Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-120

108 120. országos iiiés márczius 29. 1876. meztetni ugy a kormányt, mint a tiszteit házat. Különben köszönettel veszem a t. közlekedésügyi minister ur válaszát, megbízom az ő tett ígéretében, jóakaratában, szakértőinek alapos ismeretében s azért tudomásul veszem az adott feleletet és arra kérem a t. házat ezek kijelentése után, hogy az interpellátiómra adott választ szintén tudomásul venni méltóztassék. Elnök: Méltóztatik-e a t. ház a kÖzmunkaés közlekedésügyi minister ur válaszát tudomásul venni'? (Tudomásul vesszük.) Tudomásul vétetett. Péchy Tamás közmunka- és közlekedési minister: T. ház ! Kállay Béni képviselő ur a márczius 22-ikí országos ülésben egy iníerpellátiót intézett hozzám a budapesti dunaszabályozás tárgyában. Az interpellátió több pontból áll és több tárgyra kiterjeszkedik és igen hosszú, méltóztassék azért a t. ház megengedni, hogy arra pontonként válaszolhassak, (/falijuk! Olvassa az interpellátiót.) Mindenki előtt ismeretes azon tény, hogy a ' néhány év előtt megkezdett s most már majd nem teljesen befejezett folyamszabályozási mű a kettős főváros között első sorban Budapestnek az áradások veszélyétől' való megmentését, azután pedig a hajókázhatás biztosítását tűzte ki feladatául. A mull február hóban bekövetkezett katastrófa azonban bebizonyította, hogy a dunaszabályozás által elérni vélt főíéladat, tudniillik a főváros árvizmentessége nem esak el nem éretett, sőt hogy Pestnek és Budának csak is azon részeit nem borította el az ár, melyek az 1838-ki csapás után részint boldogult József nádor initiativája folytán és erélyes rendelkezései következtében, részint a főváros közreműködésével ugy a partok feltöltése, valamint gátok és töltések emelése által már megvédettek volt; ezeken tul azonban minden víz alá jutott. Ezen kívül' csak némileg csekélyebb vízállásnál mindenki meggyőződhetik erről is, hogy az alsó pesti part már nagy mérvben beiszapoltatik a hajózási forgalom nem csekély hátrányára. E köztudomású és el nem vitatható tények méltán bizalmatlanságot és aggodalmat keltettek az összes hazai közvéleményben, különösen pedig a fővárosnak első sorban veszélyeztetett lakosságában az annyi áldozatta! létrejött dunaszabályozási mü czélszerüsége iránt. Bátorkodom tehát a következő kérdéseket intézni a tisztelt közlekedési ministerhez: 1. Van-e tudomása arról, hogy míg Pes'en a vizmércze 23—-24'-t mutatott, addig Ercsinél (az onnan küldött jelentések szerint) a vízállás folyvást körülbelül l8'-on maradt s hogy ez arány napokig nem változott azután sem, hogy Ercsitől a jég, mely állítólag a duzzadást okozta, eltávozott. Van-e tudomása a t. minister urnák arról, hogy a feltűnő és mindenesetre nyugtalanító jelenség iránt .interpelláltaival!, egy állami főfelügyelő a fővárosi vészbizottságban kijelentette, hogy a mérczék hibásak? Es ha ez valóban ugy volna: mi által gondolja a tisztelt minister ur igazolhatni azt, hogy ily hibás merczék megtüretnek? Ha azonban a vízmagasságnak Pest és Ercsi között mutatkozott különbözete nem a mérczék hiányosságából volna magyarázható, hanem talán Budapest alatt a folyam medrében létező akadályok által (még a jég elvonulása után is) előidézett duzzadástól származnék: nem hiszi-e a tisztelt minister ur, hogy a duzzadás a Duna folyásának a kopaszi zátony felé való törekvése s itt történt inegtörésfi következtében jött létre; de akár itt, akár máshol létezzék is a duzzadás oka: hajlandó-e a tisztelt minister ur figyelmét kiterjeszteni arra, hogv mily okok és tekintetek behatása alatt hanyagoltatott el a szabályozás közben, a főváros biztonságát oly nagy mérvben veszélyeztető akadályok elhárítása ? 3. Van-e tudomása a tisztelt minister urnák arról s igaz-e, hogy az emiitett állatni főfelügyelő mérnök azt is állította a vész-bizottság előtt, hogy a soroksári ágat elzáró alsó gát zsilipje ki nem nyitható: mert ezen zsilip nem képes a nagy viznyomásnak ellenállani? S ha ez állítás valónak bizonyulna: gondolja-e a t. minister ur, hogy egy ily zsilip nevének és rendeltetésének megfelel? 4. Van-e tudomása a tisztelt ministernek arról, hogy a budai polgároknak folyó hó 19-én tartott összejövetelén Medrey Zsigmond a ministernél járt küldöttség vezére akként nyilatkozott, hogy a minister ur a küldöttség előtt kijelenté, hogy a Duna szabályozása körül valóban követtettek el hibák, különösen, hogy a munkálatok beosztása megfordított sorrendben történt; hogy mielőtt tudniillik a soroksári Duna-ág elzáratott, a jobb parton kellett volna a szabályozásnak megtörténnie. Es ha a minister ur csakugyan akként nyilatkozott s ezáltal a szabályozási mű czélszerütlen keresztülvitelét maga is elismerte: mily okoknak hajlandó tulajdonítani saját, a szabályozás létesítésével megbízott közegeinek azon már évek óta a legnagyobb biztossággal hangoztatott állítását, hogy a szabályozás teljesen sikerült s a főváros az árvíz veszélyétől végkép megmenekült. A szabályozási mű czélszerüségét illetőleg a minister ur fentidézett nyilatkozata és a ministerium illetékes közegeinek biztató állításai közt felmerült ellentét szempontjából bátorkodom kérdezni: 5. Van-e tudomása a tisztelt minister urnák arról, hogy Herrich ministeri tanácsos, ki a közlekedési ministeriumban, — ha nem csalódom — a viz-