Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-120

]jg 120. országos ülés * független szakvizsgálatot fog elrendelni, minőt én interpellatiómban említeni szerencsés voltam. Ezt, fájdalom, az igen t. minister ur nem volt szives megígérni; mert ő csak a jövő munkákra utalt, melyek horderejét beismerem. S elismerem azt is, hogy ha ezen jövendőbeli munkák más szakértő és külföldi tekintélyek által megvizsgál­tatnak : a mostani munkák hiányai is ki fognak tűnni. De azt hiszem, hogy elodázni e vizsgálatot addig, mig a Dunaszabályozást fel és lefelé jóval messzebbre kiterjeszthetjük, a mi reménytelen pénz­ügyi helyzetünkben nem volna tanácsos, inert ezen munkálatokon lehet segíteni, lehet talán még nem is túlságos költséggel, de segíteni kell és segíteni kötelesség; mert ha a dolog igy marad: akkor lerontatnak oly müvek, melyek számtalan száz­ezrekbe kerültek és a szabályozás nem vezetett eredményre, a főváros pedig nem biztosíttatik az árvíz ellen. Hiszen a jelen pilanatban, midőn az ország minden oldaláról a legszomorúbb jelen­tések érkeznek, az árvíz pusztításai felől, midőn nem kételkedem, sőt meg vagyok győződve, hogy a t. kormány mindent el fog követni az árviz­sujtott vidék nyomorának enyhítésére, nemcsak az egyén, hanem a nemzeti termelés érdekében és a mit, saját hatáskörében nem tehetne meg, az iránti javaslatait a törvényhozás elé fogja terjeszteni, mondom ily körülmények közt, egyedül a főváros felett hagyni ily veszélyt lebegni: talán nem.felelne meg épen azon intentionak és azon nagy rész­vétnek, melylyel az ország s a közvélemény a főváros sorsa iránt viseltetik. S megvallom, én, miután az igen í. minister ur válaszából arról győződtem' meg. hogy benne a legjobb szándék és akarat létezik arra nézve, hogy pontosabban és behatóbban tudomást szerezzen ma­gának mind arról, a mi a szabályozási mü körül történt s ezen válaszából meggyőződtem arról is, hogy az igen t. minister ur nem maradt meg csupán szándéknál, hanem igyekezett magának valóban tudomást szerezni s hogy sok dologról valóban tudamással is bir, bár némelyeket állásá­nál fogva természetesen nem mondhatott el e helyen, miután minderről meggyőződtem : én az igen t. minister ur további eljárása iránt nem viseltetném bizalmatlansággal és a választ tudo­másul is venném, ha hozzátette volna azon ígéretet, hogy a már jelenleg fennálló munkálatokra nézve egy oly beható, független és pártatlan szakértelem­mel párosult vizsgálatot fog elrendezni, a milyet én óhajtok. Ha ezt a t. minister ur kegyes lesz megígérni: akkor én a legnagyobb örömmel veszem tudomásul a választ; a nélkül nem. Péchy Tamás közmunka- és közleke­désügyi minister: Habár igen örülök annak, hogy a t. képviselő ur beható tanulmány tárgyává márczius 29 1878. tette a fővárosi Dunaszabályozást, mindamellett meg fog engedni a t. ház, hogy egyes felhozott részletekre ex abrupto nem fogok válaszolni: mert nézetem szerint a legkitűnőbb szakértelmet igénylő munkálatok egyes részleteire csak ugy ex abrupío kiterjeszkedni nem lehet; {Helyeslés.) hanem azt kénytelen vagyok már most kijelenteni, hogy a mennyiben a t: képviselő ur, amit különben igen helyesen cselekedett, a soroksári Duna-ág kérdésé­vel tüzetesen foglalkozott és részletesen igyekezett kimutatni, hogy a körül minő hibák követtettek el; e kérdés foglalkoztatta nagy mérvben a fővárost is. Én azonban megvallom, szándékosan nem nyi­latkoztam e részben, mert hitem szerint a jöven­dőben teendő munkálatok nem vihetők keresztül sem elvileg sem részletesen, a nélkül hogy a meg­levő müvek, melyek az egésznek kiegészítő részét képezik: beható bírálat tárgyává ne tétessenek. Nekem pedig ily körülmények között óvakodnom kellett a fölött már most Ítéletet mondani, annyival inkább; mert szándékom intézkedni, hogy e részben legeompetensebb vizsgálatok alapján mondassék ki a bírálat. (Élénk helyeslés.) Csak azt jegyzem meg, minthogy a soroksári Duna-ág igen sok köröket foglalkoztatott és élénk vita tárgyát képezte, hogy a Duna soroksári ágra nézve legyen bárkinek bármiféle véleménye, de hogy a soroksári ág Pesten veszélyt okozott volna, ez hitem szerint, téves vélemény; mert akkor, a mikor a tények és tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a Duna Pozsonytól Orsováig mindenütt, a hol a partok oly alacsonyak voltak mint Budapesten, kiöntött: nem lehet (azt állítom) hogy a soroksári ág okozta a veszélyt (Helyeslés.) és nem lehet ezt állítani, különösen akkor, mikor azt látjuk, hogy minden patak mentén a hasonló magasságú pon­toknál kiöntött a Duna ; ez tehát egy rendkívüli óriási elemi csapás volt. Igaza van ugyan a kép­viselő urnák, hogy a vizmórnökök mathesissel dolgoznak; de méltóztassék hozzá venni azt, hogy nemcsak mathesissel és számokkal, hanem oly elemekkel is volt dolgok, melyek erejét valóban alig lehet kiszámítani. (Helyeslés.) Es hogy ez igy van, ebben a képviselő ur is igazat fog nekem adni. a kivel egyetemben én is örömmel elismerem a franczia mérnökök kitűnő tulajdonait, nagy praxisukat és azon nagy erőt, melylyel rendelkez­nek a gazdag franczia nemzet pénzforrásaiban, mondom igazat fog nekem adni, hogy az elemek hatása gyakran kiszámithatlan s ha tekintetbe voszszük, hogy Parisban, a hol a Dunánál sokkal csekélyebb folyó vonul el, évről-évre, daczára annak, hogy századok óta csinálják az illető munkákat, mert hisz már XIV. Lajos alatt kezdő­dött meg a Szajna szabályozása: még most is el­öntötte Parist a Szajna, még pedig nagyobb mérv­ben, mint Budapestet a Duna, a mely ahoz képest óriási folyó. E tekintetben tehát nagy hatalommal

Next

/
Thumbnails
Contents