Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-92

92. országos ülés febrn&r 17. 187(5. 33 ez az első lépes arra és én teljes készséggel szavazom azt meg; de esak azon határig megyek, a hol zaklatás nem történik. Én pedig határozottan azon nézetben vagyok, hogy mindazon pénzbirságolások, a melyek utoljára is az illető közegeknek önkényétől függnek, •— mert itt 1—50 forintig terjedhető pénzbirságról van szó : — zaklatást involválnak. Ennek mi a következése? A következménye az, hogy minden ember fel fog folyamodni: mert ebez joga van és támad a folyamodások óriási száma azok elintézésének szüksége ós a végeredmény az lesz, hogy az állam későn fog jutni azon helyzetbe, hogy képes legyen az adókivetést megtenni ; pedig méltóztatnak tudni, hogy épen az az egyik oka annak, hogy az adók nem folynak be rendesen, hogy nincsenek annak _ idején kivetve ós az illetők tudomására hozva. Én azt látom, hogy az államnak jogai teljesen meg vannak óva, ha a pénzbirságoíást ki is hagyjuk és azért méltóztassanak megengedni, hogy ezen g. ekkép formuláztassék: „Azoknak, a kik bevallásaikat a pénzügyminister által kitűzött határidőben be nem adták: adójuk hivatalból, esetleg a mulasztók költségén fog megállapittatui." Ez által megadjuk az államnak mindazt, a mit az államnak meg kell adni, hogy jogait érvesithesse és megmentjük az adózókat és pedig az olyan adózókat, kik rendesen szokták adójukat fizetni és ha ebbeli tartozásukat nem teljesitik, nem rósz szándékból nem teszik : attól, hogy zaklattassanak. Molnár Aladár jegyző: (Újra felolvassa Vidovics Ferencz módositványát.) Széll Kálmán pénzügyminister: T. ház! Ámbár én a magam részéről tudnám védeni ezen g. rendelkezését: mert csakugyan igaza van Vidovics képviselő urnák, a ki azt mondta, hogy a ki 'A törvényt meg nem tartja, azt pénz birsaggal büntetni nem tartja igazságtalannak; de elismerem azt, hogy miután az ily mulasztások esetében főleg arról van szó, hogy valaki igazolja-e, képes-e vagy nem igazolni mulasztását: némely helyütt talán a pénzbírság kiszabásánál önkényszerü eljárás is követtethetik és azért a magam részéről szívesen hozzájárulok elvben azon indítványhoz, melyet Prileszky képviselő ur tett. Aszerkezetet azonban nem ugy óhajtanám megállapítani, mint ő beadta, hanem stylaris szempontból szabatosabban kell azt szövegezni; mert ha egyszerűen kihagyjuk a bekezdés közepét: a szöveg eleje ós vége nem üt össze. A szövegezés talán helyesebben formulázva, de magában foglalva azt, a mit Prileszk}

7 képviselő ur óhajt, a következő volna: „azoknak, a kik bevallásaikat a pónzügyminister által kitűzött határidőben be nem adták vagy mulasztásukat kellőleg nem igazolták: adója KlíPV. H. NAPLÓ 1875-78 V. KÖTET. hivatalból fog megállapittatui és oly esetekben, midőn a házadó kivetéséről van szó, a mulasztó adózó költségén fog ez megtörténni." Azért óhajtom ezt igy tétetni: mert a keresetadó kivetésénél nincs költség ós mulasztás esetében esetleg itt is a költség kivettethetnék. Az önmulasztás esetében csak a házadó kivetésénél történhetik költség: mert ujabb vizsgálat folytán ós az adatok megszerzéséből merülhetnek fel költségek. Simonfay János : T. ház ! Én sem a Prileszky Tádé képviselő urnák, sem a t. pénzügyminister urnák módositványát nem pártolom: mert én azt hiszem, hogy azon módosítás, ugy a mint az szövegezve van, nem csak félreértésekre, de visszaélésekre is szolgáltathat okot. Nevezetesen az van benne, hogy esetleg az illető mulasztó költségére. Akkor én sokkal jobban szeretem az eredeti szövegezést: mert abban az állam nem tart fen magának semminemű költség megtérítést, inert még a kiszabott büntetések is a községi pénztárakba folynak be. Én tehát sokkal igazságosabbnak, helyesebbnek tartom azon elvet, hogy ha már büntetni szándékozzuk a mulasztót, — mert ez is csak büntetés : — akkor inkább a büntetésnek azon igazságosabb módjai; fogadjuk el, melyet Vidovics képviselő ur indítványozott t. i. hogy az illetők adójuknak megfelelő arányában birságoltassanak rneg. Éz sokkal igazságosabb és helyesebb, mint a mi Prileszky ur és pónzügyminister ur szövegezésében foglaltatik, a mely e mellett még visszaélésekre is szolgáltat alkalmat. Ennélfogva pártolom a Vidovics képviselő módositványát. Horváth Lajos: T. ház! Én azok után, a miket a t. pónzügyminister ur előadott, a következő szövegezést ajánlanám a t. háznak: „azok, a kik bevallásaikat a pónzügyminister által kitűzött határidőben be nem adják: a bevallás beadására ujaid) 8 napi határidő kitűzése mellett oly megjegyzéssel hivatnak föl, hogy ezen írjabb határidő meg nem tartása t esetén adójok hivatalból fog megállapittatni." Én mindenesetre szükségesnek tartom, hogy a fölhívás ismételtessék és figyelmeztessenek az illetők, hogy azon esetre, ha a bevallást ezen ujabb határidő alatt is elmulasztanák : adójuk hivatalból fog megállapittatni. (Helyeslés.) Elnök: Kérem méltóztassék a módositványt írásban beadni. Teleszky István: T. ház! Én részemről csupán annak nem látom be szükségét, hogy azok, a kik a pónzügyminister által kitűzött határidőben bevallásaikat be nem adták, 8 napi határidővel ujabban fölszóllittassanak, hogy ha vallomásaikat ezen határidő alatt be nem adják: akkor adójuk megállapítása hivatalból fog történni. Én elégségesnek tartom, ha kimondja a törvónv, hogv azoknak adója, kik adóbevallásaikat a 5