Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.
Ülésnapok - 1875-113
113. or&zágós ülés márczius 21, 1870. 397 nak hanyagsága miatt az iskolákra szánt jövedelmek más czélra fordíttatnak: szükséges ; nem szükséges azonban oly nagyobb városokban, hol a népiskolák a törvény életbe lépte előtt már nyilvánosak voltak, hol az előtt is a közjövedelmekből, közadóból tartattak ion az iskolák és ennek következtében azok fönntartása -biztosítva is volt és van. A törvénynek tehát ezen intézkedése nézetem szerint fölösleges és néhol annak kivitele elhárithatlan akadályokba ütköznék; mert egy olyan \ árosban, hol 40,000—50,000 frtot tesz évenkint a népiskolai kiadás: ott annak megfelelő iskolai vagyont kellene kijelölni ós ez körül-belül egy millió értékű lehetne csak; — már ha találtatnék is ily értékű közvagyon: annak jövedelme nem oly bizonyos, mint a város más jövedelmi forrásaiból befolyó jövedelem, már egy ily vagyonnak kiszakitása és önálló kezelése igen tetemes kiadást venne igénybe, s igy ezen intézkedés -a helyett, hogy a czólnak megfeleljen, mely a népiskolai törvényben kijelölve van, az igényelt kezelési kiadások miatt káros hatásúnak is mutatkoznék, a gondnok másik teendője jövedelmeinek kezelése mellett a kiadások teljesítése. Vannak azonban ismét városok, a hol a tanítók és az iskolák száma meg nem engedi, hogy az ily jövedelem egy gondnok által kezeltessék ; —"más felől pedig a jövedelemnek több gondnok általi kezelése nem egyébb lenne, mint a felelőség szétágazása, sőt annak ugy szólván elenyésztetcse. Azonkívül vannak városok, hol a tanítók a városi nyugdíjintézetnek részesei, ennek következtében fizetéseikből bizonyos részletek havonként levonatnak, melynek eszközlése ismét csak a központban eszközölhető, ezen teendő a gondnokra több számadási terhet róna, a miért az ily tiszteletbeli hivatalt nem szívesen vállalná el valaki. Ezen körülményeknél fogva bátor vagyok indítványozni, hogy a kormány legyen feljogosítva egyes tárosoknál, ott a hol azt helyén levőnek és czólszerünek találja: kivételt tenni, hogy az iskolai alap vagyona a kijelölés helyeit a közköltségekből nyerhessen fedezetet ós a városi képviseleti testület intézkedhessek akként, hogy az iskolai kiadások a közpénztárból fedeztessenek. , Beőthy Algernon jegyző: (olvassa Szluha Ágoston módositvanyát) Azon városokban, a hol a népoktatás költségei a kormány engedélyezése következtében a közköltség előirányzatában nyernek födözetet: a városi képviselői testület akként intézkedhetik, hogy a népoktatás anyagi ellátása a közpénztárból történhessék. Molnár Aladár előadó: T. ház! A módosításnak azon tartalma ellen, hogy bizonyos nagyobb városokban, a hol másként van rendezve a bevételek és kiadások kezelése, ezeket illetőleg az administratió többi ügyeinek megfelelőleg történjék intézkedés azok anyagi ellátásáról; — én azt hiszem, hogy ezt nem lehet itt egy uj bekezkésben kifejezni: hanem be kell illeszteni a 14-ik §-ba; mert ha a szakasznak utolsó pontjául teszszük: akkor összeütközik a második alineával, a melyszerint a, számadások, mintán a községi iskolaszék által megvizsgáltattak, felülvizsgálat végett a községhez s onnan a törvényhatósági közigazgatási bizottsághoz tétetnek át. Az egész törvénynek egyik alapintózkedése az, hogy az iskolai számadások első fokon a községi iskolaszók által, azontúl a közigazgatási bizottság által vizsgáltatnak meg. Ha e szakasznak utolsó pontjául hozzászurjuk Szluha Ágoston képviselő ur indítványát : akkor kiesnek a megvizsgálás alól ezen számadások. Ugyanitt bátor vagyok kérdezni a t. indítványozó urat, vajon azt kívánja-e, hogy azon kiadásokról szóló számadások ne jöjjenek ezután az iskolaszékhez, miután azt a városi számadási hivatal megvizsgálta? Szluha Ágoston: Ezen iskolai kiadások a várost illetvén, annak költségvetésének egy részét képezik, tehát ott is kell azokat megvizsgálni. Különben módjában és hatalmában lesz az iskolaszéknek ezen számadásokat megvizsgálni és azzal, hogy a városi vizsgáló-bizottság vizsgálja meg előbb: a községi iskolaszéknek hatásköre csorbitva nincs. Molnár Aladár előadó: Méltóztassék a t. ház határozni, én csak arra figyelmeztetem, hogy akkor ezen számadások se az iskolaszékhez, se a közigazgatási bizottsághoz nem fognak jönni, Elnök: Fel fog olvastatni Szluha Ágoston képviselő ur módositványa. Gulner Gyula jegyző: (újra felolvassa Szluha Ágoston módositv áuy ál.~) Elnök: A 14. §. első és második bekezdése ellen nem tétetett észrevétel; hanem Szluha Ágoston képviselő ur e §-hoz egy uj bekezdést hozott javaslatba, a mely most felolvastatott. Kérdem a t. házat, elfogadja-e ezen uj bekezdést? A kik elfogadják, azokat kéreim méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Szluha Ágoston képviselő ur indítványa elfogadtatván, az általa javasolt szövegezés a 14. §. harmadik bekezdése lesz. B. Orbán Balázs jegyző: (olvassa a 15. %-t.) Elnök: Nem lévén észrevétel, a 15. §. elfogadtatik. B. Orbán Balázs jegyző: (olvassa a 16. %-t.) Schvarcz Gyula: T. ház! A 16. §-hoz óhajtok egy módositványt benyújtani. Az indokok, melyek ezen módositványom benyújtására késztetnek, nem a felekezetiség érdeke, nem is helyi tekinteteké csupán, hanem tisztán, kizárólag a közművelődésé.
