Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.
Ülésnapok - 1875-113
113. országos Ülés márczius 21.1876. 387 végezése szerint elfogadni ? (Nem fogadjuk el!) A kik elfogadják a második bekezdést a központi bizottság szövegezése szerint: azokat kérem, hogy méltóztassanak felállani, (Megtörténik.) E szerint nem elfogadtatik el a központi bizottság szövegezése. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e Baross képviselő ur módosításával elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatik. Baross képviselő urnák még egy módositványa van a 6-ik bekezdésre, mely szintén fel fog olvastatni. Gullier Gyula jegyző: (Olvassa Baross módosítását a 6-ik bekezdésre.) Elnök: Elfogadja a t. ház a 4. pont 6. bekezdését a központi bizottság szövegezése szerint? (Nem!) El méltóztatnak fogadni Baross képviselő ur módositványát? (Elfogadjuk!) E szerint a 4. pont 2. és 6. bekezdése Baross képviselő nr módosításával fogadtatik el. Wáchter Frigyes jegyző: (Olvassa az 5. pontot.) Molnár Aladár előadó: Legyen szabad egy sajtóhibát kiigazítanom. A 3. alinea második sora végén egy „z" és kettőspont kiesett. így olvasandó; „vagy ha az felekezeti tanító : jelentést tesz a vallás és közoktatási ministernek." Veress Pál: Épen ezen hibákat kívántam fölemliteni. Elnök : A 7. §. 5. pontjára észrevétel nem tétetvén, az emiitett sajtóhiba kiigazításával elfogadtatik. Wáchter Frigyes jegyző: (Olvassa a8.%-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatván, olvassa a 9. §-£.) Kállay Béni: T. képviselőház! Nekem ezen szakasznak csakis első bekezdésére nézve van észrevételem. Itt tudniillik az mondatik, hogy a községi népoktatási intézetek a polgári község, a felekezeti népoktatási intézetek pedig a hitközség alatt állanak. Én ez utóbbi kifejezést, hogy tudniillik a hitközség alatt állanak: — sem egészen correctnek, sem pedig kielégítőnek nem találom; correctnek azért nem, mert hisz nem minden felekezetnél vannak úgynevezett hitközségek, és azok nincsenek is szervezve ; hanem igen is vannak hatóságok; ós nem kielégítő azért, mert épen ezen incorrectségnél fogva a népoktatási intézetek nem állhatnak a hitközségek alatt. Ennélfogva bátorkodom azon módositványomat ajánlani, hogy a 9. §. első bekezdésében ezen szó helyett „hitközség" tétessék „illetékes hatóságai," mely aztán minden hitfelekezetekre nézve különbség nélkül ráillik. Beőthy Algernon jegyző: (Olvassa Kállay Béni módositványát.) „A 9: %. első bekezdésében e szó helyett „hitközség" tétessék „illetékes hatóságai. " Szivák Imre: T. ház! A törvényjavaslat jelen szakaszát én is két oknál fogva tartom kiválólag figyelemre móltónak és pedig először azért: mert abban van a felekezeti iskolaszék megalakítása kötelezőleg kimondva; ós másodszor: mert ennek szövegezésénél e javaslat először használ oly kifejezést, mely mint jogi fogalom, hazánk közjoga szerint minden irányban kellőleg kifejtve és tüzetesen megállapítva nincs. Értem a hitközség vagy felekezet fogalmát. Ezen törvényjavaslat tárgyalásánál többször tűnhetett fel azon nehézség, mely elő áll, mihelyt hazánkban létező hitfelekezeteket a törvény ugyanazon rendelkezése alá akarjuk vonni: mert tudvalevőleg nem minden felekezet bir szervezett képviselettel, azaz oly organismussal vagy közegekkel, melyek akár a felekezetek egyetemét, akár a helyben létező felekezet vagyis hitközséget megillető jogosítványokat gyakorolni hivatva lenne. Ámde a képviseleti szervezet ezen hiányán segíteni ezúttal a törvényhozásnak nem lehet föladata : mert ez a priori feltételezné rendszeres megállapítását ós tüzetes megoldását az összes egyház-politicai viszonyoknak, és ezek között első sorban a katholicus autonómia kérdésének. (Helyeslén.) Ámde a mint ezen törvényjavaslatnak és ezen törvényjavaslat tárgyalásánál nekünk nem lehet czélunk azon nagy fontosságú kérdéseket megoldani, sőt még az sem lehet czélunk, hogy ezen törvényjavaslatnál, hogy ugymondjam, melléklegesen oly messzeható elveket mondjunk ki, melyek bár implicite azon nagyfontosságú kérdések megoldását czóloznák: én nem érzem magamat hivatva, hogy ezek initiálására bármely formában indítványt tegyek, annál kevésbé; mert hazai jogunk általam jelzett hiányán a gyakorlati élet legtöbb helyütt segített, a mennyiben a képviseleti szervezet tudomásom szerint épen a katholicus felekezet kebelében is, — hol pedig a képviseleti szervezet hiánya a legégetőbb, •— vannak részint királyi privilégiumok, részint százados gyakorlat alapján alkotott szervezetek, melyek a katholicus hitközségek képviseletét surrogative pótolják, substituálják s a hitközség egyetemét illető jogokat tényleg gyakorolják. Épen így tudom azt, hogy azon felekezeteknél is, melyeknek törvényesen megállapított képviseleti szervezete van, nem csak a jelen törvényjavaslatbeterjesztése, hanem az 1868 : XXXVHI. törvényezikknek életbeléptetése előtt is már az iskolaszék teendői ellátására voltak bizonyos organismusok, épen azon organismusok, melyek tényleg azon teendőket látták el, a melyeket ezen törvényjavaslat az obligative megalakittatni rendelt felekezeti iskolai székekre kivan bízni. Ily körülmények közt és tekintettel arra, hogy- ezen törvényjavaslatnak nem lehet egyéb czélja, mint a törté49*
