Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.
Ülésnapok - 1875-114
114. orszíígos illís sal, hogy a t. ininister által szigorúan oda van utasítva, hogy minden ilynemű tanácskozásokat, mint az egyetem hatáskörébe nem tartozókat, megtagadjon; és ime, ma hivatkozik a minister ur a t. ház és annak bizottsága előtt, hogy az illetők kihallgatását, melyet a törvény elrendel, és melyet épen azon időközben gyakorolni megtiltott, — szász nemzeti egyetem által egyik elődjének tett ebbeli előterjesztése képezi. — De — és ez a másik, a mire észrevételt tenni kívántam — hogy lehet azt kimagyarázni ezen törvény 10. §-ából, mely az illetők kihallgatását elrendeli, hogy az ugy értelmezendő, hogy ha az illetők egy efféle felterjesztést tettek, — de egyébiránt -a t. kormánynak semmi oka azzal többé bajlódni, — csak egyetlen egy árva szót, egy elvet sem vett a kormány fel azon egyetem nyilatkozatából az ő törvényjavaslatába, hanem minden részletében, egész irányában teljesen eltérő javaslatot terjeszt a kormány elő a háznak és azt nevezi aztán az illetők kihallgatásának ? Végre a 10. §. meghagyja a t. kormánynak, hogy olyan törvényjavaslatot terjeszszen a ház ele, mely nem privilégiumokon, hanem a törvényeken ős szerződéseken alapuló jogokat kellő tekintetbe vegy r e és általános jogegyenlőséggel öszhangzásba hozza. Minő módon vette tekintetbe az előterjesztett törvényjavaslat ezen alkotmányos törvényeken és államszerződéseken alapuló jogokat? ón t. ház nyomát sem találom ebben a törvényjavaslatban. Igen gyakran tapasztaljuk mi,- hogy nekünk, mintegy szemrehányáskép szokott mondatni, hogy mi privilégiumot akarunk. Méltóztassanak megengedni, hogy hivatkozzam arra, hogy Magyarország törvényhozása egy ujabb korban létrejött és szentesitett törvényben elismeri, hogy a Királyföldnek alkotmányos törvényeken és szerződéseken alapuló jogai vannak. Ezt teliát, azt hiszem, itt nem lehet tagadni. A törvény megrendelte, hogy a Király föld ezen rendezésénél a létező jogok kellő tekintetbe vétessenek. Ígérte mindazon ünnepélyes nyilatkozatokban, melyeket az imént felhozni bátorkodtam, egész Magyarország törvényhozása, hogy méltányossággal ós igazsággal fog ez irányban eljárni S ime t. ház, mit tapasztalunk ma ? Azt, hogy előttünk fekszik egy törvényjavaslat, mely nem czéloz ós nem tartalmaz egyebet, mint a Királyföld megsemmisítését, további létének megtagadását ós eltörlését. Mindaz, mit az 1868-iki törvény alkotott, valamint az azt megelőzött ünnepélyes nyilatkozatok ma ugy tűnnek fel, mint teljesen érvényen kivül helyezendők és egyáltalán semmi tekintetbe nem veendők és mindazon ünnepélyes nyilatkozatok nem egyebek, mint üres frázisok s hangzatos szavak. Én másként vártam, hogy a törvényhozás Ígéretét be fogja váltani. Igen terárczins 22. 1876= 7 mószetes, hogy én egy ilyen törvényjavaslatot el nem fogadok. Azt méltóztatnak mondani, hogy ámde szükséges, hogy ezt megtegyük az ország s a közigazgatás javítása érdekében. Nem kívánok kiterjeszkedni arra, hogy valóban mennyire van az ország érdekében ezen eljárás ; de nagyon félek attól, hogy a jövő megfogja mutatni, hogy az ilynemű e§elekvés nem volt az ország "érdekében ; nemhogy a közigazgatás érdekében lenne. A Királyföldről lévén szó, természetes, hogy arra kell hivatkozni. Méltóztassanak őszintén bevallani : hát a Királyföldnek közigazgatása oly állapotban van-e, hogy csak annak megsemmisítésével ós eltörlésével, lehetne a közigazgatás érdekeit előmozdítani ? Én azt tartom, hogy nem; azt tartom, hogy abban a közigazgatás, daczára mindannak, a mi törtónt, még mindig igen is meglehetős állapotban van. Mindannak daczára, hogy 1868. óta, mióta ezen törvény keletkezett, ott a t. kormány csupán rendeletekkel kormányozta azon országrészt, hogy ottan eltiltotta minden törvényhatósági tisztviselőnek választási jogát, hogy ottan 1868. óta egyetlenegy tisztviselőnek nem volt többé szabad választatni, hanem a kormáuy közege által ki lett nevezve; — daczára annak állítom — bátran állítom, hogy a közigazgatási érdekek ottan mégis még meglehetősen meg" lettek óva ós ha csak akarnának önök uraim, igen könnyen nyúlnék alkalom ott egy oly közigazgazgatást rendezni, mely bizonyára a modern államnak sem kárára, sem szégyenére nem lenne. Bátor vagyok ez alkalommal a t. háznak emlékezetébe hozni azokat, melyeket egy jeles tagja e háznak : Csengery Antal a 2l-es bizottságban a közigazgatásnak czélszerü rendezéséről mintakép'en előhozni méltóztatott. Azon ellenvetés tétetik nekünk, hogy mi statust in statu, államot az államban kívánunk. Nem; t. képviselőház, nem kívánunk ; a szász nemzeti egyetem azon nyilatkozatában, melyet a t. -ministeriumhoz tett, nyíltan kimondá, hogy azon régi alkotmáiwos törvényeken ós szerződéseken alapuló jogaiból nem kíván többet föntartani, mint annyit, a mennyi megengedtetett Magyarország valamennyi törvényhatóságának. Egészben véve kinyilatkoztatták, hogy megelégesznek azon jogkörrel, melyet a törvény valamennyi magyarországi törvényhatóságnak megad. Az is mondatik még, hogy szükséges ily intézkedés a szabadság érdekében. Már most t. képviselőház, a ki csak felületesen ismeri a Királyföld viszonyait, annak tudnia kell, hogy ottan még a középkornak legsötétebb korszakaiban is az általános szabadságnak ós jogegyenlőségnek egy oly tűzhelye volt, minőt akkoron
