Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-113

390 113. országos ülés márezius 21. 1876. hatnak nyilvános népoktatási intézeteket és ily tanintézetek felállítására, fentartására hiveik anyagi hozzájárulását saját képviselő testületeik által meghatározandó módon és arányban, valamint eddig, agy ezentúl is igénybe vehetik. Tehát a képviselő testületek befolyását azon arány határozza meg, melyben az anyagi hozzájárulás történik. Azonban azt mondja továbbá az illető törvény. „Azon intézetekben a tanárokat és tanítókat maguk választhatják, azok fizetését maguk határozhatják s a tankönyveket magok szabhatják meg." A tanítási rendszer és módszer iránt a 48. §. intézkedik, bizonyos feltételek alatt. Most már fogadják el önök azon módosítást: s akkor megszüntették az 1868. XXXVIII. t.-cz. ezen világos, ezen előrehaladó, ezen minden egyes hitközség, minden tagjának egyéni szabadságát biztosító rendelkezését. Ha óhajtják önök, óhajtjuk mi ist azt, hogy mindenki tehetsége szerint hozzájáruljon a tanintézetek fenntartásához. Miért akarják hát most az 1868: 38. t.-cz. által megadott ezen jogot a kitközségek, illetőleg azok tagjaitól elvenni? Azért-e, hogy épen azon hátrány, mely 1868. óta, vallják meg önök, csakis ezen testületek befolyásából következett, továbbra is fentartassék s mely abból állt, hogy az 1868. XXXVIII törvényczikk nem vált akként testté, a mint testté kellett volna válnia. Most már a törvény rendeletére a hitközségek tagjaitól ezen jog elvétessék-e'? hogy aztán azon szabad szellem, mely a polgárokat tényleg vezette, azon jó indulat, melyet a gyermekek iránt mindenki érez és mely szerint tanodájában minden hitfelekezet szabadabb és alkotmányosabb szellemet, felvilágosodottabb tanmódszert óhajt: a hitfelekezeteknél lehetetlenné tétessék. Ez határozottan visszalépés és megváltoztatása lenne az 1868. XXXVIII. törvényczikk 14. §-ának és én azt tartom, hogy ily helyzetben nem kell a már hozott törvényt felforgatni; de az a mi az eredeti szerkezetben benne van, nem felforgatása az 1868. törvénynek; hanem annak módosítása, az pedig ami a módositványban foglaltatik, nem fenntartása annak, hanem felforgatása. Azért kérem a t. házat, méltóztassék az ügyet jól megfontolni, mindnyájan óhajtjuk ós készek vagyunk arra, hogy minden hitközségtől egyházi és politikai áldozat és odaadás kívántatik, ezen áldozatokra készen is vagyunk; de hogy elvétessék azon jog, hogy maga nézhessen .bele a hitközség minden tankönyvek és tanmódszer megállapítása rendjébe : ezt nem tartom sem a mai haladó kor, sem az 1868. törvény szellemével megegyeztethetőnek. Trefort Ágost vallás- és közoktatásügyi minister: En megvallom, nem értem Madarász József t. képviselő ur okoskodását, ki ugy látszik, arra állapítja érveit, mint ha az 1868. törvény rendelkezett volna a felekezeti iskolákkal ós az iskolaszékek felállítását elrendelte volna ; ennek a törvénj'ben semmi nyoma nincs ; midőn tehát ezen törvényjavaslatban az inditványoztatik : az valósággal előhaladás ós nem visszalépés ós nem ellenkezik a törvény intentiójával. Szivák képviselő ur módositványában nem fekszik az, hogy valaki megfosztassák jogától, hanem csak a status quonak fentartása. A katholikus községekben, ahol autón omikus községek vannak és ezek ezen jogokat gyakorolják, Szivák képviselő ur módositványa csak ezen gyakorlatot kívánja megtartani ós azok érdekében szól a rnódositvány. Én tehát megvallom, azon következtetést, melyet Madarász képviselő ur a módosításból kivont: nem fogadhatom el, mert nem alapos s azért kérem a t. házat, méltóztassék a módositványhoz hozzájárulni. Paczolay János: T. ház! Az előterjesztett rnódositvány következtében ón sem félek attól, hogy azon jogok és gyakorlatok, melyek a katholikus hitfelekezetnél jelenben divatban vannak, ezen módosítás által változást szenvednének. Én sokkal nagyobb tisztelettel ós bizalommal viseltetem a katholikus egyház főhatósága iránt. (Mozgás: Felkiáltások: Ohó!) mintsem feltenném róla, hogy ha maga a törvény megadná is azon jogot, a melynek tekintetében bennünket ezúttal Madarász József képviselő ur fenyeget: azt az egyes hitfelekezettől visszavennék. Hanem t. ház, nem is azért szólaltam én fel, hogy ezen módositványra vonatkozólag észrevételt tegyek; — de kénytelen vagyok felszólalni azon irány ellen, amely itt némi titkos, rejtélyes módon érvényesíteni akarja magát, hogy t. i. az állam ós egyház közti viszony lassanként törvényesen átalakíttassák. Ezen irány nem tetszik nekem ; mert ha az egyház ós állam közti viszonyok szabályoztatnak : mulhatlanul szükséges, hogy a katholikus egyház is gyakorolja azon jogokat, melyeket más felekezetek gyakorolnak. (Felkiáltások; Ugy van!) Mert ellenkező esetben ez annyit tenne, hogy per excerpta szabályoztatván az állam ós az egyházak közötti viszonyok: a katholikusok jogai oly állapotba jutnának, hogy nem lenne módjuk hozzá szólni ügyeikhez. Ezen igazságtalanságot én fel nem tehetem a magyar képviselőháztól: ennélfogva tiltakozom magam részéről saját lelkiismeretem megnyugtatásául; bár tudom, hogy tiltakozásom nem sokat ér, az ellen, hogy velünk ily eljárás követtessók. Ha akarják az egyház és az állam közti viszonyokat szabályozni, mulhatlanul szükséges, hogy oly állapotba tétessünk, hogy mi hitfelekezeti községek és az országnak hitfelekezetet képező lakosai ép oly szabadon és befolyással hozzájárulhassunk, mint a mily szabadon és be-