Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.
Ülésnapok - 1875-111
Hl. országos ülés ha azok által az autonómia nagy mórtékben korlátoztatnék is. {Kiérik helyeslés.) Ezért helyeslem az állam kilépését a versenytérre, rni kétszeresen szükséges a magyar államban, mely polyglott, s melyben a magyar állameszme a divergens államok által oly vakmerően ostromoltatik, s aláásása még a népnevelés terén is bűnös üzelmek által czéloztatik. Ezért üdvözlöm örömmel a magyar államot, hogy százados álmából végre fölébredve, e tekintetben is a tevékenység terére lépett. Ezt termi nem csak joga, hanem kötelessége is az államnak : ha élni akar; mert életjogosultsággal csak oly oulturállamok birnak, melyek polgáraiknak kellő és helyes irányban kiképeztetéséről gondoskodván, biztos kézzel vihetik előre a haladás, a szabadság lobogóját. De az államnak, midőn e téren megkezdi mőködését, nem szabad figyelmen kívül hagyni azon óriási hatalmat, mely az egyes polgárok öntevékenységében s a társadalmi erők szövetkezésében s eonfessionalismus erkölcsi erejében rejlik. Nem lehet figyelmen kivül hagynia, liogy léteznek felekezeti iskolák, melyeknek a polgárok öntevékenysége s áldozatkészsége adott léteit, melyek nem egy kizárólagos eastnak, hanem a szülék szabad szövetségének iskolái, akár eredetöket — akár igazgatásukat tekintsük, ezeket, mint ilyeneket nem erőtieniteni, hanem inkább támogatnia kell. Helfy képviselőtársain az állami omnipotentia által leszoríttatni óhajt minden felekezeti iskolát a versenytérről. Én ezt nem óhajtom. Mert az általa kitűzött ezélnak elérése megzsibbasztaná a polgári öntevékenységet, megtörné a eonfessionalismusban rejlő erkölcsi erőt, — mely a népoktatás oltárára, különösen a protestánsoknál a gazdagok alapítványaival, a szegények filléreiben oly nagyszerű áldozatokat tesz le, — veszélyeztetné a tanszabadságot : a változó kormányokkal együtt változó s gyakran nem épen üdvös irányzatot országszerte beoltana az uj nemzedék lelkébe; száműzné a szabadság szent lelkét, mely csak ott honol, hol a rideg centralisatio merev egyformaságának bilincsei lekötéssel nem fenyegetik. S hiszi-e képviselőtársam, hogy ha a felekezeti •iskolák megszüntetve lesznek: képes leend az állani azok helyébe nem mondom, hogy jobbakat, hanem csak olyanokat is állítani, a minőket megszüntetett? Én nem hiszem, inert ahhoz hiányzik a kellő anyagi erő. Igaz, hogy e részben számitást tesz, az állam által népoktatásra fordított összegekhez hozzáadván a felekezetek által szintén e czélra fordított összegeket. Csakhogy e számitásnak alapja hiányos. Tisztelt képviselőtársam feledi vagy tán nem tudja, hogy felekezeti iskolai vagyon nincs. A felekezeti tanítók egyházi vagyonból nyerik földhaszon, termesztmény s pónziileKÉPV. H. NAPLÓ 1875—78. V. KÖTET. márezius 18. 18í6. 345 tekéiket. Amidőn elvétetnéktőlökaz iskola tarthatás joga, ezen összegeket a kántor és vallás tanítónak javadalmazására forditandják, s az iskolákra nem fognak többé áldozni. (Közbeszóld*: Az nem hazafiság .') Én az életből beszélek. S mi lesz az eredmény : ha az államtörvényhozás deoretálja a felekezeti iskolák megszüntetését? Az, hogy az országban jelenleg létező népiskoláknak legalább is a ri0-ed része megszűnik létezni és sem a község (mert állami adójának 5°: 0-ka erre nem elegendő) sem az állam, (mely chronicus deficitben szenved) nem lesz képes helyökbe másokat állítani, s hiszi-e, hogy ez által előbbre lesz vive a népoktatás ügye? A törvényjavaslat készítői, a tanügyi bizottság az osztályok és az ezekből alakult központi bizottság nem követték Helfy képviselőtársamat a térre. Igen bölcsen tették, hogy nem követtték. Komolyan számolnak a létező viszonyokkal. Igaz, hogy szélesebb értelemben vették s kiterjesztették a felségi jogot : de óvakodtak a felekezetek iskolai autonómiájának megsemmisitésétől, szűkebb térbe korlátozták a jogot, de nem (őrölték el. En óhajtottam volna, hogy az 18(18: XXXVIII. törvényczikk egészen revisio alá vétessék Ez nem történt meg. Csakis a népiskolai hatóságokat szabályo'zó részletet módosító törvényjavaslat van tárgyalás alatt. E tekintetben haladást látok. A tanfelügyelői intézmény életbeléptetése után az eredmény nem felelt meg a hozzá kötött várakozásoknak. Részben azért, mert a kinevezettek nem voltak mindannyian szakférfiak, részben és főleg azért, mert kívül estek a törvényhatóságok keretén, s nem bírtak végrehajtó hatalommal. E bajok most orvosolvák. A tanfelügyelők szakértő férfiakból neveztettek ki. Az intézmény be van illesztve a közigazgatási bizottság szervezetébe. Az iskolatanácsok megszüutetvék. a, súlypont a közigazgatási bizottságok hatáskörébe helyeztetett át. A népiskolai hatóságok hatáskörébe a felekezeti iskolák is bevonvák a felekezetek iskolai autonolniájának lehető megóvásával. Erős meggyőződésem az, hogy az államhatalmat a felekezeti iskolákkal szemközt, csakis a jus supremae inspectionis illeti. Ez negatív jog. Az állam felügyel s őrködik, hogy no quid contra respublicam. Joga van hozzá s főleg azon bűnös üzelmekkel szemközt, melyek gyakran az autonómia köpenye alá rejtőznek. De a határvonalon tul sem mehet az állani: mert ellenkezőleg koczkáztatná a sikert biztosítás helyett. S bár vannak a törvényjavaslatnak egyes pontjai, melyeket a protestáns autonómia; szempontjából módosíttatni óhajtok: azon hitben és reményben, hogy a módosítás keresztül vihető, a törvén3 T javaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés a középen, Éljenzés!) U
