Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-112

112. országos Ülés ruá-rczius 20. 1876. 377 volna bedugni, a mennyin a haladási eszmék, minden törvények, kormányrendeletek és pátensek daczára, épen a protestáns iskolák segedelmével kitörtek és, hazánk összes lakosságát felvilágosították. Én a haladás, a műveltség, a cultur-állam érdekeiben ellenzem a tanfelügyelők hatáskörének további kiterjesztését, mely csakis a haladás hátrányára fog szolgálni. (Helyeslés.) Molnár Aladár előadó: Az 5. §. 3. pontját illetőleg annak aj és b) pontjai ellen többféle módosítások adattak be s több észrevétel tétetett, Legtöbb aggodalomra szolgáltat igen természetesen okot a 3. pont a) bekezdésének utolsó mondata, mely így szói: „Ha pedig a használt iskolai könyvek között olyanokat talál, melyek az illető iskola saját hatósága által engedélyezvék ugyan s a kormány által sincsenek eltiltva, de akár tartalmukra, akár módszerükre nézve hibásak, sőt ártalmasok : ezekről mind a ministernek jelentést tesz, mind az illető iskola illetékes főhatóságát figyelemeztetőleg értesiti." Erre nézve különböző módosítások adattak be, Szathmáry és Kállay Béni képviselő urak másként akarják ezen pontot szerkesztetni, Hegedűs László és Papp Gábor pedig ki akarják hagyatni. Én azt hiszem, minden aggodalmat legjobban megszüntetünk ha az egész pontot kihagyjuk. (Helyeslés) És tökéletesen is kihagyható : mert az első pontban ki van mondva, hogy a tanfelügyelő közvetlenül érintkezik az egyházi hatóságokkal; ha tehát ő oly könyvet talál, mely a kormány által eltiltva nincs, de az ő véleménye szerint hibás és ártalmas: ezen első pontnál fogva ezt megírhatja az illető egyházi hatóságnak: hogy pedig a ministernek mikor irja meg, azt a minister rendeletileg mondja meg. Tehát az egész pont tökéletesen fölösleges levén. az kihagyható s ezzel azt hiszem, minden aggodalom megszűnik: másfelől eléretik ezen czól, mit Kállay képviselő ur elérni akar, hogy ilyen esetekben rendelkezés legyen. Lesz és pedig rendeletileg. Van az a) pont első részére még Papp Gábor képviselő urnák egy módositványa. De arra nézve, bocsánatot kérek, daczára annak, hogy Zsedényi t. képviselőtársam is hozzájárult : ón az egyházak autonómiája érdekéből hozzá nem járulhatok. A hol az mondatik, hogy ha oly könyvet talál, mely nincs előírva, vagy a kormány által eltiltva, közbe akarja szúratni, „vagy pedig államellenes tant foglal magában." Ki fogja ezt megítélni? Maga a tanfelügyelő? Én azon dolgot a tanfelügyelőre nem bíznám, hogy, ha már illetékes hatóság által megvizsgáltatott egy tankönyv: azt a tanfelügyelő koboztassa el; (Helyeslés) hogy ő ítélje meg, mi olyan, mit elkoboztathasson. Ezt ón nem tartanám czélszerünek és azért kérném az a) pontot, annak utolsó pontja kihagyásával, ugy a mint van, elfogadni. KEPV. H. NAPLÓ 1875 78. V. KÖTET. A 3. pont b) pontja ellen Kasper képviselő urnák van egy módositványa, mely azt kívánja, hogy ha e tekintetben hiányokat tapasztal a tanfelügyelő : jelentést tegyen a felsőségnek, és csak akkor a ministernek, ha előbbi jelentése siker nélkül maradna. A t. képviselő ur itten abban a tévedésben van, hogy ez talán csak a felekezeti iskolákra vonatkozik ; holott a községi, felekezeti, magán és mindenféle iskolákra vonatkozik. És ha a községi iskolákban találja a hiányokat: hogyan tegyen jelentést? Hanem azon ezélt, mit a t, képviselő ur elérni akar, hogy t. i. minden egyes aprólékos ügyben ne tartozzék jelentést tenni : elérhetnők az által, hogy közbeszúrnék, „mikor szükséges. •' Akkor a b) pont igy hangzanék: b) a tanfelügyelő felügyel, illetőleg felügyeltet (3. §.) arra is, hogy a törvényben kötelezett tantárgyak az iskolákban mily terjedelemben és az illetékes felsőség által megállapított tanterv szerint tanittatnak-e ? E tekintetben, ha hiányokat tapasztal: figyelmezteti a tanítót, értesiti az iskola illetékes feísőségét és mikor szükséges, jelentést tesz a ministernek. Hogy milyen esetekben legyen ez szükséges: azt a minister rendeletileg fogja utasításában kiadni. Én c módosításokkal kérném e §-t elfogadni. Elnök: A 3. pontnak két része van, a) és b). Legelőször föl fogom olvastatni azon módositványokat, melyek az a) ponthoz beadattak. Itt van P. Szathmáry Károly módositványa. Beőthy Algernon jegyző: (olvassa Szathmáry Károly módositványát.) Szathmáry Károly: T. ház! Bátor vagyok kijelenteni, hogy én Hegedűs László képviselőtársam módositványát elfogadom s igy a magamét visszavonom. Elnök: Következik Pap Gábor képviselő ur módositványa Beöthy Algernon jegyző: (olvassa Pap Gábor módositványát.) Elnök: Következik Hegedűs László képviselő ur módositványa, Beőthy Algernon jegyző: (olvassa a Hegedűs László által beadott módosítást. Elnök: Következik Kállay Béni képviselő ur módositványa. Beőthy Algernon jegyző: (olvass i a Kállay Béni által beadott módosítást.) Elnök: Legelőször is azt kérdem a t. háztól : méltóztatik-e az 5. §. 3-dik pontjának a) alineáját a központi bizottság szövegezése szerint elfogadni? (Nemi) A központi bizottság szövegezése nem fogadtatott el. Most egyenként leszek bátor a módosításokat szavazásra feltenni s kezdem azokon, melyek a szöveghez legközelebb állanak. 48