Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.
Ülésnapok - 1875-120
120. országos ülés márezius 29. 1876. 109 -. építészeti osztályt vezeti, néhány év előtt kijelentette egy értekezletében, melyet a magyar mérnökés épitész-egylet szakülésén tartott, hogy azon esetre, ha Budapest között és alatt jól berendezett müveletek folytán a jégdugulás lehetősége megszűnik: a 23'—24' viz magasság S az ennek meg, felelő 350,000Q' vízmennyiség többé nem idéztethetik elő, mert a Duna ily vízmennyiséggel nem bír; és továbbá kijelentette azt is: hogy e ezól eléretett, a soroksári Dunaág el van zárva, a fővárosok nincsenek többé veszélyben. Miután e mérvadó hivatalos közegtől származó vélemény a jelen év eseményei által teljesen hibásnak bizonyult be, a Duna vízállása a főváros két partja között 24'-on felül emelkedvén s még miután a jégtorlódás Ercsitől el is tisztult, heteken keresztül 23'—24' között ingadozván: nem véli-e a tisztelt minister ur is, hogy ezen a legeompetensebb szakközeg által felállított biztosnak látszó kijelentés és a tények között mutatkozó meglepő ellentót, jogosan megingatta a közönség bizalmát a szabályozásnak már évek óta hirdetett czélszerüsége iránt s méltán nyugtalanitólag hat a kedélyekre azon tekintetben: vajon az elköltött milliók daczára a fővárost nem fenyegeti-e mindég oly veszély, mint a szabályozási mű megkezdése előtt? 6. Bátorkodom tehát végre azon kérdést intézni a tisztelt minister úrhoz, hogy ezen aggodalmak eloszlatása vagy a valódi tényállás kiderítése végett, hajlandó-e a dunaszabályozási munkálatokat beható vizsgálat tárgyává tenni és pedig azok megkezdésétől fogva egész a jelen pillanatig, lehetőleg kiderítvén nemcsak a tervben s a kivitel körűi esetleg felmerült műszaki hibákat; hanem azon egyéb a szabályozási műtől független okokat és körülményeket, melyek a munkálatok czélszerütlen végrehajtására befolyással lehettek. Hajlandó-e végre az egész szabályozási művet független, megbizható s a vizépitészeti tudomány magaslatán álló szakértők által inegbiráltatni s az eredményt a törvényhozásnak bemutatni? A mint méltóztatik látni ezen interpellatió tulaj dönképen két részből áll. Egyik része magáról a budapesti dunarész szabályozásáról és annak múltjáról, jelenéről és jövőjéről szól és ezzel a -bevezetésben és az utolsó pontban foglalkozik. A másik rész ezen kérdéssel összeköttetésben álló pontokból áll. Bátor leszek először a kisebb pontokra válaszolni, hogy azután egész átalánosságban felelhessek. (Halljuk!) Az első pont az Ercsinél lévő vizmérczére vagyis azon különbözetre vonatkozik, a mely az Ercsinél s másfelől a fővárosban levő vizmérczék közt fennáll. Erre vonatkozik némileg a másodig pont is, a mennyiben Bodoky felügyelőnek e részbeni nyilatkozatára hivatkozik, mely a fővárosi vész-bizottságban történt. Erre nézve azt vagyok bátor megjegyezni, hogy ezen vizmérczék, melyek a Duna mentében felállítva vannak: tökéletesen össze nem vágnak, az* kétségtelen. De meg kell vallanom, hogy nagyon nehéz dolog is vizmérczóket agy állítani fel. hogy tökéletesen egy niveauhan legyenek: mert akkor egyszerre, minden ponton a legkisebb vízállásnál kellene fixirozni, a 0 pontot. Már pedig ez a legritkább esetben történhetik s ha egyszer elmulasztatott, hosszú ideig nem lehet helyrepótolni. Az igaz, hogy a pesti és ercsii vfzmórcze közt nagy az eltérés. De a fővárosban levő három vizmércze közt is van eltérés; már pedig ezek a központon vannak és közel fekszenek egymáshoz és ezen kivül mérnökök által kezeltetnek, holott az ercsii nem mérnök által kezeltetik; hanem egy 2!0 frt. fizetéssel ellátott egyén kezelése alatt áll, ki nem lehet nagy szakértő, mert ily fizetés mellett egészen szakértő embert kapni nem lehet. Az ercsii vizmércze értéke tehát nagyon problematikus ; problematikus annál inkább: mert mint a t. képviselő ur is méltóztatik tudni, Budapest és Ercsi közt a Dunának kiszakadása történt, a mi nagy mennyiségű vizet elvitt, mely vízmennyiség Ercsire nem volt befolyással. Ez kétségtelen. Nagyon természetes tehát, hogy ezentúl szükséges lesz az eddiginél nagyobb költséggel ugy a tudomány, mint a praxis és a tapasztalás szempontjából is ezen eddig nem igen nagy figyelemre méltatott tárgyat behatóbban megfigyelmi. Eddig a jég által ugyanis háromnégyszer is elvitetett a mércze és akkor az illető egyén maga volt kénytelen azt felállítani. Tehát én is azon véleményben vagyok, hogy az ercsii vizmércze különbözetét csak akkor fogjuk teljesen megismerhetni: ha a viz legmagasabb állása fixirozva lévén, ahhoz a mércze által mutatott állás arányosittatni fog ós innen fog a különbözet kiderülni. Akkor lesz megállapítható, hogy mennyi volt a valóságos differentia az ercsii és a budapesti vizmércze közt és ezek összehasonlításából fog majd a következtetés vonathatni. Arra, hogy a felügyelő miként nyilatkozott: nem terjeszkedhetem ki; mert magam nem voltain jelen és ily szóbeszédből eredő nyilatkozatra nehéz tüzetesen reflektálni. Kétségtelen, hogy ő is megbízhatatlannak mondta az ercsii vízmérőt, mert tudta, hogy az meg nem bizhatónak bizonyult. Hogy ezt megszenvedte a ministerium, az természetes, mert igen nehéz fixirozni a vizmórczót, ha nincs alacsony vízállás. Ha lett volna oly alacsony vízállás, melyen a nulla felállíttathatott volna: akkor ezt nem mulasztotta volna el. Azon vizmérczóket kellett tehát használni, melyek régi időből maradtak és azok szerint kellett a vízmérési* eszközölni. Ugyanezen pontban a t. képviselő ur megemlítette még azt is, hogy megtörténhető dolog,
