Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-92

36 92. országos Ulí-s február 17. 1870. törvény rendelkezését fogjuk megtartani, hogy minden kutatás és megkérdezés nélkül hagyjuk magunkat megcsalatni száz és száz esetben és semmiféle kutatást és investigatiót ne eszközöljünk a tények kiderítése végett. Ha valaki kibúvik az adó alól, az által, hogy megcsalja a kincstárt és az által, hogy helytelen adatokat hoz elő : akkor kideríteni a valóságot nem spanyol inquisitio, hanem egyenesen a tiszta igazság keresése. Azt, hogy a pénzügyi hatóság arra van jogosítva és kötelezve, hogy egyes emberek vagyoni állása körül az adatokat összeszerezze, nem lehet attentatumnak a polgárok szabadsága és vagyona ellen elnevezni: inert az nem egyéb , mint attentatum a csalás ellen. Azon felfogással nem fogunk adótörvényt csinálni; hanem csak kíméljük azokat, a kik nem átalják megcsalni a kincstárt. Mindenki elfordul azon embertől, a ki a büntető törvényeket megsérti ; holott megengedhető dolognak tartatik a kincstárt hamis adatokkal megcsalni; és ha a kincstár ki akarja deríteni az igazságot: ezt azonnal helytelenítik. Oda fog ez vezetni, hogy végre csak a földet és a házat lehet majd megadóztatni, de az ingó vagyont nem : ha elvesszük az eszközöket a valóság kiderítésére; mert ezen esetben lelkiismeretlen ember ellen nem lehet eljárni. Ezen §. semmi zaklatást nem tartalmaz; hanem egyenesen azt mondja, hogy minden faggatást és a családi viszonyokba való beavatkozást kerülni kell: de szabad legyen a hatóságokat és az illető egyéneket, kik ismerik a dolgok állását, megkérdezni az iránt: vajon helyes-e a bevallás vagy nem. Ezen §. elhagyása visszalépés volna a 1868-iki törvénystipu lati ótól, melyért felelősséget vállalni nem mernék'; mert akkor, ha voltak eddig bajok a bevallásnál: ezen bajok még inkább beállanának ezentúl. Ne méltóztassanak tehát egyes nagy hangzású szavak után indulni. Nincs ezen §-ban méltánytalan dolog. Mind oly dolgok ezek. melyek szükségesek az igazság kikutatására azok ellenében, kik a kincstárt megrövidíteni, kijátszani akarják. Méltóztassanak tehát a törvényjavaslatot elfogadni ezen szempontból, és azért is, mert itt az 1867-ik évi törvényes rendelkezéseknek csak fentartásáról van szó, sem bővitve, sem megváltoztatva e részben nincs semmi. A másik két módositványt mint mondám — elfogadom. (Helyeslés a középen.) Elnök: A főrendiháztól üzenet érkezvén, méltóztassanak azt meghallgatni. Zichy F. Vietor gróf: Méltóságos elnök ur! A nagyméltóságú főrendiház megbízásából van szerencsém Deák Ferencz emlékének törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot, melyet a nagyméltóságú ház a szokásos tárgyalási fokozatok mellőzésével egyhangúlag elfogadott: az arról szóló jegyzőkönyvi kivonattal együtt átnyújtani. (Lelkes Éljenzés.) Molnár Aladár jegyző: (Olvassa a főrendiház jegyzőkönyvi kivonatát.) Elnök: A Deák Ferencz emlékéről szóló törvényjavaslat (Eljenzé-i) az országgyűlés mindkét háza által elfogadva lévén í legfelsőbb szentesítés végett ő Felségéhez fog hódoló tisztelettel felterjesztetni. Most folytathatjuk a tárgyalást. Baross Gábor: Bocsánatot kérek, módosításomból tévedésből kimaradt a 17-ik §-nak 2-ik pontjának megemlítése, miután ott a 7-ik sorban ugyanezen szavak vannak, t. i. telekkönyvi törvényezikk, tehát azok helyébe is jő a „bíróságok." (Helyeslés.) Helfty Ignácz: Én már az átalános vita alkalmával bátor voltam a t. házat figyelmeztetni ezen 17-ik §-ra és azon zaklatásokra,, melyeknek a polgárok ezen §. által kitétetnek. Azt méltóztatott mondani a t. pénzügyminister ur, hogy csak kell nyújtani valami alkalmat a pénzügyi szolgálatnak, hogy a bevallások helyességéről, vagy helytelenségéről meggyőződjék. Igaz, de hisz rendelkezésére állanak a hivatalok; senkisein ellenzi, hogy hivatalos utón szerezze meg a szükséges adatokat. Azután figyelmeztetem a t. pénzügyminister urat, hogy intézkedik erről már egy másik §. a 25., mely szerint akkor, a mikor a bevallásra nézve kételyek forognak fenn : kötelesek az adózó polgárok kiadásaik és bevételeik részletezésére. Azt hiszem, meg van ezáltal adva a mód arra, hogy a tényállás kiderittessék. Ezen szakasz világosan önkényt, zaklatást tartalmaz. A t. pénzügyminister ur a vita folyamán ismételve és ismételve hivatkozott, hogy hasonlítsuk össze az 1868-iki törvénynyel, hogy ez ott is benne van. Engedelmet kérek, azért csinálunk uj törvényt : mert a régi rósz. Ha folyton a régire hivatkozunk: akkor miért változtatjuk azt meg ? Azért, mert rósz. De ha a t. pénzügyminister ur a régi törvénynek csak azon §§-aira nézve változtatja meg a törvényt, melyek nem tartalmaznak elegendő nagy szigort; de megtartja azon §§-at, melyek eddigelé is zaklatásnak lettek elismerve : természetes, hogy álláspontjára nem helyezkedik etem. Mindezeknél fogva Eagályi Gyula t. képviselőtársam által benyújtott indítványt pártolom, azon hozzátevésse], hogy azon esetre, ha a t. ház többsége mégis ezen indítvány elvetésével a szöveghez ragaszkodnék : bátor volnék egy másik módosítva nyt benyújtani, mely szerint azt kérném a t. háztól, hogy a harmadik bekezdésből legalább e néhány szó kihagyassék: „az adó-köte-