Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.
Ülésnapok - 1875-113
113. országos ülés azon faktorokat vonja bele, kiknek közreműködése nélkül nézetem szerint az üdvös intézmény életképessé válni nem fogna és legkevésbé fogna odamüködni, hogy a főváros összes művelődése és közoktatása összehangzóan vezettessék. Ennek következtében ajánlom ezen módositványt a t. ház kegyes pártfogásába. Gulner Gyula jegyző: (vjra felolvassa Schvarcz Gyula mődositvanyát.) Molnár Aladár előadó: T. ház! Én azt hiszem, hogy annyira a dolog természetéből foly, hogy a fővárosi tanítótestület is azon bizottságban képviselve lett volna és lenne', hogy ha a törvény nem rendelné is : a törvényhatósági bizottság bizonyosan választott volna abba is tagokat, valamint a tanfelügyelőt is felhívta volna. De ha szükségesnek vélné a t. ház, miután a módositvány a törvényjavaslat intentiójának megfelel s világosabban fejezi azt ki: részemről az ellen nincs kifogásom. Elnök: Méltóztatik Schvarcz Gyula képviselő ur módosifványát, illetőleg a javasolt hozzátételt elfogadni? (Elfogadjuk.) Elfogadtatott és így a 16. §-nak többi pontja is, ha azok iránt észrevétel nincs, elfogadtatik. Molnár Aladár előadó: Legye]) kegyes a t. ház nekem megengedni, hogy nem ugyan mint a központi bizottság-előadója, hanem mint képviselő a 16. §. után uj 17. §-ul egy szakaszt ajánljak, mely azt hiszem a törvényjavaslat körében hézagot tölt ki. Méltóztatik emlékezni, hogy midőn a határőrvidék polgárosítása törvénybe iktattatott, a törvényhozás szükségesnek látta a határőrvidéki viszonyok rendezésére korábban kiadott rendeletek közül egy némelyiket fenntartani és ilyen a népiskolai ügyek rendezésére kiadott királyi rendelet is, mely', 1873. június 8-án bocsáttatott ki. Mindenekelőtt felolvasóul az 1873. 27-ik t.-ez. idevonatkozó rendelkezéseit. Az idéztein t.-cz. 2. §-nak 6) pontja, illetőleg az első bekezdés így hangzik : „a határőrvidék! népiskolák oktatási ügyeiről ezen iskolák számára való tanítók és tanítónők kiképeztetéséről, a népiskolákban alkalmazott tanítók jogviszonyainak szabályozásáról s a határőrvidéki iskolai felügyeletről szintén 1871. június hó 8-án kibocsátott szabályrendeleteknek. í; Ugyanezen törvényczikk 25. §-a pedig azt mondja. „A közoktatásügyi minister felhatalmaetatik, hogy a .határőrvidék] népoktatás ügyének szabályozására 1871-ik évi június 8-án kibocsátott szabályrendeleteknek mindazon határozmányait, melyek részint a katonai parancsnokság ez ügyekben való hatáskörének megszűnte, részint a megváltozott közigazgatási rendszer folytán változtatást igényelnek, addig is, inig ez iránt a törvényhozás intézkednék: rendeletileg módosíthassa, márczius 21. 1876. 399 amennyiben a viszonyok megengedik az 1868-dik évi XXXVIII. t.-cz. határozatai szerint. Azon iskolaügyi szabályrendelet, melyre itt hivatkozás történik : akkép rendezte a határőrvidéki iskolaügyet, hogy midőn a polgárosítás ténye bekövetkezik, minden nagyobb rázkódás nélkül ez is átalakítható és a magyar viszonyokkal, a magyar törvények rendeleteivel lehetőleg egyező legyen. Azonban mégis a polgárosítás után is annyira eltérő viszonyok vannak, hogy a törvényhozás azon alkalommal is szükségesnek látta ezen rendeleteknek legalább némely részeit fentartani és a ministert felhatalmazni, hogy a szükséges változtatások iránt szabályrendelettel intézkedjék. Ezen tekintetek még ma is femforognak, midőn az országnak oly részéről van szó, melynek ethnografiai viszonyai azóta nem változtak meg, azért egyszerűen vagyok bátor ajáűlani, hogy a 16. §. után uj 17. §-ul a következő szakasz vétessék fel. Az 1873. XXVII. t.-cz. 2. §-ának b) pontjában és 25. §-ában foglalt intézkedések azon ügyekre vonatkozólag is fenntartatnak, melyekről a jelen törvény rendelkezik. A vallás és közoktatásügyi minister felhatalmaztatik, hogy az 1871. Julius 8-án kibocsátott szabályrendelet határozatait rendeleti utón módosíthassa, a mennyiben ily módosítást az 1876: VI. és a jelen törvény intézkedései szükségessé tesznek, a viszonyok pedig meg engednek. Azt hiszem nem szükséges részletesebben indokolnom ezt a javaslatot, hanem egyszerűen elfogadásra ajánlom. Gulner Gyula jegyző: (olvassa a Molnár által indítványozott uj §-/'.) Gróf Zichy Nándor: Én az igen t. előadó ur által javaslatba hozott uj szakasz iránt a végelhatározást szintén akkorra kívánom fenntartani, mikor a központi, bizottságtól visszaérkezett pontra nézve fogunk határozni s pedig azért; mert én ugyan teljes mértékben méltánylom azt, hogy itt valamit tennünk kell és igen hajlandó vagyok hinni, hogy a javaslatba hozott intézkedés teljesen megfelelő; azonban a kérdés fontosságát félre nem ismerhetem, annak horderejét pedig a t. előadó ur előadása alapján mérlegelni és azt teljesen megérteni, én legalább nem vagyok képes s ugy hiszem, hogy a t. ház szintén nincs azon helyzetben, hogy a kérdést jelenleg tökéletesen értené. Öntudatosan tehát, csak akkor fog felette határozhatni : mikor a központi bizottság által tárgyaltatva, annak jelentésével együtt lesz az előterjesztve. (Helyeslés.) Gulner Gyula jegyző: (olvassa a gróf Zichy Nándor által beadott indítványt.)
