Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.
Ülésnapok - 1875-108
282 108. országos ülés márczius 15. 1876. gazda, kihez szolgálatba áll Ha már ezek kénytelenek minden durva megbecstelenítő kifejezést szótlanul eltűrni nem csak, sőt cselekvényeket is, tehát verést, ha ezt aztán democrat intézkedésnek méltóztatik nevezni: akkor nekünk igen különböző felfogásunk van a demoeratiaról ós humanitásról. Én ennélfogva midőn kijelentem, hogy a szakasz első részét elfogadom, egész addig: és megadással fogadni tartozik; de kérem a t. házat, hogy a szakasz második részét attól fogva: „kifejezések és cselekvények 1 ' kihagyni méltóztassék. Paczolay János: T. ház! Megvallom őszintén, hogy a szóban levő §. meg nem felel a cselédi viszonyról szóló törvény második §-ának, mert ezen szakaszban azt hiszem elég szabadelvűén van kimondva az, hogy a cseléd a gazdának háznépéhez és családjához tartozik: mert ha nem lett volna ez elég szabadelvűén kimondva: akkor a t. előttem szólott t. képviselő ur ezen szakasz ellen bizonyosan észrevételt ós módositváuyt tett volna. De mi következik abból, ha a cseléd a gazda háznépéhez és családjához tartozik? Okvetlenül az következik, hogy a cseléd épp ugy alá van rendelve az apai fenyítéknek, mint alá vannak rendelve ennek saját gyermekei, vagy, bárki más aki a családhoz tarrozik, (Helyeslés.) Én tehát t. ház ugy veszem észre, hogy a ministerelnök ur midőn a 46. §-t a törvényjavaslatba felvette: még annyit sem tett, mint a mennyit ezen szakasznak megfelelően tennie kellett volna, a szakaszban sokkal kevesebb áll, mint a mennyinek állnia kellene. Én tehát a §-t egész kiterjedésében elfogadom. (Élénk helyeslés.) Almássy Sándor: T. ház! Előttem szólott Paczolay képviselő ur megmagyarázta, mi jótéteményekben részesül ezen törvény szavai szerint a cseléd, miután szintén a család tagja lesz és nem is kívánnám azokat másképen felfogni, mint azon következményekben, t. i hogy illetlen szavakkal illettessenek ós megverettessenek. Elfelejtette azonban másrészt elmondani, hogy mi az a másik jótétemény, melyet a családdal megosztva élvezhetnek "? Én t. ház, valamint a családban egyátalában a durvább bánásmódot, az illetlen kifejezéseket kárhoztatom és megengedhetőnek nem tekinthetem, ugy nem engedhetem meg. hogy az kiterjesztessék a cselédekre. Ha a szülők a gyermekekkel így bánnak és a törvény őket ebben meg nem akadályozza; én a cselédet, ki ott bérért szolgál, nem tartom leköielczhetonek arra, hogy ezen becstelen bánásmódnak alávetve legyen. — Legyen családtag abban, a mi méltányos és igazságos; de ne abban, a mi becsíelenitő, megvetendő. Ennélfogva pártolom Irányi képviselőtársam módositványát. Kállay Ödön: A mai nap tanácskozásaiban igen sok idylli dolgokat volt szerencsónk hallani; I lehet, hogy talán ezek fognak is valaha teljesülni, de a mai világban részemről ezt távolról sem gondolom. Sok kép adatott itt elő és azon meggyőződésre jöttem, hogy azok a színpadra vive, meglehet igen érzékenynek tűnnek föl, de az életben egyátalában ezen dolgok nem így állanak. Ne méltóztassék a t. filantróp imáknak egyedül a cseled állapotát tekinteni; de méltóztassék tekinteni a gazdákét is. (Ugy van.) Méltóztassék sondirozni a műveltség azon alacsony fokozatát, melyen a cseléd van. Egy t. szónok véghetetlenül érzékenyen emiitette föl, hogy talán tisztességesebb családból való is kénytelen szolgálatba állani és az, hogy tűrje el a gazda dorgáló szavát, vagy például ha a gazda keményebben bánna vele, mint saját gyermekével az apa is bánni szokott. Nagyon jó ; de mondja meg a t. képviselő ur : hát azzal a dajkával hogy bánjunk, a kinek a dorgáló szó nem használ és a ki, ha keményebb fenyítékkel nem illetjük: gyermekeinket teszi szerencsétlenekké. Azt hiszem t ház, hogy a sentimentalismusnak igen sok helyütt lehet ideje és helye ; de a törvényhozó házban legkevósbbé, s a cselédtörvényben éppen semmi helye. Elfogadom az eredeti szerkezetet. (Helyeslés.) Tisza Kálmán mimsterelnök s belügyminister: T. ház! Készemről csak pár szót kívánok szólani és pedig azért, hogy ezen szakasz félreértésekre ne adjon alkalmat. Az előttem szóló képviselő ur azt mondja, hogy ezen g. tehát feljogosítja a gazdát arra, hogy akár van ok, akár nincs, becsmérlő szavakkal, sőt cselekvényekkel is illethesse a cselédet. Engedelmet kérek: abban a §-ban nem az van; mert ha helytelenül, igazságtalanul bánnék akármelyik gazda cselédjével: az ellen a hatósághoz a felfolyamodás joga meg van; itt csak az mondatik, hogy becsületsértósi keresetre nem nyújthat alapot a cseléd és gazda közti viszonyban váltott szó. vagy nem tudom, ha talán megtaszítja épen akkor, midőn szobájában vele szemtelenkedik. Ennyi az, a mit ezen §. mond és méltóztassanak megengedni, hogy ennyi okvetlenül szükséges. Különben tökéletesen igaza van Paczolay képviselőtársamnak, hogy mindazon törvényekben, legalább azokban, melyeket ismerünk, melyek ezen — azt gondolom — humánus alapelvből indulnak ki, hogy a cseléd a család háznépének tagjául tekintessék, a családi fenyítékkel való illeszíhetés joga is benn van, de a melyet én készakarva és épen attól való félelemben kihagytam, hogy nálunk kevésbbó müveit gazdák is lévén, ezek azzal viszszaélhetnének. A mi pedig azt illeti, hogy mily jótéteményt élvez a cseléd, ha a háznép tagjának tekintetik: azt feleié ma képviselő urnák, hogy ott I van a cseléd kötelezettségének ellenében a gazda-
