Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.
Ülésnapok - 1875-112
112 országos Illés miirczhis 20. 1876 879 Csanády Sándor: T. képviselőház! Hogy azon tagjai a képviselőháznak, a kik ellenségei a hitfelekezeti önkormányzatnak, a következő 7. pontban a hitfelekezetekre nézve sérelmet nem találnak : azon egyátalábau nem csodálkozom ; de ha ők is elfogulatlanul végig olvassák ezen 7. pontot : lehetetlen, hogy be ne lássák, hogy itt a legerősebb beavatkozás van a hitfelekezeti önkormányzati jogokba. Ugyanis azt mondja a 7. pont, hogy a tanfelügyelő kötelessége a hitközségi hatóságok közreműködése mellett beszerezni a statistikai adatokat; ha pedig ilyen utón nem sikerül beszedni, akkor a szolgabíró, illetőleg a megyei tisztviselő közbejöttével is beszedheti azokat. Ha ez nem valóságos erőszakos beavatkozás, midőn egy tisztviselő befolyását használhatják fel az illető tanfelügyelők, illetőleg rendelkezhetnek még a megyei tisztviselőkkel is, hogy a felekezetok önkormányzati joga ellenére beszedhessék az általok kívántakat: akkor nincs a világon beavatkozás. Azért én Zsedényi képviselő ur módositványát elfogadom. Molnár Aladár előadó: Kérem a t. házat, méltóztassék Zsedényi képviselő ur által beadott módositvány mellőzésével a 7. pontot változatlanul elfogadni azért; mert ez egészen a 1868-iki törvény 14. §-ának értelmében van és azt csak felvilágosítja s mert a gyakorlati szükség elengedhetlenné teszi a statistikai adatok ilyszerü beszedését, a mi által az egyes hitfelekezetek önkormányzati jogaiba sem történik semmiféle beavatkozás. Először is követeli, mint mondám a gyakorlati szükség. A törvény világosan kötelességévé teszi a ministernek, hogy évenkint jelentést terjeszszen a képviselőház elé a közoktatás és népnevelés ügyének .állapotáról is. Ezen kötelességnek csak ugy felelhet meg: ha módjában van statistikai adatokat beszerezni. De lehet-e az ország ebbeli állapotát és ebben az egyes községekét megismerni akkor, ha annyi hatalmat sem adunk a ministernek, hogy saját közegei által az egyes községekben levő statistikai adatokat beszerezhesse. Méltóztassanak elképzelni a gyakorlati eljárást. Van egy községben 3—4 felekezet, mindenik felekezet lelkészének a maga püspöki, a maga hatósága utján kell felküldeni az adatokat a központi kormányhoz; itt azután ezen adatokat lemásolni és az egyes tanfelügyelőkhöz kell elküldeni, hogy szedje össze az egyes felekezetek adatait és állítsa egybe. Ugyan mit méltóztatnak képzelni: hány esztendő kellene erre négyennyi létszámmal is, mint a mai ? Holott a törvényjavaslatban foglalt módozat szerint a jelenlegi létszámmal is el lehet végezni. Ha akarunk iskolai statistikát: akkor azokat egyenesen a községekből kell kapni; különben ez képtelenség. De ez nem is ellenkezik a törvénynyel Azt méltóztatott mondani Zsedényi képviselő ur, hogy az 1868. XXXVIII. t.-cz. 14. §-a azt mondja, hogy a hitfelekezeti hatóság utján szereztetnek be az illető adatok és annak megmásitása volna a jelenlegi intézkedés: mert világosan mondja ezen törvény, hogy nem az egyházközségi, hanem a hitközségi hatóság. Nem oly nagyon világos ez; mert méltóztassék elolvasni a 15. §-t, ott szó van a főhatóságról, hogy ha a 11 , 12., 13. §§-ban foglalt feltételeket a felekezetek főhatóságai a kormány által félévenként történt három izbeli megintés után sem teljesítenék ; tehát meg vannak különböztetve azon törvényben a hatóságok és a főhatóságok. A statistikai adatokért fordulhat a hatóságokhoz és egyes községekhez; a hol pedig ezt nem akarta tenni, fordul a főhatósághoz, ugy hogy nem is lett volna szükség itten szabatosabban megmondani, ha a gyakorlat nem mutatta volna szükségesnek. Ugyanis a különböző egyházi szervezetek közt egyik-másik nem ismeri el a hitközség egyházi hatóságát és azért kellett kitenni, nehogy félreértésekre szolgáltassák alkalom. Csanády képviselő ur azt monda, hogy ez erős belenyúlás a hitfelekezetek belső ügyeibe és önkormányzatába. Nem hallottam, hogy a t. képviselő ur panaszkodott volna az ellen, hogy a szolgabirák az ujjonczozás alkalmával közvetlenül oda írnak, hogy az ujjonezozáshoz adják ki nekik az anyakönyvi kivonatokat. Ezt nem tartja senki belenyúlásnak az egyház jogkörébe; pedig ez is statistikai adat kiszolgáltatása. (Helyedéi.) A szolgabíró közvetlenül a lelkészhez ír, nem az esperes vagy superintendenshez. Ha tehát a katonasághoz szükséges adatok kiszolgáltatása nem sérelmes az autonómiára: az iskolai adatoknál miért lenne sérelmes? Az előbb azt méltóztatott mondani, ha jól emlékszem Pap Gábor képviselő ur: igen. ha itt az anyakönyvekről volna szó; de van az iskoláról és egyéb dolgokról. Igenis egyéb dolgokról és az iskoláról is; de vajon a protestánsok titkos társulatot akarnak képezni, a nyilvános tanintézeteket rejtegetni akarják talán ? Erre nincs okuk a hazai protestánsoknak. Sőt sértenők őket, ha el akarnók zárni a nyilvánosság elől. Egyátaljában nem sérti az iskolai hatóságot, ha közvetlen tőlük kívántatnak a statistika érdekében szükséges adatok : mert a hazai protestáns egyházi hatóságok nem titkos társulatok ; hanem nyilvános tanintézeteket fenntartó testületek. Ennélfogva, mert ebben autonómiájukat sértő nem foglaltatik, a gyakorlati szükség pedig ezen eljárást követeli: kérem a t. házat méltóztassék a szöveget változatlanul elfogadni. (Helyeslés.) Gr. Zichy Nándor: T. ház! En ez alkalommal e helyen semmi olyan messzekiható elve48*
