Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-113

398 113. országos ülés msU-ezíns 21. 1876. Ezen szakasz igen nevezetes különböztetést von a fővárosi közoktatás szervezete és a többi városok és törvényhatóságokban az eddigi törvények alapján fentartott közoktatási szervezet között. Itt látunk egy állandó oktatásügyi bizottságot nagyon helyesen megalkotva, melyre nemcsak oeeonomiai, közoktatásügy-politikai, de paedagog-politjkai functiók is lesznek bizva; Játjuk azt, hogy ezen közoktatási bizottságra lesz ruházva a tanároknak és tanítóknak kijelölési joga, és nem csak véleményezési, de inditványozási joggal is fel lesz ruházva, igen fontos közoktatási s — mint maga a szöveg is mondja, — nevelésügyi kérdésekben; sőt azt látjuk, hogy e §. a polgári iskolákat—ezen korunkban, különösen hazánk viszonyainak és a főváros viszonyainak közepette igen nevezetes iskolákat, — az iskolaszékek cornpetentiája alól elvonni s ezen közoktatásügyi bizottság competentiájának alá vetni szándékozik. Valóban • elég fontos indokok arra, hogy ha ilyen nevezetes változtatást teszünk az eddigi szerkezeten, hogy minden faetor felhasználásával lehető életképessé tegyük ezen uj szervezetet. Én soha sem vontam kétségbe azt, hogy egy oly nagy törvényhatóság, mint Budapest főváros, nem lenne képes, már magában véve szabadon választott törvényhatósági bizottságában megadni azon politikai nevelést, melyet oly sokan emlegetnek, melyre a parlamentalismusnak annyira szüksége van; de ha nem is vontam ezt soha kétségbe, hogy képes a fővárosi törvényhatóság már szabadon választott bizottsága által is megszerezni ezen politikai nevelés terjesztésének tényezőit: ínég is szükségesnek tartom, a mennyire lehet biztosítani azt, hogy mindazon faktorok, a melyek esetleg például ugy, a mint tényleg most is benne vannak, jövőre is belejöhetnek; de nem biztos, hogy bele fognak-e jönni a törvényhatósági bizottságba, hogy mondom ezek mindenesetre bele jöjjenek. Ertem ezek alatt a szakerőket, a fővárosi tanári ós tanítói testületet, illetőleg ezek képviselőit, a kiket, hogy belejöjjenek, hiszem, hogy a t. ház minden tagja óhajtja. Arra nézve, hogy összeütközésbe ne jöjjünk magával a törvényhatóság eddig fönálló törvényszerű jogkörével és különösen a közigazgatási bizottság alapján fölállított munkakörrel : szükségesnek tartom, hogy kimondjuk e törvényben azt, hogy a törvényhátóság saját maga szabályrendeletileg állapítja meg, hogy mikép fogja ezen szakerők behozatalát biztosítani, valamint a számarányt is, a melyben a szakerők fölveendők lesznek a közoktatási bizottságba. Szükségesnek tartom azonban nem csak a tanári és tanítói testület képviselőit bele vonni ; de hogy életképes legyen ezen organismus, szükségesnek tartom, hogy mondassék ki, hogy a tanfelügyelő, kinek a közigazgatási bizottságról alkotott törvény elég helyesen szavazatjogot és állandó széket biztosit a közigazgatási bizottságban, de a kinek a czélba vett közoktatásügyi bizottsággáli érintkezését illetőleg, a hizottságbani jelenlétét nem igazolná sem a gyakorlat, sem a törvény : hogy mondom a tanfelügyelő a kellő felvilágosításokat e bizottságnak is megadhassa. Szükségesnek látom tehát kimondani azt,- hogy e közoktatási bizottságban, melynek munka és jogköre ki fog terjesztetni nemcsak a közönséges népiskolákra, hanem a szakiskolákra,' ipar- és polgári iskolákra is; szükségesnek tartom, mondom: hogy itt épen azért megfeleljünk e törvényjavaslat ezen bekezdése intentiójának, hogy összhaugzóan fejJesztessék a főváros összes közművelődési és közoktatás ügye, — hogy mondom: az organicus egybefüggés a távoleső városrészekben levő, s épen azért biztos informatiókat az egészről be nem nyújtható közegek közt biztosiUassék; — hogy az, a ki ezeknek élén áll, a ki minden pillanatban kell, hogy rendelkezzék biztos statistikai adatokkal és hivatalos informaíiókkal: a tanfelügyelő minden . pillanatban, mikor rá égető szükség van, ezen közoktatásügyi bizottságban jelen lehessen, és megadhassa azon értesítést, melyet kívüle a fővárosban senki, nézetein szerint, megadni ily inertekben képes nem lenne. i)e nehogy magának a tanfelügyelőnek netalán más pontoni igénybevétele megakadályozza a közigazgatási bizottság működését: szükségesnek tartom betétetni, hogy akadályoztatása esetében az általa e czclra kiküldött helyettes lehessen jelen. Nem értem azt, hogy a tanfelügyelő itt szavazást gyakoroljon ; hanem hogy a kellő felvilágosítást megadhassa; akár maga, akár távollétében helyettese, mindazon fontos kérdésekről, melyekre nézve kívüle senki, az egészről egy öszhangzatos képet, de az egyes részletekről is kellő positiv hivatalos felvilágosítást adni nem képes. Ezeknek előre bocsátása után vagyok bátor egy módositványt az illető bekezdéshez felolvasni, azon megjegyzéssel, hogy az előző bekezdésben létező „saját kebeléből" kifejezés, miután itt ezen másik bekezdésben a jogkör módosítása kilátásba helyezve van, kimaradhatna. Maga a módositvány a 17 §. 5-dik bekezdése után következő szerkezetbe volna teendő: „A bizottság szervezését a fővárosi törvényhatóság szabályrendelettel akép állapítja meg. hogy abban a fővárosi községi tanárok és tanítók képviselve legyenek, üléseiben a kellő felvilágosítások megadása végett a fővárosi kerületi tanfelügyelő, vagy ennek helyettese részt vehessen." E módositvány a törvényhatóság jog körébe berontást nem követ el, egyszerüleg elfogadja a helyzetet, ugy mint alkotmányosan fejlődött és mint eddigi törvényeink alapján fennáll ós csak