Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-108

108. országos ülés márezius 15. 1S76. 9K9 Tombor Iván jegyző: (olvassaaz 54.,55., 56., 57. %%-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnák. Olvassa az 58. §-t.) Mocsáry Lajos: T. ház! Az 58. §. utolsó bekezdése azt rendeli, hogy ha valamely cseléd jogtalan távozása miatt a hatóság által megbüntettetik: ez esetben a büntetést ne állja ki mindjárt, mikor vissza vitetik a gazdájához ; hanem csak akkor, ha szolgálati ideje letelt és ezen körülmény az elbocsátó levélben megjelölendő. Ebből az következik, hogy az ily cseléd büntetését csak a következő esztendőben állja ki, a miből természetesen ismét az következik, hogy senki nem fog befogadni oly egyént, ki szolgálatát mindjárt azzal kezdi, hogy egy vagy két hétig áristomban kell ülnie. Én nem kívánok e rendelkezés ellenébe a philantropiára hivatkozni, mert a mint tettleg tapasztaltuk, a philantropiának és az arra való hivatkozásnak a képviselőházban igen rósz hitele van ; hanem bátor vagyok átalános policiaíis szempontból arra figyelmeztetni a t. házat, hogy a gazdának azon érdekeért, hogy a cselédnek megbüntetése miatt ne legyen kénytelen nélkülözni a maga cselédjének szolgálatát egykét hétig: ne méltóztassanak alkalmat adni arra, hogy az ily cselédek, kik megbélyegeztetnek az által, hogy az elbocsátó levélben a büntetés megjelölendő, s kik e miatt helyet nem kapnak — csavargók és betyárok váljanak. Azt vagyok bátor ennélfogva indítványozni, hogy e §. utolsó alineája hagyassák ki. Erre vonatkozó indítványomat bátor vagyok a tisztelt háznak figyelmébe ajánlani. W

ächter Frigyes jegyző: (olvassa Mocsáry Lajos indítványát?) Gulner Gyula előadó: T. ház! Én az adott viszonyok közt a szerkezetet a czélnak megfelelőbbnek tartom, mint a t. képviselő ur indítványát. Méltóztassék tekintetbe venni, hogy a törvényjavaslat egyik czélja az, hogy az adott viszonyok közt, a melyeket mint legelső felszólalásom alkalmával bátor voltam fölemlíteni, a közönséges jog mértékével megítélni nem lehet: rendet és jogbiztonságot hozzunk létre. Ha az illető gazda ki van téve annak, hogy ha a cselédet, — mert nincs miből tőle kárpótlást vennie. — meg akarja fenyíttetni elzárással, sürgős munka idején cseléd nélkül fog maradni: inkább el fogja neki engedni a fenyítést s e cseléd nem fog bűnhődni a kihágásokért. (Igazi Ugy van!) Hogy ez ugy van, ezt a magyarországi cselédviszonyok, maga az élet is igazolja. De azt hiszem, ez nem is igaztalan a cselédre nézve; mert az a cseléd, a ki annyira menne, hogy hűtlenül elhagyja: szolgálatát: mint szökevény tekintendő, erre nézve pedig — nem czélzásból mondom, — philantropikus irányú elvek nem alkalmazhatók: KÉPV. H. NAPLÓ 1875—78. V. KÖTET. nem philantropiát, hanem büntetést kell itt alkalmazni. (Helyeslés) és azért e bekezdést, mely szigorú büntetést tartalmaz, az eredeti szerkezetben kérem elfogadtatni. (Helyeslés.) Csanády Sándor: Én azt hiszem, hogy a büntetések egyik feladata a javítás. Ha ez áll és ha azt kívánjuk és követeljük a cselédektől, kiket e törvényjavaslat a családi kör tagjai közzé számit, hogy irányukban hűségesek, előzékenyek legyenek: lehetetlen, hogy e hűséget elősegítsük az által, ha a cselédnek talán nem is szántszándékkal, hanem vigyázatlanságból elkövetett bűnének, hibájának megbüntetését elhalasztjuk azon időre, midőn a cseléd házunktól, tőlünk végkép megválik. Én azt hiszem, hogy nekünk, bármi szigorúak legyünk is a cselédek irányában: de az emberiséget levetkőznünk soha sem szabad, nem szabad különösen azon tekintetben, hogy a cselédtől elvegyük az alkalmat arra nézve, hogy egy egész jövő évet illetőleg gondoskodhassak önmaga és családja fentartásáról. Azért én óhajtom, hogy e §. kimaradjon, illetőleg a cseléd elkövetett hibája miatt állja ki a büntetést azon időszakban, amely alatt be van szegődve azon gazdánál, a kinél a bűnt elkövette. Tisza Kálmán ministerelnök: Csak igen röviden megjegyzem, hogy az előttem szóló t. képviselő ur tévedni méltóztatik, midőn azt hiszi, hogy e szakasz oly esetről szól, mikor a cseléd tévedésből és nem szántszándékból követ el valamit : mert e §. szól egyedül azon cselédről, a ki a szolgálatot a szerződési idő előtt — ha nem forognak fenn az -52. és 53. §-ban felhozott körülmények — magától elhagyja. Ezt pedig mégis szántszándék nélkül nem igen lehet cselekedni. (DerülUég.) Tehát olyan eljárásról van szó, a melyet a cseléd szántszándékkal követett el. De másfelől figyelnünk kell arra, hogy utoljára is, ha büntetni akarunk : mégis azt kell büntetni, a ki hibás: és tökéletesen igaz, a mit az előadó ur mondott, hogy sok esetben, ha rögtön kellene a bebörtönözést végrehajtani: jobban büntetaők a gazdát, mint a cselédet. Arról, a mit a képviselő ur emiitett, hogy egy egész évre ne tudjon az ilyen cseléd keresni, szó sem lehet; mert hiszen a bezáratási idő maximuma 12 nap, a rendes 2—3— 4 nap. s így egész évi keresetétől nem foszfatik meg: senki. Elnök: Mocsáry Lajos képviselő ur az 58. §. 3-ik bekezdését kihagyatni kívánja. Kérdem, méltóztatik-e a t. ház, az 58. §-t annak 3-ik bekezdésével együtt a közigazgatási bizottság szövege szerint elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott s e szerint a módositvány mellőzve van. Molnár Aladár jegyző: (olvassa a II. fejezet czimét és 60.. 61. %%-at, melyek változatlanul elfogadtatnak. Olvassa a 62. %-t.) 37