Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-120

106 120. országos ülés mrtrczius 2Í>. IS76. Egy képviselő barátom azt beszélte nekem, hogy midőn ő Pestről Kolozsvárra utazott, Czeglédtől Kolozsvárig nem cserélték ki azokat, ugy, hogy már Püspök-Ladányban oly hidegek voltak, hogy ha rajta tartotta volna a lábát, ő melegítette volna a hengert, a helyett, hogy a henger őt melegítse. (Derültség?) Tehát hibás ez a másik rendszer is: először mert ritkán cseréltetnek ki a hengerek ; másodszor pedig azért: mert egy-egy eoupee-ba csak egy hengert tesznek, holott más országban kettőt is tesznek, ugy hogy az egész coupee szélét befoglalja. Most e hengereket mindössze legfölebb négy ember használhatja, nem pedig hat, a mennyi t. i. egy első osztályú kocsiban, vagy nyoícz, a mennyi egy második osztályú kocsiban szokott ülni. Ez léhát a második hiány ezen rendszernél. A harmadik hiány pedig az, hogy nem forró vizzel töltik, hanem gyakran lanyha vizzel s egy darabig künn hagyják a szabadban a hengereket, mielőtt a kocsiba beletennék s azt sem teszik, a mit a mérnök urak más országban láthattak, hogy a hengereket pokróczokba dugják, hogy a meleget megtartsák. Midőn tehát arra kérem a minister urat, hogy jövőre is méltóztassék gondoskodását ezen tárgyra kiterjeszteni: arra is kell figyelmeztetnem, hogy ezen másik rendszer javítását is a maga gondjai közé sorozni méltóztassék. Egyébiránt tudomásul veszem a minister ur válaszát. Elnök: Méltóztatik a t. ház Péchy minister urnák Irányi Dániel képviselő ur interpellatiójára adott*válaszát tudomásul venni? (Tudomásul veszsziikl) Tudomásul vétetett. Péchy Tamás közmunka- és közlekedési minister: Szeniczey Ödön képviselő ur a múlt hónap végén a gerjeni Dunaág szabályozása tárgyában interpellatiót intézett hozzám. Az interpellatió a következő: 1. Van-e tudomása a ministernek arról, hogy a gerjeni határban az ügynevezett hármas-szigetnél a Duna folyam medre oly mérvben elfajult, hogy a hajózás már középvizállásnál is nevezetes akadályokba ütközik, — kicsiny vízállásnál pedig, kivált nagyobb hajók számára, a folyam medre épen használhatatlan. 2. Van-e tudomása a ministernek arról, hogy magántársulatok által e part mindkét oldalán nagy költséggel létrehozott védtöltési és egyéb munkálatok a nagyobb mérvű szaggatások által folytonosan veszélyeztetve vannak s az emiitett mederelfajulás miatt téli viz idején azok czétszerüsége ós védképessége teljesen értéktelenné tétetik? 3. Van-e tudomása a ministernek arról, hogy ezen vidéken a hármas-szigeti meder elfajulása következtében az ottani zátonyokon évről-évre oly mérvű jégtorlódások támadnak, melyek a Duna medrét elrekesztvén, kiszámithatlan horderejű vizduzzadásokat idéznek elő és az egész vidék lakóit folytonos rettegésben tartják, azok életét ós vagyonát veszélyeztetik. 4. Ha ismeri a minister ur ezen baj hord erejét és komoly fontosságát, t akkor kérdem: elismeri-e az államnak azon kötelezettségét, hogy a meder szabályozása, kivált oly nagy és nevezetes országos folyamnál mint a Duna vize, mindig az államot terheli? Es végre hajlandó-e a minister ur az emiitett bajok gyökeres orvoslása iránt még ezen ülésszak alatt előterjesztést tenni ós szándékozik-e az idevonatkozó munkálatok költségeinek fedezésére a szükséges összeget már az 1877. évi költségvetésbe felvétetni. Az első pontra azt válaszolhatom a t. képviselő urnák, hogy azt hiszem, hogy neki is van tudomása arról, hogy erről nekem, igenis tudomásom van; mert már a múlt országgyűlés folyama alatt Földváry Mihály és Jankovich Miklós képviselő urak több ízben figyelmeztettek engem és a költségvetési vita alkalmával felemlítették volt ezen meder elfajulását és a vidék aggasztó helyzetét. Ennek következtében megígértem volt, hogy magam személyesen fogok kimenni oda, megvizsgálandó a Duna állását; és ki is mentem., amiről a t. képviselő urnák, ugy hiszen, tudomása van. A 2-ik kérdésre szintén azt válaszolhatom, hogy tudomásom van, amennyiben azon meggyőződésre jöttem, hogy azon magán társulatoknak, melyek a partokat önvédelmi tekintetből ott megerősítették, töltései nagy részben veszélyeztetve vannak. A harmadik kérdésre, hogy van-e tudomásom a jégtorlódásoktól, melyek az ottani zátonyokon képződnek, szintén azt mondhatom, hogy igenis van. Hisz a képviselő ur is — ugy gondolom — tudja, hogy egész télen, vagy legalább a tél második részében azzal foglalkoztam, hogy a mennyire lehet, e jégtorlódások megszüntessenek s meg is tettem mindent, amit emberi erővel megtenni lehetett. Ami a 4.) pontot illeti, mely így szól: „Ha ismeri a minister ur ezen baj horderejét ós komoly fontosságát, akkor kérdem: elismeri-e az államnak azon kötelezettségét, hogy a meder szabályozása, kivált oly nagy ós nevezetes országos folyamnál, mint a Duna vize, mindig az államot terheli?" Erre azt vagyok kénytelen válaszolni a t. képviselő urnák, hogy igenis elismerem azt, hogy az állam egy oly nagy folyamnál, mint a Duna, mely nemzetgazdasági ós hajózási tekintetben rendkívüli fontossággal bír: az állam is köteles meg-