Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.
Ülésnapok - 1875-111
111. országos ülés mdrczius 18. 1876. 347 találta, szintén ily jegyzetet tett és tovább utazott a pusztára, ott 'szintén üres volt az iskola, a tanító a ház előtt pipázgatott, megkérdezte őt, kitől megtudta, hogy az iskola zárva van és hogy hány gyermek járt iskolába, És midőn körútját bevégezte: a tanfelügyelő a pestmegyei iskolatanácsnak jelentést tett, a mint a hírlapokból olvastam, hogy beutazta Örkényt, Szt-Gryörgyöt, Gyónt és Vacs pusztát az iskolákat megvizsgálta, a népnevelést rendben levőnek találta. Én tudva mindazt, hogy a mi ott írva van, az igazsággal ellenkezik : hivatásomnak tartottam tudomására hozni a közvéleménynek, hogy ez állítás az iskolatanács félrevezetésére történt és a hírlapirodalomhoz fordultam, megczáfolandó az ily humbug előadást. Azt hiszi a t ház, hogy találkozott egy férfiú, a ki a nagyságos tanfelügyelő urnák valótlan állítását iuegczáfolta volna? nem, az eredmény az leit. hogy elhitette a közönséggel, hogy az iskolákat sorban meglátogatta és hiányt nem tapasztalt. Én ezt csak annak bizonyítására hozom föl, hogy ezen tanfelügyelői intézmény, sem ugy, a mint azt az 1868 : XXXVIII. törvényezikk megállapította, sem azon alakjában, a mint a jelen törvényjavaslatban van. azon eszmének, hogy a népnevelés emeltessék, megfelelni nem fog és épen ezen szempontból nem fogadhatom el a törvényjavaslatot egészben. Egyebekben igen: mert elismerem, hogy az államnak felügyeleti jogára szüksége van minden vallásfelekezet iskolájára. Itt különbséget nem teszek a protestáns, katholikusok, unitárius és zsidók közt; mert a magyar állameszmének megőrzése fi legszentebb feladat és mindenütt, a hol ezzel ellentétes irányban haladnak a vallásfelekezetek : a magyar államnak rendet csinálni kötelessége. De tovább magánál a törvényjavaslatnál nem is időzöm, hanem bocsásson meg a t. ház, hogy reflectáljak Mocsáry képviselő ur beszédére, a ki a tegnapi napon tartott beszédében ugy tüntette föl Magyarország tíz millió kathotikus lakosát, mint ha ezek örökös politialis fölügyelet alá volnának helyezendők;. a mennyiben azt állítja, hogy a protestánsoknál nem szükséges az állami felügyelet, nem szükséges, hogy a tankönyvek átvizsgálását a kormány magának fenntartsa és ez csak a katholikusokra volna kiterjesztendő. Én ezt nem helyeselhetem és pedig azon okból, inert mi — ug} r tudom — mindnyájan e hazának gyerinekei vagyunk és megfogja bocsátani a t. képviselő ur, hogy akkor a midőn vérzeni kell a közügyért, mikor áldozatot kell hozni a haza szent oltárára : a protestáns ugy, mint a katholikus ezen oltár körül szokott seregieni és áldozatát a hazának meghozza. Mocsáry képviselő ur azzal látszik indokolni állítását, hogy a katholikus egyházban nincs autonómia, következőkép egy, az államon kívül álló fej által igazgattatik. Én azt hiszem, a katholikus egyház dogmái mindenki előtt ismeretesek, ha valaki megtartja, legyen az ő hite szerint; ha meg nem tartja, azért nem zárnak be senkit: de azt minden esetre szem elől téveszti a t. képviselő ur, hogy a múlt századokban, midőn a nemzet törökök és tatárok által megtámadtatott, a külföldi hatalmak Magyarországnak segédkezet sohasem nyújtottak és ha volt mégis valaki, a ki megemlékezett rólunk, mint a történelem lapjai igazolják : azok kétségkívül a római pápák voltak, a kik pénzzel segítségünkre siettek. Ezzel csak azt akarom indokolni, hogy sem korszerű, sem időszerű itt a vallás dolgát belehozni a vitába; de ha már belehozatott: én nem hallgathatok; mert megvallom, hogyha Mocsáry képviselő ur, a mit én tisztelek, — ragaszkodik az ő vallásához; más részről ón is megvárom, hogy tisztelje, ha én is ragaszkodom az én vallásomhoz. •Es ha eltekintünk a várnai mezőre, ha eltekintünk a mohácsi mezőre: azt hiszem hogy megfogja a t képviselő ur engedni, sőt helyeselni fogja azon állításomat, hogy igazán azon emberek, a kiket ő jóformán hazafiatlansággal vádol, mert azokat örökös állami felügyelet alatt kívánja tartani, hogy azok az emberek véres csatákat küzdöttek ott a haza államiságáért. Elnök: Kérem képviselő ur a múlt század története nem tartozik a tárgyhoz. Csatár Zsigmond: Mindjárt végzem! Szalay képviselő ur az imént azt állította, hogy általában véve a katholikus népiskolákban a népnevelés alantabb áll, mint a protestáns iskolákban. Én megengedem, hogy hiányok vannak; de van az itt is, vannak ott is. Mert az utóvégre mégis a közönség dolga és a közönség lelkesültségétől függ, hogy iskolába küldesseuek a gyermekek. De azt az egyet ezen állításának megezáfolására mégis fel kell hoznom, hogy ezen áiíitása nagyított, nagyított főkép ott, mikor azt akarja indokolni, hogy azért hiányos a népnevelés : mert mindig a vallás taníttatik. Azt hiszem, nemcsak magam vagyok a házban katholikus és azt mindenki fogja tudni, hogy vidéken a népiskolai órák száma egy héten 30 és ebből csak 4 esik a hittanra: a többi a történelem, földrajz, számolás, írás, olvasás stbre esik. Itt tehát Szalay képviselőnek nincs igaza. T. ház! Most még csak azt akarom érinteni, hogy én a tanfelügyelői intézményt, ugy a mint az ezen törvényjavaslatban felállíttatik: nem fogadhatom el. Én azt szeretném, hogy a tanítóknak mintegy ösztönt adnánk arra, hagy azok képezzék magukat ez állásra s képezhessék ki magukat és haladhassanak. Ha behoznák a kerületi tanfelügyelőségeket s kimondanék, hogy senki nem lehet addig tanfelügyelő, inig mint néptanító teljesen képesítve nincs s maguknak azzal érdemet 44*
