a ministerium nem tulkiadást, hanem megtakarítást mutathat fel, és ezt talán mégis mondhattam, hogy akkor, ha valaki azt mondja, hogy a kezelés igazolatlan, a visszaélés-teljes a mint ez a túlsó oldalon (a szélső baloldalra mutat) mondatott:'azt hiszem, hogy egyszersmind rá lehet mutatni arra, miszerint például 1872-ben — hogy csak a rendes kiadásokat emlitsem — 6 millió tulkiadással szemben áll tiz millió megtakarítás ; tehát az egész kezelés, ha a költségvetésben virement lett volna: 3 millió megtakarítást eredményezne. Isem mondom, hogy szabad ezt tenni; hanem épen azért, mert nem szabad: kell az ily tulkiadásokat egyenkint indokolni. Én a megtakarításokra csak rá mutattam, mint olyan körülményre, melyet tekintetbe venni kell, ha az egésznek képét magunk elé akarjuk állítani. T. képviselőtársamnak még csak egy megjegyzését kívánom felemlíteni, melyet hallgatással nem mellőzhetek. Azt mondja t. képviselőtársam, hogy micsoda véghetetlen, indokolatlan kiadás az, — kettőt méltóztatott t. i. említeni, az egyik a Kund-féle telek, melyre nézve már elmondottam nézetemet, a másik a külföldi dohány bevásárlása, a melyre 1.800,000-rel több fordíttatott:— arra nézve is az a nézetem, hogy a ministernek az 1.800,000 forintnyi tulkiadást a zárszámadásokban az állam-számvevőszéknél és országEÉPV. H. NAPLÓ 1875-78. VI. KÖTET. gyűlésnél igazolnia kell. De ha igazolni bírja : akkor csak azért, mert a tulkiadás meg van, habár igazolt is, nem lehet őt elitélni. A dohánykezelés mint minden ily üzletkezelés, olyan, melyet az üzleti conjuncturák határoznak meg ós a mehmél absolute lehetetlen csak annyit kiadni, a mennyi előirányozva van: ha a dohányüzlet érdekeit nem akarjuk szem elől téveszteni. Abban az esztendőben a havannai, sőt belföldi szivaraink számára is nagyobb mennyiségű havannai dohány volt beszerzendő. A kincstárnak nem voltak kellő készletei. A közönség mindig és sokszor joggal panaszkodott, hogy a szivarok nem szárazak, mert nincsenek kellő készletben. Ez a körülmény 1872-ben különösen lépett előtérbe, a mikor — nem mint fájdalom ma, nagyon jelentéktelenül — de igen nagy mértékben nőtt a szivar-fogyasztás, a folyton apadó készletet uj gyártmányokkal kellett pótolni, azokat pedig dohány nélkül, még pedig külföldi dohány nélkül, miután a szivarok túlságos nagy része külföldi dohányból készül : előállítani absolute nem lehet. Akkor, midőn 1871-ről 1872-re a dohányjövedók 2—3 millió progessiót mutat évenként, midőn a kereslet egy száz millióról felment 400 millióra : sokkal nagyobb dohánykószletet kellett beszerezni, mint az előző esztendőkben, midőn a szivar-fogyasztás nem volt ily nagy. Hogy pedig arról gondoskodás a költségvetésben nem törtónt: az talán nem volt egészen a körülményeknek megfelelő ; de midőn a dohányra szükség volt s az olcsón volt beszerezhető: azt állítom, hogy a pénzügyminister épen akkor nem teljesítette volna kötelességét és a kincstár érdekeit épen akkor tévesztette volna szem elől, ha tartva magát csak azon 600,000 írthoz, a külföldi dohányt a szükséges mennyiségben nem szerezte volna be. (Felkiáltás: A jövő évi költségvetésben kellett volna erről gondoskodni.) Engedelmet kérek: nem lehetne a jövő évre, mert a t. képviselő ur által tegnap javaslatba hozott határozat szerint is, az idei költségvetésben már nem lehet elszámolni a múlt esztendőben tett költséget: a költséget pedig akkor meg kellet tenni: mert a szükség akkor volt meg. Nem azt akarom azzal mondani, — nehogy megint félreértsen t. barátom, — hogy ez oly dolog, mely a költségvetés határain belül történt, a melyet a minister saját felelőssége alatt tett, melyet neki nem kellett igazolnia. Ezt igenis igazolnia, indokolnia kell: deha igazolta : akkor csak az lehet a válasz, hogy helyesen cselekedett. Én azon kiadási tételt olyannak tartom, a melylyei ugyan a költségvetési törvény meg lett sértve ; de mert helyesen indokoltatott, hogy a körülményekhez képest helyesen lett téve : azért azt hiszem, hogy a törvényhozás helyesen és igazságosan csak ugy jár el, ha a felmentést megadja. [Helyeslés) 23
