Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.
Ülésnapok - 1875-125
12&. országos Illés május 8. 1876. 141 illetőleg az óvásra kitűzött nap után való forgatás fosztatott meg azon hatálytól, mely hatályt az igazságügyministeri javaslat a forgatni ángynak megadott. Nem levén tehát fentartható, hiába lenne benn a törvényben és ez eredményezte azt. hogy azon nagyon élénken nemcsak itt. hanem máshol is felállított tétel, hogy a lejárati nap határoz a váltók élete fölött, nemcsak alteráltátott; hanem megsemmisíttetett és -a váltónak ezen élete két nappal tovább terjesztetett s a váltó a javaslat szerint még két napig forgatmányi papír marad. Legyen szabad kérdenem a t. házat, mi a lényege ez intézkedésnek és mit tesz e törvényjavaslat az által, hogy a forgatmányt akként korlátolja, mint ez a képviselőház által elfogadott 14-ik §-ban van'? Ezzel egyszerűen az van kimondva, hogy igenis még két napon át van kereseti joga a váltó birtokosának a váltóelfogadó ellen és ha kivétetik az óvás : akkor van a törvényben meghatározott idő alatt még viszkereseti joga is a váltóforgatók és a kibocsátó ellen Helyes elv; elfogadom, csakhogy legyen szabad belőle consequentiát is vonnom. A törvényjavaslat azt mondja, — a képviselőház szövegét értem, — hogy ezen jogot, melyet a lejárati nap után a váltó birtokosa még bírt: azon jogot, hogy váltókeresetileg érvényesítheti, esetleg az óvás kivétele után a viszkeresetet, ezen jogot átruházhatja másokra is. Miért? mert ezen jog még létezik, mert az óvás kivételével az egész jog élővé válik. Ha ez áll: akkor legyen r szabad nekem ebből a consequentiát levonnom. Én tisztelt ház, ebből azon consequentiát vonom le, hogy a meddig váltókötelezett még van : addig annak a váltókötelezettnek a váltóból származó kötelezettségét míg ez tart — átruháznom szabad. Alkalmazva a kérdést a fenforgó tárgyra, így fog az állani. A t. ház. által elfogadott javaslat szerint a váltóelfogadónak váltójogi kötelezettsége három év alatt évül el. Váltójogi kötelezettség tehát fennáll daczára annak, hogy a váltó nem óvatoltatott és daczára annak, hogy a váltó praejudieálva van: én mint váltóbirtokos három éven át váltójogilag érvényesíthetem az ezen váltóból származó, még nem praejudicált, az elfogadó ellen három évig fennálló váltói követeléseimet, váltói utón. Hogy mi akadályozza, mi tegye lehetetlenné azt, hogy míg az első esetben a nem praejudicált váltóra az egész váltókövetelés a lejárat után is átruháztathatik váltóerővel, — ezen második esetben ne legyen átruházható: bocsánatot kérek, én ebben nem találom azon elvnek conseqentiáit kifejtve, a mely elv maga a képviselőház által elfogadott javaslat 14-ik §-ában világosan ki van mondva. Ha a lejárat után lehet egy esetben a kötelezettnek kötelezettségét átruházni egy harmadikra ; ha lehet az, hogy az átruházó maga-magát is váltójogilag felelősnek nyilvánítja: miért ne lehetne egy még fennálló kötelezettséget egy másik esetben, tehát az aeceptans kötelezettségét szintén váltójogilag ugyanazon esetben átruházni akkor: ha a váltó praejudicált és a giransok kötelezettségéről nagyon természetesen többé szó nem lehet? Ne méltóztassék azt hinni, s ugy vélem,, nem is hiszi senki, hogy a giránsoknak, a kik a váltót a lejárat előtt forgatták, kötelezettsége még fenáll. Ha nem óvatoltatott a váltó, azok kötelezettsége megszűnt. Itt csak az aeceptans kötelezettségéről van szó, a ki még az általunk elfogadott javaslat szerint is három évig váltóilag obiigóban van. Én tehát ismétlein, az elvnek természetes consequentiáját ismerem fel abban, ha a lejárat után forgatott váltóknál, ha az nem óvatoltatott, a forgatónak váltójogi kötelezettségét a t. ház elfogadja. T. ház! Megvallom őszintén, én nem is hallottam valami erősebb ellenvetést, mint azt, hogy ebből visszaélések származhatnak. Én nem tagadom azt, hogy visszaélések lehetnek : de azért, mert, visszaélések előfordulhatnak: a forgalomra egy igen szükséges vagy legalább is egy igen hasznos intézkedést megsemmisitni és lehetetlenné tenni: ezt talán indokolni még sem lehet; mert hisz ha ez áll: akkor — bocsánatot kérek — ismét csak azt mondom, a mit már első alkalommal mondtam, meg kell szüntetni a giro in bianco-t, az üres forgatmányt. .Nem abból származik a visszaélés, mert a törvény megengedi, hogy a lejárat után a forgató váltójogi kötelezettségben marad; a visszaélés onnan származik: mert az üres forgatmány helytelenül töltetik ki, illetőleg meghamisittatik az ügyletnek, mely történt, vagy ante- vagy postdatalása által. Méltóztattak elfogadni s nem volt egyetlenegy hang ellene, mikor az mondatott, hogy nem szükséges az óvás, ha a forgatmányban ki van kötve, hogy: „óvás ós költség nélkül" „ohne Protest und ohne Kosten."' Hát ki felel nekem arról, hogy egy üres forgatmányba, ha az illető váltóbirtokos nem óvatolja a váltót, azonban üres forgatmány van kezében : nem fogja beleírni e szavakat, „ohne Protest und ohne Kosten"? Nem lenne ez visszaélés? Igenis a legnagyobb visszaélések egyike lenne, nézetem szerint a eriminális törvény alá eső visszaélés; de a t. ház még sem törölte el ezt az intézkedést azon szempontból: mert visszaélés lehetősége forog fen ; hanem elfogadta, daczára
