Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-110

310 110. ország-os Ülés niárezius 17. 1876. a tanfelügyelő. E szerint tehát e miatt nem volna lehetetlen, hogy a tanfelügyelő nem mint királyi felügyelő, hanem mint megyei tanfelügyelő foglaljon helyet a közigazgatási bizottságban s ha ennek következtében talán majd fölbillenne a mérleg a kormány és a megye által választott tagok közt : azt hiszem, lehetne e dolgon másképen is segíteni. Vannak másnemű kormányhivatalnokok, vannak bánya-, dohái^beváltó-, lottó-hivatalnokok, s ezek főnökeit is be lehetne hozni a bizottságba a királyi tanfelügyelő helyett. Azt hiszem, hogy ezek azon quodlibetben, melyet közigazgatási bizottságnak nevezünk : bátran helyet foglalhatnak. Vagy ha nem lehetne ilyeneket kinevezni, hogy meglegyen a kellő szám: ki lehetne nevezni másokat mint tárczanélküli ministereket, ugy hogy a, kormány és a megye emberei közt helyre lehetne állítani az egyensúlyt. De nem akarok erre mlyt fektetni. Csak általában arra nézve, hogy most már a dolgon változtatni nem lehet, legyen szabad megjegyeznem, hogy ámbár bele van foglalva a felszámításba a tanfelügyelő; de ha a t. ház, most midőn részletesent ár gyalja a tanfelügyelő állását és feladatát, azon meggyőződésre jön, hogy nem czélszerü a királyi tanfelügyelői intézménynek fenntartása, hogy czélszerü a tanfelügyelőt a megyei tisztviselők sorába igtatni: én ugy hiszem, hogy ezen, hogy ugy mondjam mechanikus akadály nem akadályozhatja a t. házat abban, hogy azon elismert elv szerint, hogy lex posterior derogat priori, e tekintetben változást tegyen, és meglehet, hogy némi tekintetben conpromissióval járna, hogy a korábbi elhatározás oly gyorsan megváltoztatik; de azt hiszem, hogy ezen susceptibilitást kötelessége volna a közjónak feláldozni. Én mindezeknél fogva nem járulhatok az előttünk fekvő törvényjavaslatnak általánosságban való elfogadásához. Hanem erre nézve legyen szabad még egy más körülményt felhoznom. Nem járulhatok a törvényjavaslat elfogadásához azért sem; mert nézetem szerint nagy mértékben bántja a protestáns felekezetnek az országban eddig elfoglalt jogi állását : a mennyiben a királyi tanfelügyelőnek ad oly jogokat, reá biz oly teendőket, melyeket eddig a protestánsok régi törvényes jogaik alapján kizárólag minden idegen beavatkozás nélkül intéztek el. És ez képezi t. ház, a törvényjavaslat másik oldalát. Én nem zárhatom el magamat azon benyomás elől, hogy akkor, midőn az igen t. közoktatási minister ur behozta ezen törvényjavaslatot, azon körülménynél fogva, hogy szükséges a tanfelügyelőt az uj közigazgatási szervezetbe beilleszteni : egyúttal arra is speculált, hogy ez egy kis accidentia lesz azon tekintetben, hogy sikerülni fog a protestáns autonómiának rovásái'a a minister hatáskörét a népoktatás tekintetében kiterjeszteni. Én ugy látom, hogy ezen törekvés, mint valóságos vörös fonal húzódik végig az egész törvényjavaslaton, és legyen szabad néhány példával fel világositanom ezen állitásomat. Azt mondja a 4. §., hogy a hitfelekezeti iskolák fölött az állami felügyeletet a vallás- ós közoktatási minister a 3-ik §-ban emiitett közegei által gyakorolja a fenálló törvények értelmében. Az eredeti szerkezetben, mely csak némileg szelídítve, mintegy elsimítva van előadva a központi bizottság szövegezésében, ugy állott, hogy az állam a főfelügyeleti jogát a tanfelügyelő, illetőleg annak segédje gyakorolja. Én azt hiszem, hogy ez a királyi főfelügyelői jognak oly magyarázata, oly bővítése, mely annak természetét tökéletesen megváltoztatja. Az állam főfelügyeletének soha sem volt feladata, hogy a felekezeteknek, különösen a protestánsok ügyeibe részletesen beavatkozzék; az mindig csak átalános politialis felügyelet volt. Ez ki volt jelölve az által, hogy csak annyi volt mondva, hogy ő Felsége a főfelügyeleti jogot a dicasteriumok által, később természetesen a ministeriumok által gyakorolja. Most már nem ő Felsége; hanem a minister gyakorolja a főfelügyeleti jogot a tanfelügyelő által és épen az, hogy megmondatik, hogy a tanfelügyelő, illetőleg, annak segéde által gyakoroltatik: ez azt tételezi fel, hogy ezen főfelügyelet egészen más természetű, hogy nemcsak afféle átalános állam politialis felügyeletet, hanem a valóságos részletes beavatkozást jelenti. Azt mondja továbbá a törvényjavaslat 5. §-ának 3. a) pontja, ha a tanfelügyelő a használt tankönyvek vagy talált taneszközök között olyanokat talál, melyek sem a kormány, sem az iskola illetékes saját hatósága által engedélyezve nincsenek, vagy épen az állam, a kormány által el vannak tiltva: ezek elkoboztatása iránt intézkedik hasonlókép, hogy a tanfelügyelő ügyel arra is, hogy az illetékes felsőbbség által megállapított tanterv szerint tanittatnak-e a felekezeti iskolákban a kötelezett tantárgyak. A mi a törvényjavaslatban áll, nézetem szerint a legrészletesebb beavatkozás: mert más dolog az, hogy az állam beavatkozik abba, hogy nem találtatnak-e azon könyvekben oly dolgok, melyek az állam biztonságával ellentétben lenni látszanak és a melyek azután a fiskus hatáskörébe tartoznak: de az, hogy a felekezetek saját szempontjukból engedélyeznek-e vagy nem engedélyeznek könyveket és aziüán, ha engedélyeztek, hogy azokat követik-e az iskolákban, vagy nem : ez nézetem szerint tökéletesen a felekezetek dolga, éhez az államnak semmi köze és ezzel a törvényjavaslattal, minthogy rajok van oktroyálva a felekezetekre az, hogy kötelesek engedélyezni köny-