Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-109

302 széről, miután ez csak a 47. §-ban lévő fizetés­levonásról szól, ezen módosítást elfogadom; mert valamint helyesnek és igazságosnak tartom, hogy bizonyos esetekben a gazda cselédjét fizetés-levo­nással is sújthassa: másfelől azt is igazságosnak tartom, hogy ezen fizetés-levonás a gazdára nézve jövedelem-forrássá ne lehessen. (Helyeslés) Azt gondolom, nagyobb megnyugvást is fog szülni, ha a cseléd elveszi büntetését; de nem mondhatja, hogy a gazda haszonlesésből tette azt: mert hisz a szegény-alap javára esik. (Helyeslés.) Madarász József: T. ház! Nekem a 114, §-hoz egy uj bekezdésem volna. Ez uj bekezdés ekkép szól: „kivétetnek e §-nak átalános rende­lete alól a 111. §. értelmében kiszabott bírságok, melyek mindenkor az érintett gyermek-cselédeket fogják illetni, az első-foku hatóság intézkedvén az iránt, hogy ezek az illetőknek mikor adassa­nak át." Felhívom a t. házat, méltóztassék tekintetbe venni, hogy a gyermekcselédek mindenkor kivételt érdemelnek azon átalános szabály alól, mely a 114. §-ban van. Én igen helyeslem azt, hogy átalában minden birság a szegény-alap javára fordittassók; de a 111. §. tisztán a gyermekcselédekről szólván, ugyhiszem az igazság és méltányosság azt kívánja, hogy a gyermekcselédek iránt több tekintette] legyünk és az ebbeli bírságok részőkre legyenek kiadandók. Ajánlom a t. háznak ez uj bekezdés elfogadását. B. Orbán Balázs jegyző: (újra olvassa Ma­darász módositvány át?) Gulner Gyula előadó: T. ház! A t. kép­viselő urnák, ki a módositványt beadta, annyiban igaza van, hogy más tekintet alá jönnek azon cselekmények, melyek a gyermekcseléd ellen kö­vettetnek el a gazda részéről már csak azért is, mert azok védtelenebb állapotban vannak koruk­nál, erejüknél fogva, mint a felnőtt cselédek és talán a t. képviselő ur czélja az, hogy oly esetek­ben, midőn a gyermekcseléd a gazda kegyetlen bánásmódja által testi kifejlődésében annyira gátol­tatik, hogy nem keresheti tovább kenyerét két kezével mint az ép-ember: bizonyos segítséget nyerjen a büntetés pénz által, mely a gazdára kirovatik. En a magam részéről nem ellenzem a módositvány elfogadását. Elnök: Fel fog olvastatni t. ház azon két módositvány, mely a 114. §-ra nézve beadatott. W ächter Frigyes jegyző: (olvassa Szalay Imre mődositványát.) B. Orbán Balázs jegyző: (olvassa Mada­rász József mődositványát.) Elnök: Elfogadja-e a t. ház a 114. §-t a közigazgatási bizottság szövegezése szerint ? (Nem!) márezius 16. 1876. ügy látom, a t. ház nem fogadja el a 114. %-i a közigazgatási bizottság szövegezése szerint: ennél­fogva a módositványokat egyenkint fogom szava­zás alá boesátani. Az egyik módositványt Szalay Imre képviselő ur az első bekezdéshez adta be, melyre nézve megyjegyzem hogy a 47. §-ra való hivatkozás 40. §-ra lesz kiigazítandó. Felteszem a kérdést. Móltóztatik-e a t. ház Szalay képviselő urnák a 114. §. első bekezdéséhez ajánlott módo­sítását elfogadni? (Elfogadjuk!) A módositvány elfogadtatott. Méltóztatik-e a t. ház azon uj bekez­dést, melyet Madarász József képviselő ur javasolt, elfogadni. (Elfogadjuk! Nem!) Méltóztassanak azok, a kik a 114. §-hoz Madarász József képviselő ur által ajánlott uj bekezdést elfogadják: felállani. (Megtörténik!) Az uj bekezdést a t. ház nem fo­gadja el. Molnár Aladár jegyző: (olvassa a VII. fejezet czimét, melyre nézve nem. tétetvén észrevétel, olvassa a 115. §-í.) Gulner Gyula előadó: A 115. §. b) pont­jában egy sajtóhiba van t. ház. Ezen szó helyett „tanácsnok" teendő „tanácsnak." Elnök: Azt hiszem, a t. ház a 115. §-t a Gulner Gyula képviselő ur által felemiitett sajtó­hiba kiigazításával elfogadni méltóztatik, Molnár Aladár jegyző: (olvassa a 116, 117. §§-í, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak, olvassa a 118. %-t.) Hegyessy Márton: T. képviselőház! Ezen szakasz az 1868. évi LIV. törvényczikk 93. §-ának k) pontját és az 1871. évi XXXI. törvényczikk 15. §-ának e tárgyra vonatkozó intézkedéseit hatályon kívül helyezi. En hiszem,, hogy itt sajtóhiba fordul elő, ép azért módositványomat csupán stylistikainak aka­rom tekintetni. A kérdéses szakasz, mint már em­lítem, jelen szövegezésben az 1868. évi LIV. tör­vényczikk 93. §-ának k) pontját és az 1871. évi XXXI. törvényczikk 15. §-ának csak az erre vonatkozó intézkedéseit látszik hatályon kívül helyezni; a dolog pedig ugy áll, hogy az 1871. évi XXXI. törvényczikk 15. §-a azon teendőket átalában, melyeket az előbb emiitett 1868. évi LIV. törvényczikk 93. §-a a szolgabirákra ruhá­zott, átalában átruházza a kir. járásbíróságokra. Hogy tehát a szakasznak ezen része megmaradjon és az 1871. évi XXXI. törvényczikk 15. §-ának e tárgyra vonatkozó intézkedése: ez csakis helyes­lésemmel találkozik. Hanem nehogy e szakasznak ilyetén fogalmazása vitás kérdésekre szolgáljon alkalmul, hogy t. i. egyszersmind az 1868. évi LIV. törvényczikk k) pontja is hatályon kívül helyeztetik, mely k) pont pedig nemcsak ide vonatkozó tárgyakról intézkedik, hanem intézkedik fuvarozási, szállítási ügyletekről is, — azért, mondom, ezen kifejezés k) pontját oda óhajtanám 109. országos ülés

Next

/
Thumbnails
Contents