Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-112

378 112. országos ülés márczius 20. 1876. Előrebaesátom azon módositványt, melyet Papp Gábor képviselő ur adott be, melyben azt kívánja, hogy az a) pont közepén ezen szavak után: „azon könyvök, melyek az állam által el vannak tiltra" tétessék „vagy államellenes tanokat tartalmaznak és mint ilyenek eltiltandók." A kik ezen módositványt elfogadják: méltóztassanak felállani. (Megtörténik!) A módositvány nem fogadtatott el. A második kérdés a következő: Méltóztatik-e az 5. §. 3. pontjának a) alineáját Kállay Béni képviselő ur által beadott módosítással elfogadni? (Nem!) Kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik!) A módosítás nem fogadtatott el. Méltóztassanak most felállani azok, kik a Hegedűs László által beadott módosítást elfogadják. (Megtörténiki) A módosítás elfogadtatott. Wáchter Frigyes jegyző: (olvassa az 5. %. 3, pontjának b) alineáját; olvasta a Kasper Mihály által beadott módositványt. Olvassa a Molnár Aladár által beadott módositványt.) Elnök: Kasper Mihály képviselő ur szintén hozzájárulván Molnár Aladár előadó ur módositványához, a magáét visszavette. Kérdem a t. házat, méltóztatik a b) pontot a központi bizottság szövegezése szerint elfogadni? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik\) Nem fogadtatott el. Ennélfogva (Nem fogadjuk el.) azt hiszem, hogy az előadó ur által tett módositványt méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Wáchter Frigyes jegyző: (olvassa a 4., b. és 6, pontot, melyek, észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa továbbá a 7. pontot. Elnök: A 7. ponthoz, mint emlékezni méltóztatnak, Zsedényi Ede képviselő ur adott be egy módositványt, mely fel fog olvastatni. Gullner Gyula jegyző: (olvassa Zsedényi Ede módosít ványait.) A „hitközségi" szó töröltessék és tétessék helyébe: „az illető egyházi." Antalffy Károly: T. ház! Éne 3. pontban semminemű uj jogot nem látok. Méltóztassék elolvasni az 1868. XXXVIII. törvényczikk 11. §-ának d) pontját, mely világosan megmondja, hogy az egyházi hatóságoktól kérendők be a statistikai adatok és hogy az egyházi hatóságok alatt közvetlenül az egyházi, — községi hatóságokat érti : azt bizonyítja a következő 15. §. 2-dik sora, a hol világosan ki van téve, hogy a megintés az egyházi hatóságok utján történik. De nézzük meg a gyakorlati életben, mikép történik ez. A tanfelügyelő az egyházi főhatóságoktól kéri be a statistikai adatokat. Az egyházi főhatóságok pedig az egyes egyházaktól ; azok az adatok fölmennek azután az egyházi főhatósághoz, mely azokat összegyűjtvén, elküldi a tanfelügyelőnek. Méltóztassék meggondolni : hát hogyha ezen adatoknak nem minden rovata van helyesen, vagy ép nincs kitöltve? Mi történik akkor? A tanfelügyelő felküldi azokat az egyházi főhatósághoz, mely gyakran 4—5 napi járásra van a közigazgatási bizottság székhelyétől, már most az egyházi főhatóság újból megküldi az egyes egyházi hatósághoz. Ezek kiigazítják ós ismét megküldik az egyházi főhatóságokhoz s ezek küldik meg a tanfelügyelőknek. Hisz ez, uraim, hónapokat igényelne; holott ezen egyházi dolog, tudniillik a statistikai adatok kiszolgáltatása egyenesen az egyes egyházi hatóságok autonomikus hatáskörébe tartozik; ez, azt tartom, az egyházi önkormányzatra nézve egyátalában nem sértő és az egyházi főhatóságok semminemű aggodalmat nem táplálhatnak. Még csak egyetlen egy megjegyzésem van, (Halljuk!) a módositvány az által is indokolva van, hogy a tanfelügyelő nem érintkezhetik közvetlenül az egyházi hatóságokkal, mert az által megvizsgálhatni az egyházközség vagyonát; holott ez az egyházi vagyon nem az egyházközségé, hanem az egész egyházmegyéé, már pedig a tanfelügyelőnek azt tudni kell: mert az 1868. évi 14. §. c) pontjából világosan látjuk, hogy a vallás- és közoktatásügyi minister közegei utján őrködik a felett, hogy az egyházi iskolák vagyona rendeltetése czéljára fordíttassák. Miután ez az emiitett törvényben mind benn van: én e módositványt nem fogadom el; hanem a pont megtartását kívánom. Zsedényi Ede: T. ház! Ha valami világos, ugy az 1868. évi 38. t.-cz. világos. Ez 14. g-ának d) pontjában azt mondja: „A hitfclekezeti iskolákról az illető hitfelekezeti hatóság utján statistikai adatokat szerezni be." Miután tehát a ma tárgyalt 4. §. egyenesen azt mondja, hogy a fennálló törvények értelmében járjon el és itt épen az ellenkező all; inert azt mondja, hogy nem az egyházi hatóságtól, hanem a hitközségi hatóságtól kívánja be ezen adatokat: ez képezi a sérelmet, hogy meg nem tartatik a törvény rendelete, Azt hiszi az előttem szólott képviselő ur, hogy ez igy hamarább fog megtörténhetni? Nem; sőt ellenkezőleg, mert alkalmasint a hitközség mindig meg fogja kérdezni az egyházi hatóságot ós neki fogja felterjeszteni és igy sokkal későbben kapja majd meg a kormány ezen adatokat. Eddig is mindig, ha valamit az egyházi hatóságtól kértek: sokkal hamarább kapták meg, mint akár a szolgabirótól, akár a községektől. Én nem is autonómiai tekintetben szólalok fel, hanem csak azt akarom, hogy a fennálló törvény tartassák meg. Egyébiránt a t. háznak hatalmában van máskép intézkedni; de nem hiszem, hogy ez jogosult lenne.