Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-113

113. országos ülés márczias 21. 1876. 389 fog ülni az iskolaszékben. Ezt véleményem szerint sem a méltányosság, sem a közoktatás érdekében nekünk sanetionálnunk nem lehet. Továbbá hibát találok abban is, hogy nincs gondoskodva arról, hogy a leánytanitók is minden­esetre beválasztathassanak az iskolaszékbe és pedig nőmre való tekintet nélkül. Mert ha vannak tanító­nők, ha azt akarjuk, hogy a leánynevelés is elő­mozdittassék: akkor lehetetlen kizárni azon köze­geket, melyek a leányneveléssel foglalkoznak, akár legyenek azok férfiak, akár asszonyok. Ehhez képest t. ház, ón ezen kikezdést követ­kezőképen kérem módosíttatni: (Halljuk !) „A hol az iskola községben 10-nél több tanitó van: a tanítók magok közül két képviselőt; a hol pedig a tanítók száma a 30-at meghaladja: hármat válasz­tanak, a kiknek egyike ott, a hol leány-tanító, vagy tanítók vannak, ez utóbbiak közül nemre való tekintet nélkül választandók." Elnök: Méltóztassanak meghallgatni Irányi Dániel képviselő ur indítványát. Beőthy Algernon jegyző: (újra felolvassa Irányi Dániel indítványát.) Zsedényi Ede: T. ház! Miután arra, hogy a népiskola a hitközség által vezettessék, igazgat­tassák, okvetlenül szükséges, hogy a hitközség egyszersmind létezzék; már pedig a római katho­lika egyháznak eddig autonómiája nincs és bár az illető hívek részérői megtétettek a lépések, de még eddig a kormány a szervezetet nem terjesz­tette a törvényhozás elé: Paczolay János: (közbeszól: Elég rósz!) Zsedényi Ede: Az én vélekedésem szerint tehát ott a hitközségekre bízni az iskola vezetését egyátalában nem lehet: azért én Szivák Imre t. képviselőtársam indítványát pártolom és azt hi­szem, hogy ez Kállay Béni t. képviselő ur indítványá­nak is megfelel. Egyszersmind felhasználom az alkalmat arra, hogy a t. háznak tájékozásul kijelenthessem, (Halljuk!) hogy a protestáns egyháznál mindig a presbyterium egyszersmind az iskolaszék is. A presbyterium választatik és ennek tagjai tanítók és lelkészek is; és igy ezekre nézve nem szükséges, hogy külön alakittassék az iskolaszék, hanem midőn a presbyteriumot választja, az iskola­széki tagok is megválasztatnak. Trefort Ágoston vallás- és közokta­tási minister: T. ház! Én részemről igen helyes­nek találom Szivák Imre t. képviselőtársam módo­sítását és motivatióját is és kérem a t házat, hogy méltóztassék azt elfogadni. Hegedűs László: T. ház! Én igen jól tu­dom azt, hogy a törvényhozás nem akart és nem :akar beleavatkozni egyik egyháznak belügyeibe .sein. (Halljuk!) Minden egyháznak legfőbb joga az, hogy maga határozza el, hogy micsoda alkot­mányt adjon magának, micsoda szerkezet szerint igazgattassék. Én igen jól tudom, hogy vannak egyházak — és ilyen a katholika egyház is — mely nem a községi alapon épült fel; de bár­mennyire igaz is ez, a törvény ezen rendelkezése még sem lehet rájuk nézve sérelmes; sőt igen szükséges, a mennyiben ilyen egyházban is kell lenni községnek, hívek gyülekezésének, a mely község családból és családfőkből áll, kiknek első kötelességök a gyermekek neveléséről és oktatá­sáról gondoskodni. És épen midőn igy rendelkezik a törvény, különösen a szülők jogát látom ezzel megvédve: miért is azt kívánom, hogy 1 adassék meg az eredeti szöveg. (Helyeslés.) Ami pedig Zsedényi Ede t. képviselő ur szavait illeti, igaz hogy nálunk az iskolaszék a presbyterium, vagy consistorium, vagy egyház­tanács ; de teljesen nem áll az, hogy itt kivétel nem volna és az iskolaszéket a presbyteriumon kívül álló tagokból is nem lehetne megválasztani. Én például egy concret esetet hozok fel. Azon egyházgyülekezet, melyhez és is tartozom, midőn 18ö8-ban meghozatott és a megváltozott viszonyok megkövetelték, hogy az iskolák igazgatására nézve ujabb rendszabályok készíttessenek, bár a tör­vény kötelezőnek nem mondotta, hogy mindenütt iskolaszékek állíttassanak föl: mégis állíttattak. Az már természetes, hogy ezen iskolaszékek, közvet­lenül is összeköttetésbe hozattak az úgynevezett presbyteriumokkal s azoknak ezekkel van együtt aztán hatósági joguk. Ugyanazért én a törvénynek szövegezését egész átalánosságban helyesnek tar­tom. (Helyeslések.) Madarász József: T. ház! Fölöttébb saj­nálom, hogy a közoktatási minister ur, Irányi és előbb Kállay Béni képviselőtársaim előadásuk ellenére ezen módosítást elfogadta; sajnálom, mert ezen hozzájárulása ellenkezik az eredetileg általa beadott s a központi bizottság által is előterjesz­tett azon nézettel, mely az 1868. XXXVIII. t.-cz. kifolyása s ez hátramenés az 1868. XXXVIII. t.-ez. szabadelvű irányával szemben. Méltóztassék t. ház, megengedni, hogy helye­sen és jogosan vitattassék meg: vajon a módo­sitvány elfogadása haladás vagy pedig vissza­menós lenne-e? Vajon fog-e a hitközségek irányá­ban valamely beavatkozás történni ? vagy pedig az 1868. törvény értelmében fognak-e maguknak a hitközségeknek és azok egyes tagjainak is csor­bittatni azon jogaik, melyeket nekik az 1868. törvény megadott. Miről van szó t. ház? A tanodák fölötti fel­ügyeleti s rendelkezési jogról. Mit mond az 1868. XXXVIII. t.-cz. 47. §-a? Azt mondja, hogy: „a hitfelekezetek mindazon hitközségekben, hol hiveik laknak, saját erejökből tarthatnak fenn és állit-

Next

/
Thumbnails
Contents