Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.
Ülésnapok - 1875-92
32 92. országos Illés február 17. 1876 nem a t. házhoz az iránt, hogy méltóztatik-e a t. ház elfogadni azon toldást, melyet a pénzügyminister hozzáadásképen a §. utolsó szavához indítványozott Először is kérdésül az első és második bekezdést teszem fel, melynek édenében Szontagh Pál (gömöri) adott be módositványt, és — mint emlitém — Széll Kálmán pónzügyminister uré később fogja a kérdés tárgyát képezni. (Helyeslés.) Méltóztatik-e a t. ház a 13. §, első és második bekezdését, ugy a mint a pénzügyi bizottság szövegezte, elfogadni ? Azok, a kik az első és második bekezdést a pénzügyi bizottság szövegezése szerint elfogadják : méltóztassanak felállani. [Megtörténik) A többség elfogadta. E szerint Szontagh Pál (gömöri) módositványa elesett. Most kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni azon hozzátételt, melyet a pénzügyminister a 13-ik §-hoz indítványozott ? (elfogadjuk.) Ugy látom a t. ház e hozzátételt elfogadni méltóztatik. W ächter Frigyes jegyző: (olvassa, a 14. %-t. Gulluer Gyula: T. képviselőház! Ezen §. arról intézkedik, hogy ha az összeírás teljesítésében mulasztás követtetnék el az illető összeíró közegek által: akkor a helyszínén megjelenő adófelügyelő, vagy helyettese, nem különben a szolgabíró jogosítva van más alkalmas egyént rendelni az összeírás teljesítésére a község költségén. Ezt az intézkedést ón t. ház, tulszigorunak, hogy ne mondjam, igazságtalannak tartom ; azért minden bővebb indokolás nélkül bátor vagyok ezen szakaszhoz a következő módosítást javaslatba hozni Ezen szavak: „más alkalmas egyéneket a község (város) költségén rendelnek" — hagyassanak ki ós helyökbe tótessék: „a hibás fél, vagy végső sorban a község, vagy város költségén rendelnek." Mert azt tartom, hogy az igazsággal inkább összeegyeztethető, hogy ha az összeírásban hiányok találtatnak: viseljék első sorban a büntetést azok, kik ennek okozói; nem pedig a község vagy a város. Bátor vagyok ezen módositványt elfogadásra ajánlani. (Helyeslés.) Molnár Aladár jegyző: (olvassa Gullner Gyula médositványát.) Az utolsó sorban ezen szavak helyett: „más alkalmas egyéneket a község, illetőleg város költségén rendelnek" — tótessék: „a hibás fél, vagy végső sorban a község (város) költségén." Széll Kálmán pénzügyminister: Nincs észrevételem a módositás ellen, mert az is kifejezi azt, a mit én elérni akarok, és magam is móltányosnak tartom, hogy első sorban azokat érje a büntetés, kiknek mulasztásából eredt a hiba. Elnök: Móltóztatik-e a t. ház a 14. szakaszt Gullner Gyula képviselő nr módosításával elfogadni? (Elfogadjuk!) Ugy látom, a t. ház elfogadja a 14. szakaszt Gullner képviselő ur módosításával. W ächter Frigyes jegyző: (olvassa a 16. §-í.) Vidovics Ferencz: Nem lehet észrevételt tennem az ellen, ami ezen szakasz harmadik bekezdésében foglaltatik, hogy t. i. ha valaki a törvény által reá rótt kötelességet nem teljesiti: megbüntettessék. De félreértések kikerülése végett szükségesnek tartanám a kikezdós ama rendelkezését, hogy a kik bevallásukat a kitűzött határidőben be nem adják, 1—50 frtig terjedhető pénzbüntetésben marasztaltathatnak el: hozzá tenni azt, hogy „az általuk fizetendő adó arányában." Mert 50 frtnyi büntetés a közsógbeli szegény foltozó csizmadiát vagy szabót koldussá teheti ; holott 1 frt pénzbirsággal rovattatik meg e §. élteimében az, ki bevallását nem teljesiti és 10.000 frt jövedelmi adót fizet. Kérem ennélfogva, hogy az „1—50 frtig terjedhető pénzbirságban" szavak után tétessék : „az általuk fizetendő adó arányában." Még egy kifogásom van e §. ellen. Az mondatik benne, hogy akkor rovandók meg ily büntetéssel : ha mulasztásukat kellőleg nem igazolják. E helyett tétessék „a kik e mulasztásukat igazolni nem képesek." Ugyanazért bátor vagyok a következő módositványt benyújtani: „A harmadik bekezdés első sorában „vagy mulasztásokat kellőképen nem igazolták" helyébe tétessék „ha mulasztásukat igazolni nem képesek. Ugyanezen bekezdés harmadik sorában ezen szó után „pénzbírságban" tétessék „az általuk fizetendő adó arányában." Ajánlom módosításomat. Beőthy Algernon jegyző: (olvassa a módositványt.) IS S Prileszky Tádé: T. ház ! Én az előttem szólott t. képviselő ur módositványát egyátalában nem fogadom el, még pedig azon okból nem, mert egyátalában semminemű pénzbírságot nem akarok elfogadni. (Helyeslések.) Megpróbálom indokolni, hogy helyesebb, ha a pénzbírságot kihagyjak e §-ból. Mit mond e szakasz? Azt mondja, hogy a ki az adóbevallást a pénzügyminister által kiszabott időben nem teljesítette, ha mulasztását nem igazolta: az adófelügyelő vagy annak helyettese, vagy a szolgabíró által 1—50 frtig terjedhető pénzbirságban elmarasztalható. Ezen bírság befolyik a község, vagy a város pénztárába. Ez ellen felfolyamodni lehet a közigazgatási bizottsághoz és 8 napi uj határidőt kap az illető. Ha nem teljesiti : mi történik? Adója hivatalból fog megállapittatni. Elismerem t. ház, hogy az államnak minden módot, minden eszközt meg kell adni arra, hogy a törvényesen kirótt adókat beszedhesse és amenynyire csak lehet, a maga idejében beszedhesse; e nélkül háztartásunk rendbe jönni soha sem fog,