Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-128

168 128. országos Uiés május 11. 18761 terium kiváló közkormányzati érdekből saját fele­lősségére haladéktalanul megtenni köteles, a nélkül, hogy ezekre a törvényhozástól hitelt nyert volna. A ministerium ezekre nézve kötelességét teljesí­tettnek véli: ha a zárszámadás átvizsgálása alkal­mával kellőleg igazolja. Ha a törvényhozás által a zárszámadások átvizsgálása a kellő időben tör­ténik : akkor friss emlékezetben lévén azon viszo nyok és körülmények, melyek ezen túlköltekezé­seket előidézték, akkor ezek megbirálása könnyeb­ben eszközölhető. De a jelen esetben, mikor a törvényhozás azon körülménynyel áll szemben, hogy az 1872-ik évi zárszámadás az 1876-ik év folyamában és igy a kezelési évre következő ne­gyedik évben kerül a törvényhozás tárgyalása alá: ezen körülmények kiderítése és megbirálása sok nehézséggel jár. Azonban a bizottság alapos reményt táplál az iránt, hogy a zárszámadásoknak a kellő időben való átvizsgálhatasa időpontját a t. ház mielőbb el fogja érni. A bizottság kettős szorgalommal ve­zetett munkásságának ugyanis sikerült időközben az 1878. évi zárszámadást átvizsgálni, a bizottság ez iránti jelentését a múlt ülések egyikében szeren­csés valék.beterjeszteni, — a még hátralevő 1874. évi zárszámadás átvizsgálás alatt áll, s a bizottság e tárgybani jelentésének beterjesztése rövid idő múlva be fog következni. Ezek folytán a t. képviselőház elhatározásától függ a bizottság jelzett jelentéseinek tárgyalás alá vétele és átvizsgálása után a törvényhozást azon kívánt helyzetbe juttatni, hogy jövőre nézve a ministerium által a törvényszerű időben beterjesz­tendő következő évek zárszámadásai, a bizottság által haladéktalanul átvizsgáltatván : azoknak a tör­vényhozás előtt való letárgyalása a kellő időben eszközöltethessék. Ezek után kérem a t. házat, hogy a zárszámadási bizottság jelentésót az 1872-ik évi zárszámadás megvizsgálása tárgyában átalánosság­ban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni mél­tóztassék. Elnök: Méltóztatik a t. ház a zárszámadási bizottság jelentését az 1872. évi zárszámadás meg­vizsgálása tárgyában átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Elfogadjuk!) Elfo­gadtatott, következik a részletes tárgyalás. Beőthy Algernon jegyző: (olvas.) Hatá­rozati javaslat : 1. A múlt évből fenmaradt hitelt a következő év szolgálatára ujabbi megszavazás nélkül felhasz­nálni nem szabad. 2. A folyó évi hitel a következő év költsé­geinek rovására nem utalványozható. 3. A részletes költségvetés alapján egy ösz­összegben megszavazott hitel, csakis a részletes költségvetés elfogadott alrovatai és a költségvetést kisérő ministeri indokolásban felsorolt czélokra használható fel és az átruházás csak ezen alrovatok keretén belől gyakorolható. Ha azonban a részletes költségvetés alkal­mával előre nem láthatott körülmények miatt év­közben oly költségek utalványozása válik szük­ségessé, melyről sem a részletes költségvetés al­rovataiban, sem pedig az azt kisérő ministeri in­dokolásban előre gondoskodva nem volt; vagy ha igen, de a képviselőház azokat törölte: ezen költ­ségeket a kormány a zárszámadások alkalmával, még azon esetben is köteles indokolni, ha azok a termószetöknek megfelelő rovaton elszámolva, tul­kiadást nem is idéznek elő. Elnök: A pénzügyminister ur kivan szólni. Széll Kálmán pénzügyminister: T. ház! A magam részéről igen természetesnek látom, hogy az állami zárszámadások megvizsgálására kiküldött bizottság a t. ház elé egy javaslatot ter­jeszt, a melyben a költségvetésnek szigorú és ren­des megtartása szempontjából kivan határozatot hozatni és utasíttatni a ministeriumot, hogy ez irányban járjon el. Természetesnek találom, hogy a zárszámadási bizottság e javaslatot ezen zárszámadások átvizs­gálásánál teszi, a melynek átvizsgálása körül a dolog természeténél fogva az ezen esztendőkben támadt egyes nagyobb mér%ü költségek fedezése szempontjából itt-ott — a zárszámadási bizottság által is teljesen indokoltnak talált — tulkiadásokkal találkozott. A számadások átvizsgálásánál még oly ritkán volt a háznak alkalma és oka nyilatkozni és elvi határozatot hozni, hogy midőn a zárszámadások vizsgálása csakugyan alaposan történik: a részle­tek megvizsgálásánál teljesen helyén van, hogy ily határozatok hozassanak. Kincs itt nekem kifogásom ezen határozatok­nak egyike ellen sem s csak azon észrevételt va­gyok bátor tenni e határozat második pontjára nézve, hogy azt a magam részéről teljesen feles­legesnek tartom. A határozati javaslatnak 1. pontja azt mondja : „A múlt évből fennmaradó hitelt a következő év szolgálatára ujabbi megszavazás nél­kül felhasználni nem szabad." Ez teljesen helyes princípium, a mely magától is értetik ; a költség­vetési törvényben is ki van mondva, hogy a meg­szavazott költséget a hitelidő lejárta után ujabb megszavazás nélkül nem szabad kiadni : hacsak a ministeriumnak utólag ujabb felhatalmazás nem adatik. A mi azonban a 2. p«ntban mondatik, hogy a folyó évi hitel a következő év költségeinek fede­zésére ne fordittassék : ezt őszintén megvallva, a magam részéről nem vagyok képes teljesen meg­érteni. Én megelégszem azzal és gondolom meg­elégszik a t. ház is, hogy ha minden év bevéte­leiből csak azon év költségeit fogjuk is fedezhetni.

Next

/
Thumbnails
Contents