Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.
Ülésnapok - 1875-120
120. országos illés tenni azt, a mi szükséges ezen folyamnak hajózhatóvá tételére és helyes állapotban váló tartására; de meg kell jegyeznem azt is, hogy ebből nem foly egyátalában az és nem is ismerném azt el, hogy azon vidékeknek, melyek történetesen ily folyam mentén fekszenek, saját védekezésük szempontjából semmi teendőjük nem maradna és hogy az állam lenne kénytelen mindent teljesíteni. (Helyeslés.) Mert ha azt elismerném: akkor a most sem igen virágzó íinanciánk még roszabb állapotba jutna, (ügy van!) Az 5. kérdés igy szól: „Es végre hajlandó-e a rninister ur az emiitett bajok, gyökeres orvoslása iránt még ezen ülésszak alatt előterjesztést tenni és szándékozik-e az ide vonatkozó munkálatok költségeinek fedezésére a szükséges összeget már az 1877. évi költségvetésbe felvétetni?" Erre nézve azt vagyok bátor a t. képviselő urnák válaszolni, hogy a most országos és századokban egyszer előforduló katasztrófa következtében én az egész Duna állapotát, veszélyes pontjait, medrének minőségét Pozsonytól Orsováig mindenütt megméretni szándékozom s fmroztatni kívánom mindazon legmagasabb vízállásokat, melyek most észleltettek és melyekhez hasonlót nem értünk még el. Ennek következtében igen természetesen mind azon pontokra, tehát különösen arra is, hogy mely pontok veszélyesek: figyelmemet kiterjeszteni kötelességemnek ismerendem és mind azt a mi e tekintetben teendő tervileg előkészíttetni fogom. Ennek következtében a mi viszonyaink között kétféle eljárás lehetséges. Az egyik eljárás lehet a mi pénzügyi viszonyainkra való tekintetből az. hogy a legszükségesebbnek megtétele iránt intézkedés tétessék és erre nézve igen is kijelentem a t. képviselő urnák, hogy már az 1877. évi költségvetésben kész vagyok a legszükségesebbre vonatkozó költségeket előirányzatba venni, annyival is inkább; mert a mint a t. képviselő ur is tudni méltóztatik, már a múlt költségvetésekben is voltak erre költségek fölvéve, jelesen KÍ 1876-ik éviben föl volt véve 45,000 forint, mely összeg egy része ily előkészítő munkálatokra már ki is adatott és melyből a czélba vett munkálatok keresztül is fognak vitetni. Ha ezeken kivül, a mostani nagy vízállás folytán, még valami fog szükségesnek mutatkozni, a mint fel is tehető: azokra a költséget természetesen a jövő évi költségvetésbe fölvenni szándékozom. (Halljuk!) De ha azt méltóztatnék gondolni a t. képviselő ur, hogy az egész keresztülvitele ezen szabályozásnak már a jövő évi költségvetésbe fölveendő lenne: arra nézve kénytelen lennék kijelenteni, hogy arra nem lenne elegendő bátorságom, mert a mostani számítás szerint két millió forintba kerülne ezen munkálat kereszülvitele. Nagyon természetes, hogy miután márczlus 29. 1876. \Q'J « ez csak egy darabja lenne a Dunának, ily módon az egész munkálatnak keresztülvitelére sok millió szükségeltetnék. Ezt tehát nem tehetném ; de a legszükségesebbnek az 1877. évi költségvetésben való felvételére kész vagyok. (Helyeslés.) Szeniczey Ödön: T. képviselőház! Abból, a mit a közmunka- és közlekedési rninister úrtól e pillanatban hallani szerencsém volt, arról győződtem meg , hogy a közmunka- és közlekedési rninister ur a paksi és gerjeni Dunaág elfajulását kellőleg tanulmányozta és ezen tanulmányok alapján nemcsak ismeri az itt fenforgó bajnak fontosságát, hanem méltányolja is annak komoly liorderejét. A közmunka- és közlekedési rninister urnák azon nyilatkozata, hogy az 1876, évi költségvetésbe — az Al-Duna' szabályozására — fölvett összeg egy nevezetes része már is ezen elfajult Dunaág szabályozására fordittatik, továbbá — azon Ígérete hogy 1877-ben egy ennél nagyobb összeg fog a költségvetésbe fölvétetni, reám megnyugtatólag hatott. A közmunka- ós közlekedési rninister ur előadásának ezen megnyugtató hatását azonban részben megrontotta az , hogy ezen nagyfontosságú kérdéssel szemben talán túlságosan hangsúlyozta a rninister ur pénzügyi ealamitásunkat. (Ellenmondás.) Mindnyájan (Zaj. Halljuk!) nagyon -jól tudjuk t. képviselőház s igy tehát én is tudhatom, hogy anyagi helyzetünk nem kedvező, (Felkiáltások: Rósz.) épen azért tehát, mert rósz — ha szabad magamat t. barátom ezen szavaival kifejezni — kétszeres okunk van a takarékosságra. De a takarékosság t. ház, nem mindig azonos a jó gazdálkodással, mert vannak takarékos emberek, a kik nem jó gazdák, azért: mert fukarságuk által épen maguknak ártanak anyagilag. r En azt tartom t. ház, hogy mentől nyomasztóbbak pénzügyeink és mentől súlyosabb viszonyok nehezecinek anyagi érdekeinkre: annál inkább érdekünkben van, hogy mindazon eszközöket, melyek épen anyagi érdekeink felvirágzására vezetnek, kellőképen oltalmazzuk s azok biztosításáról kellőképen gondoskodjunk. Azon, hogy ugy mondjam palliativ szerek, melyeket a t. rninister ur a Duna ezen részének szabályozását illetőleg javaslatba hoz: talán nem fognak egészen megfelelni a czélnak, nem biztosítják a kívánt sikert, nem biztosítják a munka tartósságát és épen ezen szempontból drágábbak lehetnek, mintegy gyökeres orvoslás. Azt, hogy meddig, kell elmenni a munkálatokkal, hogy a kívánt czól biztosítva, hogy hol lehet megállani azokkal, hogy a munka maga technikai tekintetben veszélyeztetve ne legyen, azt hogy meddig lehet elmenni a kiadásokban : financiális tekintetek miatt mind ezt meghatározni a kormánynak és a szakértőknek feladata; ezekbe én nem bocsátkozhatom, De kötelességem volt az elmondottakkal íigyel14*
