Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-114

g 114. országos Ülés alig találunk egyáltalában Európában. Tehát a szabadság érdekében a Királyföldöt megsemmisíteni, valóban nem forog- fenn semminemű ok. De még egyet az élőbbem' ponthoz kimondanom kell. Igaz, hogy azon törvények és szerződések a Királyföld számára olyan jogokat is biztosítottak régebben, mik talán a mostani modern államszerkezetbe be nem fértek egészen. De már hivatkoztam arra, h®gy készeknek nyilatkoztunk ez irányban annyit, a mennyit a modern állam valóságos igényei követelnek : ezen jogokból a mi hozzájárulásunkkal átidomítani. Ámde mindezek ellenében, ugy látszik, minden jogainknak egyszerű megtagadásával találkozunk. Ily körülmények közt nem marad egyéb hátra, mint részünkről kinjulatkoztatni, hogy mi tántorithatlanul ragaszkodunk jogainkhoz, hogy azokat részünkről feladni, azokról lemondani nem fogunk. Kívánságunk és kérésünk csak arra szorítkozik : méltóztassék a t. ház azt, a mit az önök által megalkotott törvény kimond ós rendel, tiszteletben tartani ós annak végrehajtását elrendelni. Ez értelemben bátor vagyok részemről és elvbarátaim részéről határozati javaslatot terjeszteni a ház elé, mely a mint mondom, csak arra szorítkozik, hogy kéri a t. házat, hogy azon törvényt, melyet ^Magyarország törvényhozása 1868. alkotott, mely 0 Felségének hozzájárulásával szentesitett törvénynyé vált: méltóztassék megtartani és annak rendeleteit méltányosan végrehajtani. Minap, nem régen, épen velem szemben, egy t. képviselő ur azt monda, hogy vannak olyanok, kik a szentesitett törvényeket nem igen szeretik megtartani. T. ház! Méltóztassék már ez alkalommal is bebizonyítani, hogy Magyarországnak képviselőháza az általa hozott törvényeket tiszteletben kívánja tartani. Ajánlom határozati javaslatom elfogadását a t. ház figyelmébe. Elnök: A határozati javaslat fel fog olvastatni. Beőthy Algernon jegyző: (olvassa a határozati javaslatot.) Határozati javaslat. Tekintettel arra, hogy az 1868: 43-dik Magyarország ós Erdély egyesitósének részletes szabályozásáról szóló törvényczikk azt rendeli: 43. törvényczikk 10. §. „A királyföldi székek vidékek és városok belkormányzati jogainak biztosítása, képviselők szervezése és a szász nemzeti egyetem jogkörének megállapítása tekintetéből megbizatik a ministerium, hogy az illetők kihallgatásával az országgyűlés elé oly javaslatot ter* márezius 22. 1S76. jeszszen, mely valamint a törvényeken és szerződéseken alapuló jogokat, ugy az ezen területen lakó bármely nemzetiségű honpolgárok jogegyenlőségét is kellő tekintetbe vegye és összhangzásba hozza, hogy ugyanazon törvényczikk 11. §. azt rendeli: „A szász nemzeti egyetem az 1791. évi erdélyi XIII. törvényczikkel egyező hatáskörben, Ő Felsége legfelsőbb s a magyar felelős ministerium utján gyakorlandó felügyeleti jogának fentartása mellett, továbbra is meghagyatik, azon különbséggel, hogy az egyetemi gyűlés a törvénykezési rendszerben történt változás folytán, bírói hatóságot többé nem gyakorolhat." Tekintettel arra, hogy a belügyminister által előterjesztett s jelenleg tárgyalás alá került törvényjavaslat a fentemiitett törvény szabatos rendeletének egyátalában nem felel meg, sőt azzal merőben ellentótben áll, hogy azon jogok biztosítása helyett azoknak egyszerű megtagadását és eltörlését czélozza, a szász nemzeti egyetem jogkörét illetőleg a fentemiitett 11. §. rendeletét teljesen mellőzi : Mondja ki a t. képviselőház határozatilag. hogy: I. az előterjesztett törvényjavaslatot el nem fogadja. II. utasítja a rninisteriumot, miszerint az 1868: 43. törvényczikk 10. ós 11. §§. valamint az 1870: 42. törvényczikk 88. §. szoros szem előtt tartásával dolgoztasson ki egy oly uj törvényjavaslatot, a mely az emiitett törvények rendeleteinek teljesen megfelel és terjessze azt, az illetők kihallgatása után lehető legrövidebb idő alatt a képviselőház elé. Beadják: Kapp Gusztáv, Zay Adolf, Bausznern Guidó, Steinacker Ödön, Trauschenfels Emil, Seraphin Frigyes, Dörr Samu, Conrád Károly, Leonhárd Frigyes, Gébbel Károly, Sachsenheiin Albert, Rótt Keresztély, Ernst Frigyes, Maager Károly, Löw Vilmos. Makray Aladár: T. ház! Én ugy vélem, ha volt e teremben törvényhozási tárgy, melyre az ország közvéleménye teljesen elő volt készítve: ugy a jelen törvényjavaslat az. E törvényjavaslat az, melyre nézve évek teltek el, a mióta a sajtó vitatja, a kormány foglalkozik vele, a ház előkészítő határozatot hoz ós a királyföldi honpolgárok éber figyelemmel kisérik e kérdés megoldását már igen régi idő óta. Én a nemzeti öröm ama pillanatai közé sorozom e napot, minőt a sors ritkán s valóban fukar kézzel nyújt nemzetünknek. Ily napja volt, az 18B6. országgyűlésnek, midőn a Részek visszacsatolásáról hozott törvényt; ily napja volt az 1848. országgyűlésnek, midőn Erdélyt háromszáz éves különválás után alkotmányos utón az anyaországhoz visszacsatolta; ily napja volt az 1867-ik országgyűlésnek, midőn a ma-