Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-110

110. országos ülés nnüczius 17 18*6. o 1 o volt az, hogy ezen törvényjavaslatot csak a többi organisatorius előterjesztésekkel együtt fog csak lehetni teljes egészében megítélhetni. íme a sző­nyegen levő törvényjavaslat is egy érvvel többet szolgáltat azokhoz, a melyek a közigazgatási bizott­ságról szóló törvény előnyei mellett e házban fel­hozattak. És én elvárom a túloldalnak általain soha kétségbe nem vont politikai ildomától, hogy azt készségesen beismerni sietni fog: mert iít nem képezhetik a kérdés tárgyát azon éhek, melyeken a közigazgatási bizottság intézménye nyugszik, hanem a népnevelési admihistratiónak, tehát egy általánosan óhajtott ügynek beillesztése a törvény­hozás által már sanctióval ellátott organismusba. Az 1868 : XXXVIII. törvényezikknek volt minde­nekelőtt egy nagy, legfőbb hibája, hogy eddig nem volt végrehajtva. A szőnyegen levő törvényjavaslat szerintem ezen törvénynek végrehajtását a lehetőséghez ké­pest eszközölni alkalmas. A lehetőséghez képest, inert t. ház, a hol a népesedési viszonyok olya­nok, hogy a gyermek nemcsak fejlődni hivatott egyedet, hanem szőlőinek nélkülözhetetlen munka­erejét is képezi : ott azt hiszem, hogy a törvény­nek az iskolalátogatási időre vonatkozó része még sokáig irott malaszt fog maradni. A végrehajtás művével más nemzetek sincsenek különben. Elég legyen Francziaországra utalni, a hol a múlt század végén és a jelen század elején a leg­magasztosabb elvek beleütközvén a kemény valóba, proklamáltattak ugyan, de máig várják végre­hajtásukat. A nemzetek az alkotás hevében nem igen szokták megfigyelni, mennyit bir el ez eszményből az anvag természete s a gondolat lágyan fekszik az agyban, de keményen a térben ütődnek össze a tények. T. ház! A szőnyegen levő törvényjavaslat életbelépteti a szakszerű felügyelet elvét, kiter­jeszti az iskolaszékek intézményét a felekezeti isko­lákra nézve, a mi a múlthoz képest határozott haladást jelez; törli az iskolai tanácsok informatív intézményét, mely laza szervezeténél s elemeinek hibás összeállításánál fogva oly életképtelennek bizonyult, hogy tehetetlensége érzetében, ha alapja nem gyökerezett volna a törvényben: maga decre­tálta volna feloszlatását: e helyett életbe léptet egy kevesebb elemből álló közeget, azt a közigazgatás összes ügyeiben nemcsak decernativ, hanem vég­rehajtói hatáskörrel ruházza fel és a tanfelügyelőt, aki eddig a felekezetekkel és törvényhatóságokkal szemközt a kérőnek unalmas szerepére szorítkozott: a népnevelési ügy előadójává, teszi. A tanfelügyelői intézményhez érve, meg kell világitanom annak némely oldalát. Hivatal hatás­kör nélkül egy bizonyos czélra hivatott és mégis tehetetlenül vergődő akarat már önmagában hordja KBPV. H. NAPLÓ 1875—78. V. KÖTET a komikum elemeit. Ezen körülmény egészen alkal­mas volt egy önmagában czélszerü, a külföld által olyanul elismert intézményt a nevetségesség szí­nében tüntetni,fel és tökéletesen népszerűtlenné tenni. T. ház! bármint gondolkozzunk is azon esz­mékről, a melyek a eentralisatió neve alatt isme­retesek : ezek léteznek, terjedelmük köre női és gondolkozó fők által kifejtve követelik az elisme­rés, az élet jogát és mindenesetre megérdemelnek annyit, hogy tartalmukról komolyan gondolkodjunk. Én ezen eszméknek tulajdonítom azon egész­séges eredményt, hogy nálunk az egyházi és politikai téren történelmileg fejlődött önkormány­zati eszme nem bir már azon expansiv erővel, bármit mondjon is előttem szólott Mocsáry Lajos képviselőtársam, hogy az állam akarattevékony­ségét megzsibbaszsza, melynek érvényesülését a népnevelési administratió terén ethnographiai viszo­nyaink között határozottan óhajtom. E szempont­ból csak helyeselni tudom a törvényjavaslat azon intézkedését, hogy a tanfelügyelőt ezentúl is kine­vezett állami közegnek hagyja meg; mert az állam­akarat érvényesülésének szüksége van egy általa kinevezett, tőle függő, a választás esélyeinek ki nem tett közegre. Nekünk sajátszerű viszoiwaink között örömmel kellene üdvözölni minden lépést, a mely az állameszme intensivebb kifejlesztését czélozza. És nekem csak csodálkozásom van azok számára, akik, mint Mocsáry képviselő uraz állam­nak jól felfogott érdekeit, a felekezetek szerintem is jogosult érdekeivel összeegyeztetni vagy nem tudják, vagy nem akarják, mely álláspont annál bántóbb, mert Magyarországon az állami ós a magyar szempont egy ésnigyanaz. (Élénk helyes­lés a középen.) Óhajtottam volna, hogy a törvényjavaslatban az egyes körök határozottabban körvonaloztassa­nak, hogy az iskolai szék viszonya a közigazgatási bizottsághoz jobban szabassékmeg, és hogy az iskolai székek működésére nézve bizonyos kényszerintéz­kedésekről legyen gondoskodva, mert a község, melylyel az államhatalom sokáig csak a földesúron keresztül érintkezhetett: patrimoniális természetéből csak az imént kibontakozva nem bírja nálunk, a népnevelési administratió terén sem bírja az ön­kormányzat feltételeit; nem várok eredményt azon testületektől, melyeket a törvényjavaslat az eltör­lött iskolai tanácsul: pótlása képez, a társadalom független értelmes elemei működési teréül véle­ményező hatáskörrel szándékozik életbeléptetni; nem várok eredményt azért, mert őszintén szólva, nálunk a társadalom, melyre az iskolatanács intéz­ménye támaszkodott, nem sietett eléggé a népne­velés nagy érdekeinek szolgálatában s azon feltevést keltette fel, hogy vagy nem bírt kellő érzékkel a népnevelés nagy fontossága iránt; vagy nem birt a beesvágygyal annak előbbrevitelére közremü­40

Next

/
Thumbnails
Contents