Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.
Ülésnapok - 1875-117
Ili országos ülés roárcziut 25. 1876 93 Beöthy Algernon jegyző: (Olvassa az indítványt.) „A szóban forgó mentelmi ügy egy nagyfontosságú közjogi kérdést rejtvén magában, melyet igy mellékesen eldönteni nem volna helyes, indítványozom, hogy a t. ház ez ügybeni elhatározását függessze fel. (Atalános helyeslés.) Elnök: Felteszem a kérdést: méltóztatik-e a t. ház a niinister elnök ur által beadott indítványt elfogadni? (Mjhgadjvk) A t. ház az indítványt elfogadja, e szerint ez ügyben hozandó határozatát felfüggeszti. Következik most a kérvények XVI. sorjegyzékének tárgyalása. Bakcsy Ferencz eló'adó: T. ház! A kérvényi bizottság részéről van szerencsém előadni annak jelentését a XVL sorjegyzékben foglalt következő kérvényekre vonatkozólag. (Olvassa a XVI. sorjegyzék 1 — 9. sorszámok alatt foglalt kérvényekre a bizottság véleményezését, mely észrevétel nélkül elfogadtatik.) Elnök: A sorjegyzék letárgyalva lévén, mint tegnap szerencsém volt a t. háznak jelenteni, Simonyi ministor ur válaszolni fog Irányi Dániel képviselő ur interpellátiójára. Simonyi Lajos b. földmivelés, ipar- és kereskedelmi niinlster: T. ház! Irányi Dániel t. képviselőtársam azon kérdést intézte hozzám, hogy a Lipcsében megjelenő „Gartenlaube" czimű lap miért tiltatott ki az országból. Ezen lapban f. évben megjelent egy czikk „Ein ungarisches Königsschloss" czim alatt, melyben mindenekelőtt azon valótlanság foglaltatik, hogy a gödöllői uradalmat a magyar mágnások vették meg ajándékba a királynőnek és talán még most sem fizették ki. Hogy ez valótlanság, nem szükséges bizonyítanom: mert mindenki igen jól tudja azt, hogy az 1S68. V. t, ez. határozata következtében vétetett meg ezen uradalom koronajószágnak. Továbbá ezen czikk lenézéssel és megvető gunynyal nyilatkozik Magyarországról és végre a tartozó tisztelettel össze nem egyeztethető, illetlen modorban nyilatkozik a királynéról. Minden alkotmányos országban sérthetetlen a fejedelem és a fejedelemnő személye (Helyeslés) és egyik ország sem tűri el azt, hogy illetlen és tiszteletlen modorban nyilatkozzanak a királyról és a királynéról; (Helyeslés) egy ország sem tűri el azt, hogy róluk megvetőleg és lenézőieg nyilatkozzanak. S ha ily nyilatkozatok külföldi lapban jelennek meg: ezen külföldi lapok az ország keretéből kizáratnak. (Helyeslés.) Meg van minden országnak ezen joga, a mint meg van minden egyes polgárnak is azon joga, hogy az őt megszálló ^ocsmány legyet magától eltávolítsa (Helyeslés.) Én azt hiszem, hogy Magyarország sem jutott még azon helyzetbe, hogy ilynemű alaptalan állítást, ilyen rágalmazó, ily megvető és lenéző nyilatkozatokat türelmesen elszivélni kénytelen Ügyen, (Helyeslés) és megvagyok győződve, hogy Magyarország nem is fogja soha eltűrni, hogy ő Felségéről, Magyarország királynéjáról, Id az egész nemzet tiszteletét és hódolatteljes ragaszkodását bírja: (zajos helyeslés) bárki tiszteletlen modorban nyilatkozzék..(Elénk helyeslés^ Az én igen t. barátom az ő magas miveltségénél fogva minden esetre tudja azt, hogy sérteni nemcsak otromba gorombasággal lehet, hanem metsző gunynyal és előre kiszámított rósz akarattal is lehet; minthogy pedig az emiitett czikkben oly alaptalan rágalom intéztetett az ország ellen, melynek valótlanságáról maga az illető lap is meggyőződött: ennek következtében a kormány kötelességének tartotta a lapot, az országból kitiltani. (Helyeslés.) En azt hiszem hogy az én t. barátom finom érzésénél fogva és mint magyar ember se fogja kárhoztatni a kormány ebbeli eljárását és ennélfogva kérem, méltóztassék e válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Irányi Dániel: T. képviselőház! A t. minister ur előadta azon okokat, a melyek arra birták, hogy a kérdésben forgó folyóiratot az országból kizárja, jelezte egyszersmind azon jogi álláspontot is, melybői ezen rendszabálynál kiindult. Legyen szabad a t. minister urnák válaszára néhány észrevételt, tennem, daczára azon tetszésnek, a rnelylyel a többség a minister ur nyilatkozatát fogadni méltóztatott. (Halljuk.) De mielőtt ezt tenném, szükségesnek látom, hogy a kérdés elvi szempontból derittessék fel, csak igy remélhetvén, hogy igazságos és részrehajlásán ítéletet hozzunk. Szükségesnek látom ezt annyival inkább, mert tudtommal ez az első eset, hogy hasonló kérdés a magyar parlamentben szóba jön és tárgyaltatik. (Halljuk.) A kérdés, a mely iránt mindenekelőtt tisztába kell jönnünk, vélekedésem szerint az: van-e joga a kormánynak valamely külföldi hírlapot, folyóiratot az országból kitiltani és ha van, mily esetekben és mily föltételek alatt ? Ha tisztán a törvényeket akarnók zsinór mértékül tekinteni: Mában keresnénk a magyar törvénykönyvben útmutatást; törvényeink a külföldi lapokról egy betűvel sem emlékeznek meg. Az 1848. XVIII. törvény, mely a sajtóügyekről intézkedik, tisztán a magyarországi sajtó termékek iránt rendelkezik, anélkül hogy a külföldön megjelent lapokat csak egy szóval is említené. Ebből azt lehetne ugyan következtetni, hogy tehát a magyar törvényhozás a külföldi sajtótermékeket is ugyanazon tekintetek alá kívánta vonni, mint a Magyarországon megjelenő lapokat és egyéb nyomtatványokat. És ez vélekedésem szerint áltáljában