Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.
Ülésnapok - 1875-108
286 108. országos ülés márczius lf>. 1876. Én azt hiszem, hogy a cselédtartónak nem áll érdekében, hogy oly cselédet tartson, akit megver, vagy becsületében érzékenyen megsért. Tegyünk fel annyi érzékenységet, ha nem átalában minden cselédnél, de soknál, hogy fájó szívvel szolgálna ott tovább, hol becsületében megsértetett. Megengedem, hogy a cselédek közt igen sok műveletlen, bárdolatlan ember találkozik ; de megfordítva a cselédtartók közt is van igen sok bárdolatlan és brutális ember. Ha a gazda a cselédet megbántja: egyiknek sem áll érdekében, hogy a cseléd ott megmaradjon. En azt hiszem, Irányi módositványa által könnyitünk a cselédek viszonyán s azért azt elfogadom. Szonthag Pál (somogyi) T. ház! Nem szükséges nagyon érzékeny szempontból bírálni azon viszonyokat, melyek a cselédek és cselédtartó gazdák közt fenforoghatnak. Szerintem sokkal helyesebben cselekszünk: ha bizonyos patriarchális, s az ezen jogban gyökerező szempontból indulunk ki, az úgynevezett családfönöki, herilis tekintélynek és viszonynak fenntartása szempontjából. En nem Móricz képviselő társaméhoz hasonló argumentumokkal indulok Irányi képviselő társam okoskodása ellen ; hanem ezen herilis viszony fentartásának szükségessége érzetéből. Ugyan nem képzel-e az én t barátom oly eseteket, midőn a gazda cselédei irányában, kikről különben is kimondja a törvény, hogy az ő családjához tartoznak, ép ugy, mint az apa gyermekei irányában, nem procedálhat minduntalan, ha a legkisebb, bár fenyítésre érdemes cselekményt követik el, mindjárt a bíróság segélyével? E viszony természete hozza magával, hogy kerülni szükséges mind a cselédtartónak, a herusnak, mind a cselédnek erkölcsi viszonyai szempontjából azt, hogy mindjárt a bíró, a törvényszék, hogy ugy mondjam a publicum elé vigyék panaszaikat a helyett, hogy házi feuyiték-jogát gyakorolná"? En egészen analógnak tartom az apa hatalmát gyermekei fölött a gazda cselédje fölötti hatalmával. Ha vannak esetek, midőn a családfő a családban megeshető kihágásokat a világért sem vinné a közönség, a bíró elé, hanem gyakorolja házi fenyítő jogát: hasonlókép fordulhatnak elő a családeknél is olyan dolgok, melyeket nem lehet, nem szabad rögtön bíró elé vinni; hanem a herilis tekintélynél fogva otthon kell a cselédfőnek, a gazdának fenyíteni E szempontból pártolom a szerkezetet. (Elénk helyeslés) B, Orbán Balázs: T. ház! Én nem erre a pontra kívánok észrevételt tenni, hanem az 52. §. 2. részének d) pontjára. Ezen törvény egy korábbi szakasza módosíttatott annyiban, hogy a férjes nők szolgálatba, álihatása a férjek beleegyezésétől nem tétetett függővé. Itt a d) pontnak a végén pedig egy oly kifejezés van, mely ha benn hagyatik: akkor a törvény említett §-ával összeütközésbe fog jönni. Azért én bátor vagyok indítványozni, hogy ezen 2. rész d) pontja vége e szótól kezdve „ugy szintén" hagyassék ki. Gulner Gyula előadó: A tárgyalás alatt levő 52. §-hoz három módosítás adatott be. A Mocsáry képviselő úréra már a ministerelnök intett észrevételt s én azokhoz, miket Ő mondott, csak annyit kívánok adni, hogy lényeges különbséget látok abban, hogy azon szakasz tárgyalásánál, hol a helyre való beállásáról volt szó, a t. képviselő urnák azon helyes módosítását elfogadta a -t ház, hogy az esetben, hogyha a gazda átteszi állandóan lakását más községbe: ne tartozzék a cseléd helyre állani — és a jelen szakasz között; mert ott még a gazdának van módja más cselédről gondoskodni; holott az esetben, midőn már a cseléd szerződve van: sokszor meg volna fosztva attól, hogy bizonyos szolgálat teljesítésére cselédje lehessen. Azt gondolom, hogy ez nem volna igazságos és méltányos. A második módositvány, melyet Irányi képviselő ur beadott, már az előbb felszólalt t. képviselők által opponáltatott; én azokhoz csak egyet bátorkodom hozzá tenni és pedig épen a t. képviselő által védett cseléd osztály érdekében. Én azt gondolom, t. ház, hogy sok esetben nagyon rósz szolgálatot tennénk magának a cselédnek, ha a t. képviselő ur módositványát s átalában azon nisust elfogadnék, melyet a t. képviselő ur e téren követ. Mert ha minden csekélységért. mint helyesen jegyezte meg Szontagh képviselőtársam, bíró elé vitetnék a dolog: méltóztassék meggyőződni, hogy a cseléd renoméjában sokkal többet szenvedne, mint szenved így. Ha a cseléd bár csekélyebb kihágásért kétszer háromszor bíró elé kerül: jövője legalább azon vidéken el van veszve. Magának a cselécinek érdekében áll az, hogy vele szemben egy bizonyos, — mint helyesen jegyezte meg Szontagh képviselőtársam, — patriarchális jog gyakorlata fenntartassák. Végre a 3-ik módositványt, melyet Orbán képviselőtársam adott be: sem tartom elfogadhatónak; mert amit ő hoz javaslatba: az nem áll összhangban azzal, mit a t. ház már fenébb elfogadni méltóztatott; mert ha azt kihagyjuk, mit ő kihagyatni kíván: akkor azon asszonyokra nézve, kik férjeik ellenzése daczára léptek szolgálatba, semmi intézkedés nem történik. En ezt akként kívánnám elfogadtatni: „ha a férjezett asszony férjének ellenzése daczára állott be ós az őt visszaköveteli." Elnök: T. ház! A 52. §. ellen több rendbeli módositványok adattak be. B. Orbán Balázs: Én visszavonom módositványomat.
