Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-108

108. országos ülés márezias 15. 1876. 283 nak kötelezettsége, Őt betegségében is ápoltatni; egy szóval vele ugy bánni, mint az ember szokott bánni háznépének tagjaival, Kérem tehát ezen §-t az eredeti szerkezetben elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Fel fog olvastatni a módositvány. W

ächter Frigyes jegyző: (olvassa) Elnök: Méltóztatik a t. ház, a 46. §-t a beadott módositvány ellenében a közigazgatási bizottság szövegezése szerint elfogadni, (Elfogadjuk.) Elfogadtatott. Gulner Gyula előadó: T. ház! A 46. és 47. §§-ban kétszer fordul elő ugyanazon kitétel, t. i. ez: a gazda jogosítva van cselédjét megdorgálni : kérem a t. házat, méltóztassék ezt a 46. §-ból kihagyni. A 46. §. tehát így kezdődnék: „A cseléd a gazda parancsait tisztelettel ós megadással tartozik fogadni stb." Elnök: A 47. §-ra nézve két módositvány adatott be. Az egyik módositvány az, melyet Irányi Dániel képviselő ur adott be és mely felolvastatott; a második módositvány tisztán stylaris természetű és abban áll, hogy ezen szavak : „A gazda jogosítva van cselédjét megdorgálni és" kihagyassanak a szövegbői. Fel fog olvastatni a módositvány. Beőthy Algernon jegyző: (olvassa:) Ezen szavak: „A gazda jogosítva van cselédjét megdorgálni s ezt, valamint" kihagyandók. (Helyeslés.) Elnök: E stylaris módosítás elfogadtatott. Most a dolog érdemére beadott módosításra vagyok bátor a kérdést feltenni és kérdem a t. házat, méltóztatik-e Irányi Dániel képviselő ur módositványa ellenében a 46. §. második részét a közigazgatási bizottság szövegezése szerint elfogadni? (Igenl Nem!) A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Elfogadtatott s igy a módositvány elesett. Beőthy Algernon jegyző: (olvassa a 47. 8-í.) Végh Aurél: T. ház! A 47. §-t a következő szerkezetben ajánlom elfogadtatni. „A gazda jogosítva van cselédjét szolgálati kihágásaiért megdorgálni. " Ezen szerkezet szerint hihagyatnók azon rész, mely feljogosítja a gazdát, hogy cselédjét szolgálati kihágásaiért pénzbirsággal fenyítse. Hogy egvátalaban szigorúság jellemzi e javaslatot, azt legfőbb előnyéül tekintem; mert ugy vagyok meggyőződve, hogy ezáltal lesz csak orvosolható azon országszerte érezhető baj, melyet cselédügyünk rendezetlensége, különösen pedig a mezei munkások zsarolása okoz és mely a társadalmi rendet és nem nagyítás, ha azt mondom, a közbiztonságot is fenyegeti. Nem szándékozom a szigor enyhítése mellett felszólalni, csak azt kívánom, hogy a szigor legyen igazságos és a jogérzetet ne sértse. A szigor kellő mértékben ki van fejezve azon §-ban, mely a gazda jogait és a hatóság intézkedéseit körülírja és nézetem szerint igen helyesen; mert azt hiszem, hogy a cselédtörvény szigorának leginkább a hatóság intézkedéseiben kell nyilvánulni, nem tartom tehát szükségesnek azt, hogy a gazda feljogosittassék arra, hogy saját ügyében önmagának bírája legyen és cselédjét saját hasznára pénzbirsággal sújtsa; mert ha e pénzbírság talán a szegény alapra, ha az elnyomorodott munkások és cselédek díjazására vagy kisebb károk megtérítésére fordíttatnék: akkor volna értelme; ele itt nem arról van szó. mert erről külön §. intézkedik s itt egyedül a szolgálati kihágások megfenyitéséről van szó, már pedig nézetem szerint csak a hatóság lehet hivatva fenyíteni. De e mellett t. ház, ez igen nagy alkalmat fog adni az önkényre és visszaélésekre, mert feltéve az esetet, hogy a gazda teljes joggal és helyesen alkalmazta is a fizetéslevonást: a cseléd a maga részéről azt semmi esetre sem fogja helyesnek ós igazságosnak tartani és a hatóságnál ez ellen orvoslást fog keresni, a mint erre neki a következő §. jogot ad. Ha már most a hatóság helyben hagyja ezen intézkedést, ha tekintetbe vesszük, hogy különösen a mezei gazda, ki igen messze vidéken lakik, kénytelen a hatóság székhelyére menni dolog időben és munkát mulasztani: ő lesz a megkárosított: ha pedig nem a hatóság hagyja helyben: akkor a megkárosítás bizonyos tekintetben szintén őt terheli. Én tehát a gazdát. e zaklatástól megkímélni szeretném s ennélfogva, minthogy nem tartom czélszerünck és igazságosnak az eredeti szerkezetet: helyette niódositványomat kérem elfogadni. B. Orbán Balázs jegyző: (olvassa a módositványt.) Szalay Imre: T. ház! Az előttem szólott t. képviselő ur módositványa némi tekintetben egyez az enyémmel, melyet beadni szándékozom. Én határozottan szükségét látom annak, hogy azon szigor, mely e törvényjavaslatban alkalmaztatott, érvényesüljön; de az igazság alapján. Tudom azt. hogy ha a gazda vádló és biró egy személyben: az nem igazságos és azért bátor vagyok a 47. §-hoz a következő módosítványt beadni. „A gazda jogosítva van cselédjét megdorgálni s szolgálati kihágásaiért a községi elöljáróság közbejöttéve', esetleg fizetéslevonással is fenyíteni; ezen összeg azonban jótékony czélra fordítandó." Bátor vagyok ez indítványt a t. ház figyelmébe ajánlani, B. Orbán Balázs jegyző: (olvassa a módositványt.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Én részemről a beterjesztett módositványokat nem tartom elfogadhatóknak. 36*