Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-111

111. országos ülés községi iskolák nem szerveztetnek; de én félek, hogy ez idő szerint s a mai viszonyok közt az elérhetetlen, nem pénzügyi okokból, mert népne­velésünkre meg van a ozéljától elvont alap, me­lyet vissza lehet venni a bitorlóktól; hanem azért, mert kormányunk békén tűri azt, hogy ország­szerte izgassanak még az egyházi szószékekről is ujabb községi iskolák állítása és a meglevők fel­virágoztatása ellen ; de épen ezen vakondokszerü aláásás mutatja leginkább, hogy a községi isko­lák egyedül felelnek meg a korszellem igényeinek. T. ház én meglehetősen ismerem felekezeti iskoláink állapotát s alig hiszem, hogy a 11000 felekezeti népiskola között legyen 2—-3000, a mely a népoktatási törvény követelményeinek megfelel­jen ; a többi nem iskola, hanem nép butító és kinzó intézet, ezeket mind az államnak kellene gondozása alá venni s községi iskolákká átalakí­tani. Elismerem kézségesen,hogy van néhány ezer jól berendezett felekezeti népiskolánk is ; de miután a 9000-nyi pajtaszerü felekezeti iskola amazok palládiuma alatt akarja magát fentartani : nem lá­tok más módot az együttes átalakításnál. Másrészről én teljesen ertem Mocsáry bará­tom aggodalmait is, ki a felekezetek befolyását a nevelésügyre nem hajlandó a kormánynak ez idő szerint föltétlenül átengedni: mert magam is e tekintetben nem vagyok minden aggodalomtól ment ; nem mintha Vécsey szerint most is a régi dioasterialis kormányt hinném nehézkedni tan­ügyünkre ; hanem mert a jelen kormányban nem találom fel a kellő garantiát, a minden irányban való független és önálló cselekvényre. Én mint a szabadság és a demokratia feltétlen hive, min­dennemű előjognak s így a felekzeti előjognak is ellensége vagyok, azt örömest és készséggel átru­háznám egy valóságos független magyar minis­teriumra; de megvallom, hogy most. a midőn még concorclatumos szellők lengenek, most a mi­dőn épen a népnevelési alapokból felgazdagultak retrográd befolyása uralkodik : nem vagyok telje­sen aggályment, mert az ember tál idején nem örömest veti el magától kissé megkopott régi bundáját, a míg egy jobbnak birtoka iránt bizto­sítva nincsen. A tanfelügyelőkre nézve is egyet értek Mo­csáry barátommal: a mennyiben meg vagyok győ­ződve, hogy választás utján bizonynyal a jeleniek­nól alkalmasabb tanfelügyelőkre tehetnénk szert, mihelyt a választást qualieatiójioz kötjük. A kine­vezés mellett buzgólkodóknak élő czáfolatául fel­mutatom a jeleni tanfelügyelőket, kik önmagukban itélik el leginkább a kinevezési rendszert. Ezektől menekülést másként nem látok: mintha törvénybe iktatjuk a tanfelügyelők választását és ezzel azok­nak is eleget tehetünk, kik állítják, hogy sok rósz és Ifanyag tanfelügyelőink közt — mit magam is iiáiczius IS. 1876. 343 elismerek ; — jelesek is vannak, mert meg vagyok győződve, hogy az ilyeneknek neve a választási urnából is győzelmesen kerülne ki. Ezeket én nép­nevelésünk reformjára nézve szükségesnek s nél­külözheti ennek tartom ; de mivel mindezeket a je­len törvényjavaslatban fel nem találom: azt átalá­nosságban a részletes tárgyalás alapjául sem fogad­hatom el. Miehl János: T. ház! Ha e törvényjavaslat valamely egyes hitfelekezetről szólna csak, vagy ha az országunknak egyes vidékeiről szándékoznék csak rendelkezni: akkor igenis érteném az aggo­dalmakat, melyek különösen a tegnapi napon e házban két oldalról is kifejezést találtak. De nem értem én, vagy vajmi nehezem érteném még ak­kor is egy tisztelt képviselőtársam szavait, me­lyekkel oly igen melegen, különösen a katholikus iskolákat és- az azokra törvényesen gyakorolt be­folyását a clerusnak ajánlotta a törvényhozás és különösen a kormány figyelmébe. Ezt mondom, nem érteném meg akkor sem : mert Magyaror­szágban, mint a történelem bizonyítja, eddig a honszeretet és az abból természetesen folyó tör­vénytisztelet nem egyik vagy másik hitfelekezet privilégiuma. {Helyedé*.) Vetélkedünk abban mind­nyájan, a mi, hogy ugy legyen jövőre is : adja Isten. (Helyeslés.) A mi már a törvényjavaslatot magát objec­tive véve illeti, biztosit az a kormánynak és kö­zegeinek bizonyos befolyást valamennyi iskolára, melyek ez országban léteznek; de csak a tör­vényes hatások közt és én ezt szívesen megsza­vazom és pedig azért, mert erős bennem a meg­győződés., hogy bárki üljön a kormány özekén: e nemzet törvénytelen beavatkozást semmiféle ügyeibe nem tűr el. (Helyedé*.) Ezért ós mivel én ezen törvényjavaslatban egy uj hatályos lépést látok népnevelésünk javítására, előmozdítására: azért a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául el­fogadom {Elénk helyeslés.) Szalay Imre: T. ház! A vita ezen előre­haladt stádiumában engedtessék meg nekem is néhány rövid szóval indokolni álláspontomat a törvényjavaslattal szemben. Megválasztatáson! alkalmával választóimnak azon ígéretet tettem, hogy minden oly törvény­javaslat, mely nézetein szerint a haza és a pol­gárok üdvére szolgál : általam el fog fogadtatni. Igen örülök ennélfogva:, hogy azon helyzetben vagyok, hogy ezen törvényjavaslatot elfogadhatom. (Helyeslés ) Én Magyarország legfontosabb kérdésének a népnevelést tartom; ós mégis, ha végig tekin­tek közoktatásunk jelen állapotán: azon elszomo­rító meggyőződésre kell jutnom, hogy a protes­táns iskolák, különösen a népiskolák igen sok tekintetben fölülmúlják a katholikusok iskoláit. Ha,

Next

/
Thumbnails
Contents