Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-127

152 127. országos ülés május 10. 18í6. Ha a t. ház az igazságügyi bizottságnak beadott jelentését felolvasottnak méltóztatik elfogadni: akkor az átaJános vitatkozást e tárgy fölött ezennel megnyitom. (Helyeslés.) Az első szó az előadó urat illeti. Hodossy Imre előadó: T. ház! Még csak nem régen is általánosan el volt terjedve s nagyrészt még ma is fennáll a nagy közönség körében azon hiedelem, hogy a záloglevelek birtokosai telekkönyvileg biztosított követeléssel bírnak ez értékpapírok alapján. Pedig ezen hiedelem jogunk jelen állása mellett egyszerű tévedés, oly annyira, hogy jogunk jelen állása mellett még csak kapcsolat sem hozható létre a záloglevelek és azon ingatlanok között, melyekre azon hypothekák bekebelezvék, melyek alapján azok kibocsáttattak. Ha megfontoljuk azt, hogy viszonyaink közt mennyire fontos a földhitel emelése, ha meggondoljuk, hogy ezen ezélnak mily hathatós eszköze a záloglevél: akkor nem lehet eléggé méltányolni a törvényhozás azon gondoskodását, hogy ezen ügyre kiterjeszti figyelmét ós nem lehet eléggé méltányolnunk azt, hogy a záloglevelek e hiányán segíteni szándékozik. A törvényjavaslatnak, melyet a kormány benyújtott : ez a czélja, s e czélt akként véli elérni, hogy a záloglevelek tulajdonosai részére elsőbbségi jogot igyekszik biztosítani a jelzálog-intézetek bizonyos vagyonrészeire nézve. Hogy azonban ezen jogot a záloglevél birtokosok részére kellőleg biztosithassa és a czélt elérhesse: ahhoz szükséges az intézetek szervezeteben és eljárása módozataiban bizonyos alappontokat meghatározni. Az utóbbi czélra két ut vezet; egyik az, midőn a kormánynak hatalom adatik kezébe, hogy esetről esetre bírálja meg az alakulni szándékozó intézetek alapját ós szervezetét és a kormány elhatározásától tétetik függővé: vajon igy akarja-e megengedni az illető intézet alakulását vagy sem ? s a kormány kezébe adatik a hatalom, hogy egyes cselekedeteit ellenőrizze és beleegyezésétől tétessék függővé ezen eselekinény joghatálya. A másik ut az : mikor az illető intézetek alakulási feltótelei és eljárási módozatai a törvényben előre meg vaunak határozva és szigorú repressiv rendszabályok alkalmaztatnak arra, hogy ezen törvényes szabályok valóban meg is tartassanak. A törvényjavaslat ez utóbbi utat választotta. Hogy továbbá a záloglevél-tulajdonosok részére adott jogok Harmadik személyek jogaiba ne ütközzenek és azokkal öszhangzásba hozassanak: azon ezélból szintén szükségesek intézkedések különösen a tekintetben, hogy a záloglevél tulajdonosoknak ezen joga a telekkönyvi intézménynyel hozassék összhangzásba akkép, hogy a telekkönyvből is kitűnjenek azon jogok, és azokat harmadik személyek is láthassák és a szerint intézhessék ügyeiket. Ezek azon főelvek, melyek szerint a bizottság a törvényjavaslatot a kormány hozzájárulásával formulázta, és ha a t. ház ezen alapelveket helyeselni méltóztatik, tisztelettel kérem, hogy a törvényjavaslat szövegét ugy, a mint azt a bizottság előterjesztette: általánoságban elfogadni és a részletes tárgyalás alapjává tenni méltóztassék. [Helyeslés.) Elnök: Méltóztatik a t. ház a jelzálog-intézetek által kibocsátott záloglevelek biztosításáról szóló törvényjavaslatot a jogügyi bizottság szövegezése szerint átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni V {Elfog adj aki) Azt hiszem, a t. ház a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Molnár Aladár jegyző: (olvassa a czimet és az 1—5. %%-t, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak, olvassa a 6. §.) Wahrmann Mór: Ezen szakasznál sajtóvagy tollhibára vagyok bátor figyelmeztetni a t. házat. A második pontban tudniillik, mely igy szól: „mely 3 hónapnál hosszabb időre terjed," azt hiszem, hogy a bizottság azt akarja mondani, hogy „nem terjednek". % Elnök: A 6. §. második kikezdésónek 2. sorában ezen szavak közé : „hosszabb időre terjed" tétetik ezen szó „nem", ugy hogy a szöveg igy fog hangzani: „hosszabb időre nem terjed." Ezen sajtóhiba tehát ekként igazítandó ki. Egyébiránt ezen §-ra vonatkozólag nem lévén észrevétel, a 6. §. elfogadtatik. Molnár Aladár jegyző: (olvassa a 7., 8., 9., 10., ti., 12., IS §%-at, melyek változtatás •nélkül elfogadtatnak, olvassa a 14. §.) Wahrmann Mór: T. ház! Én részemről tökéletesen elfogadom azon eszmét, melyből a jogügyi bizottság kiindult, midőn ezt a 14. §-t szövegezte f^mibár én e kifejezést „vagy más okból" elfogadhatónak alig tartom. Azt követelem ugyanis, hogy az a törvényben határozottan mondassék ki és én csak egy-két okot isinerek, melyeknél fogva a jeizálogilag lekötött követelések csökkenhetnek: vagy visszafizetés által, vagy pedig, ha törlesztetik a követelés, vagy pedig ha az intézet maga veszi meg a birtokot. Más körülményt nem ismerek, melynél fogva az csökkenne. Annálfogva azt hiszem, hogy szükséges lesz, hogy ez világosan kimondassék a törvényben. De más nehézség is merül fel, t. i. arra nézve, hogy mi történjék, ha az illető intézet maga veszi meg a birtokot követelésének biztosítására? Erre nézve a törvényben meghatározva megállapodás ninéi.