Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-108

108. országos ülés márezius lő. 1876. 285 ségszerücu itt is elfogadni kell azt. hogy a cselédnek joga van felmondani, ha a gazda lakását változtatja. Én azt hiszem, hogy ezt bővebben indokolni nem szükséges. Bátor vagyok tehát azon módositványt ajánlani, hogy a szakasz második részének d) pontja után vétessék fel mint uj pont a következő szöveg: „Ha a gazda lakását más községbe teszi át." W

ächter Frigyes jegyző: (olvassa a módositványt.) Ragályi Gyula: T. ház! Én Mocsáry képviselőtársam indítványát nem fogadhatom el azon okból: mert hiszen a cselédet a gazda nem csak éppen azon helyre fogadja, a hol lakik ; hanem fogadhatja más birtokába is. Már most a módosítás szerint, ha éppen a cseléd valamely birtokon van elhelyezve és a gazda lakását máshová teszi át: joga lenne szolgálatából kilépni. Ezt nem tartom helyesnek. Egészen más az, a mi a 2. §-nál elfogadtatott: mert ott az ki van mondva, hogy ily esetben a cseléd a gazdát nem tartozik követni; itt pedig az van mondva, hogy a cseléd fölmondhat hamarább, hogyha a gazdának több birtoka van és lakását átteszi egyikből a másikba. Ennélfogva ón az eredeti szöveget helyesebbnek tartván: azt fogadom el és az indítványt mellőztetni kérem. Tisza Kálmán ministerelnök és belügyminister: T. ház! ügy semmi esetre sem állhatna meg a módosítás, a mint tétetett; mert itt szó van átalában a cselédekről a külsőkről ugy, mint a belsőkről. Már most az magában véve, hogy a gazda lakását bár állandóan máshová teszi át, nem jogosíthatja fel a cselédet a felmondásra: ha a gazda nem követeli tőle, hogy őt kövesse. Ez az egyik megjegyzésem; de továbbá azt gondolom, hogy a mennyiben a cselédnek érdekeire nézve itt intézkedni szükséges; tekintetbe véve, hogy mégis más viszony, ha valaki be nem állott és más, ha bizonyos időre beállott: — azt gondolom, hogy az 53. §. második részében ez iránt gondoskodva van, ahol még az is ki van mondva, hogy a cselédnek joga van szolgálatát rögtön elhagyni : ha a gazda lakását 16 kilométernél távolabb fekvő községbe teszi át és a cselédnek a szolgálati idő lejártakor a visszautazási költségeket nem biztosítja. Én azt gondolom, ezen szempontból ez elég és igy többet tenni nem volna szükséges. (Helyeslés.) Irányi Dániel: T. ház! El vagyok ugyan készülve arra, hogy indítványom ismét le fog szavaztatni, nemcsak, hanem hogy ugyanazon t. képviselő társam, ki az imént philantropnak csúfolt, ez alkalommal is ugyanezen czimet fogja megadni nekem. Én részemről igen nagy sajnálatomra nem adhatom neki ezen szemrehányást, szerintem bókot vissza; mert ha engemet philantropnak nevez, Vörösmarthy „Bujdosó"-jávai azt mondom rája: „Ez rajtam drága folt." Engem ellenkezőleg ezen mostani tárgyalás és t. képviselőtársam felszólalása nagyon emlékeztet azon időre, midőn a nagyon érdemes táblabírák a társadalmi rend fölforgatásával fenyegettek, hogy ha a jobbágyok felszabadittatnak, hogyha a földesúri jogok megszorittatnak. hogyha a földesurak fegyelmi joga korlátolíatik. Én t. ház! daczára, hogy előre tudom, hogy indítványom nemfog elfogadtatni, mindamellett indítványt teszek, amely szerint a 2. rész d) pontja után a következő pont tétessék: A cselédnek joga van felmondással idő előtt is élni: ha a cselédet a gazda, annak családtagja vagy megbízottja testileg bántalmazza, vagy másként, alapos oknélkül, becsületében súlyosan megsérti. W

ächter Frigyes jegyző: (olvassa a módositványt.) Móricz Pál: T. ház! Eltekintve attól, hogy Irányi t. képviső urnák nem volt egészen igazsága, midőn a táblabírák feljajdulására emlékeztetett bennünket; mert ha voltak egyesek, akik feljajdultak az úrbéri állomány megszüntetése, vagy a megszüntetés czélzata iránt: de hogy egészen táblabíró országgyűlés vitte keresztül a fölszabadítást : az elvitázhatlan tény. (Helyeslés.) Ezt megjegyezve, magát a módositványt nem fogadhatom el: mert az szerfölött elasztikus. Ugyan kérdem : mit fognánk egy cseléddel szemben mondani, hogyha az azt mondaná, hogy becsületében megsértetett ? Mi lesz akkor: ha egy inas, a ki gazdájának gyermekét embertelenül megveri: gazdája részéről szidásban részesül ? Mi lenne a következése ennek a módosításnak : vajon nem az-e, hogy az emberek nem fognának ily dolgokból kigázolni'? Méltóztassanak elhinni, hogy a cselédekkel való bánásmód Magyarországon sokkal jobb a gazdák részéről, mint a cselédek részéről a gazdával szemben. És ha ma mi arra a színvonalra állanánk a cselédekkel szemben, melyre állhatnak műveltebb országokban: akkor a törvényhozás valójában eltévesztené a czélt s nem felelne meg az élet szükségeinek. Ennélfogva én a szerkezet mellett szavazok. Almássy Sándor: T. ház! Én pártolom Irányi képviselő ur módositványát és azt vélem, hogy Móricz Pál képviselő ur, ha bővebben gondolkozott volna : szintén pártolókig szólott volna róla; mert indokul azt hozta fel, hogy mit tenne azon cseléddel, a ki gazdájának gyermekét brutaliter összeveri? Már én nem képzelek oly családapát, aki az olyan cselédet tovább is megtartani akarná.