Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.
Ülésnapok - 1875-129
i 176 129. országos ülés május 12. 1876. mely szerint minden tulkiadásra nézve, ha nagyobb, póthitel alakjában kell a képviselőháztól megszavaztatását kérni; ha kisebb, részint be kell jelenteni, részint , a zárszámadásokban igazolni. Es hivatkozhatom e részben arra is, ós mint a pénzügyi bizottság előadója, épen én voltam az, a ki a költségvetések beosztásánál a virement jognak tág alkalmazását kizárni igyekeztem. Csak azt akarom mondani, hogy az 1872-díki költségvetés nem készülhetett el alapossággal, mint készül a költségvetés ma: mert az 1872-iki költségvetés előterjesztését egyetlen megvizsgált zárszámadás sem előzte meg; mert 1872-ben, mikor a költségvetés beterjesztetett, alig volt ismeretes két évi zárszámadás. Akkor tehát megtörténhetett sokkal könnyebben, mint megtörténhetik ezután, hogy eg3 T es ágakban több, kiadás volt; a melyeket azonban megfel előleg más kiadási ágakban a megtakarítások eg3 r ensulyozna,k. Es azt akarom belőle következtetni, hogy ha vannak tulkiadások, a melyek egyes képviselő urak nézete szerint nem igazolhatók: méltóztassék azokat kijelölni s meg fogjuk azokat rendre vitatni. Én közötiök egyet sem találtam, a mint a. .zárszámadási bizottság sem talált, a melyre nézve a felmentést nem lehetne és nem kellene megadni, és hiszem, hogy a zárszámadási bizottságra nézve a tulkiadások megítélésénél mérvadó volt azon tekintet is, hogy ha egyik rovatnál történt is tnlköltség: a másiknál viszont van megtakarítás, erős bizonyítékául annak, hogy ha vannak, a mint elismerem számos rovatnál tulköltségek; vannak megtakarítások és pedig még számosabbak nagyobb összegre rugók, melyeket, ha igazságos ítéletet akarunk mondani: figyelmen kívül hagyni nem lehet. Ezeket tartottam kötelességemnek a t. ház becses figyelmébe ajánlani és kérni egyúttal, méltóztassék kegyesen a 300.000 frt tárgyában a zárszámadási bizottság javaslatát elfogadni és a felmentést megadni. (Helyeslés.) Zsedényi Ede : Az 1848. évi III. törvényczik 32. §. azt rendeli, hogy a miníster feleletre vonathatik kezére hozott pénz törvényellenes alkalmazásáért és midőn most harmad izben a zárszámadások iránti jelentéssel foglalkozunk és viszszatekintünk a megszavazott költségvetések tettleges végrehajtására: azt találjuk, hogy a képviselőház által megszavazott költségek, mint az előbbi években, ugy az 1872-ki ministereket is kiadásaiban nem szabályozták; folyvást többet költettek vagy az állam-pénzeket nem a megszavazott ozélra fordították; mert el nem fogadhatom az előttem szóló Pénzügyminister állítását, hogy a más rovatoknál megtakarított pénzeket meg nem szavazott czélokra fordítani lehet, azaz a budget törvényét ellenkezőleg alkalmazták. A megszavazott költségvetéseknek ilynemű ismételt meg nem tartása nyomán azon alap vétetik el, melyen a képviselőház a ministeri költségvetéssel szemben alkotmányszerüleg működik; sőt a ház elé terjesztett államköltségvetés tulajdonkép már megszűnt szigorú megbirálás kérdése lenni: mert a ház az illető mánistereket tettleges feleletre vonni elmulasztotta. A jelentő bizottság jelentésében el nem hallgathatja ugyanazon szomorú tapasztalatot, hogy a zárszámadás tanúsága szerint az 1872. évi államháztartás kezelésében is számos esetben a nyert hitel áthágásával és jelentékeny összegekre rugó előirányzat nélküli kiadásokkal találkozott, melyek jóllehet igazoltaknak találtattak : mindazonáltal a ministeriumot nem mentik fel azon választás alól, hogy azokra a törvényhozástól utólag póthitelt nem kért; ezúttal azonban a bizottság csakis e körülménynek felemlitésére szorítkozott, azon reményt táplálván, hogy az 1875. évben hozott határozat folytán, jövőre nézve a zárszámadás e tekintetben kedvezőbb eljárásról fog tanúskodni, bizottság azért menti fel a felelősség alól az 1872. pénzügyministert: mert az 1876, pénzügyminister helyesebben fog eljárni. Bőszemről nem tartom a bizottság által kiemelt tulkiadásokat igazoltaknak p. o. hogy a külföldi dohánybeszerzésére fordított 1.836.000 forintnyi tulköltség azért lenne igazolva, mert a pénzügyminister a külföldi jobb termés és a piaczi viszonyok állítólag kedvezőbbé alakulása nyomán havanna és török dohány-nemekben az előirányzottnál sokkal nagyobb készleteket saját akarata szerint, de az állam pénzeivel vásárlóit, igy Csavolszky által kiemelt kiadás mindenesetre egy ministeri önkényüség volt; mégis tekintve, hogy a bizottság jelentése szerint tényleg az államkincstárnak jelentékeny károsítása ezen szabálytalan eljárásból 1872-ben nem eredt, ar felmentés iránti határozat ellen bevárva az 1873-ik és 1874. évi zárszámadások feletti jelentéseket, mely években a ministeri önkényüség már anynyira ment, hogy a nagy bajjal nagy kamatokra kölcsön kapott állam-pénzekből, fizetésképtelen társulatoknak igen tetemes kölcsönök adattak: ez úttal különinditványt be nem nyújtok. Elnök : Engedelmet kérek a t. háztól, hogy a napirenden > levő tárgyat rövid időre félbeszakíthassam. Épen most esett értésemre, hogy a főrendeknek ma ülésök lesz, hogy tehát azon törvény, mely ma itt kihirdettetett, még a mai napon ott is kihirdettethessék, óhajtanám azt a főrendiháznak a mai napon tartandó ülésébe átküldeni, és kérem a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy a jegyzőkönyvi kivonat, mely ezen kihirdetésről szól, nyomban meghitelesittessók. (Helyeslés.) Gulner Gyula jegyző : (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatot.) Elnök: A jegyzőkönyv meghitelesitve levén, azt a szentesitett törvónyezikkel , együtt Tombor
