Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-108

280 108. országos ülés márczlus lü. 1876. Én azt hiszem, lenne mód ezen rideg intézkedés enyhítésére; van is erre vonatkozólag más eseléd-rentartásokban efféle intézkedés, hogy az ne legyen ilyen tulkemény intézkedés. A mi a 41, §-t illeti, itt az mondatik, hogy a gazda a cseléd által megtérítendő kárért a cseléd bérét visszatarthatja. Ezt nem tartom eléggé praecisnek; mert hogy mennyit tarthat vissza belőle és hogy ezen visszatartás mennyiben jelenti azt, hogy bevárja a hatóság intézkedését, vagy magának szolgáltasson igazságot: azt világosan kifejezve nem látom, azt tehát szükséges volna világosabban kifejezni. A 42. §. azt mondja, hogyha a cseléd béréből a kártérítés ki nem telik : egyéb vagyonából is pótolandó. Ez helyes t. ház, az olyan cselédekre nézve, a kik számadással tartoznak, például egy számadó juhász, vagy számadó gulyás; ha ez egyetértve a szegény legényekkel, elsikkasztja a gazdának jószágát : akkor természetesen tartozik nemcsak bórével, hanem más vagyonával is, a mivel ezek rendesen bírnak is, kárpótlást nyújtani ; hanem nem volna igazságos a házi cselédre, hogyha igen nagy kárt okoz vigyázatlanságból, a minek gyakran ki van téve, hogy nemcsak saját bérét veszítse el, hanem azonkívül más vagyonából is kárpótlással tartozzék. Ezt tulszigorunak tartom. A 43. §. azt mondja, hogy a cselédnek nem szabad a gazdának tudta és jóváhagyása nélkül, akár saját ügyében, akár mulatság végett kimenni. Ez ellen csak stylaris kifogásom van, mert utóvégre a mulatság is csak saját ügye, ezt tehát nem tartom helyesnek; már pedig nagy súlyt fektetek arra, hogy a törvény correct legyen. A 44. §. azt mondja, hogy a cselédnek gazdája tilalma ellenére látogatásokat átalában nem szabad elfogadnia. Ez lehet helyes a belső cselédre; de miután itt nincs különbség téve a belső és külső cseléd között, nem volna helyes ezt a külső cselédre is alkalmazni. A 45. §-ra nincs különös észrevételem ; de a 46. §-ban ez áll, hogy a gazdának joga van cselédjét megdorgálni és a 47. §-ban ugyanez van szórói-szóra, hogy a gazdának joga van cselédjót megdorgálni. Ez ellen is stylaris correctség tekintetében van kifogásom ; valamint azt sem tartom helyes kifejezésnek, hogy a 46. §-ban az van, hogy a gazdának joga van cselédjét megdorgálni, később azonban az van mondva, hogy „kifejezések és cselekmények;" itt tehát már cselekményekről van szó, nemcsak megdorgálásról. A 48. §-ban az van mondva, hogyha a fenyítés igazságtalanul alkalmaztatott: a cseléd a hatóságnál orvoslást kereshet. De hogy miben álljon ezen orvoslás, miként tartozzék a hatóság orvoslást szolgáltatni: az nincs praecis szerkesztve e szakaszban; ezt tehát e tekintetben nem tartom kielégítőnek. És igy általában a felsorolt 39. —48. §§. ellenében, bátor vagyok azon indítványt tenni, hogy azok az általam felhozottak értelmében leendő ujabb szövegezés végett a közigazgatási bizottsághoz visszaküldessenek (Felkiáltások: Maradjon a szerkezet.') B. Orbán Balázs jegyző: {olvassa a mditványt.) Tisza Kálmán beltígyminister: T. ház! En részemről igen kérem, hogy ne méltóztassék ezen szakaszokat ujabb szövegezés végett a közigazgatási bizottsághoz vissza küldeni; hanem méltóztassék a fölött most határozni: épen azért bátor leszek épen ugy, mint az előttem szólott t. képviselő ur több szakaszokra nézve elmondta nézetét, én is nézetére vonatkozólag elmondani ellenészrevételeimet, a mennyiben nem értek vele egyet azokban, melyeket elmondott. (Halljuk!) A mi a 39. §-ra Csanády képviselő ur által beadott módosítását illeti, miután részletezve ugyanazt fejezi ki, a mi a 39. §-nak czélja: ahhoz részemről szívesen hozzájárulok. A mi már a 40 §-t illeti: abban nem érthetek egyet Mocsáry képviselő úrral, hogy a törvényjavaslat azon intézkedését, hogy köteles a cselédtársainak hűtlenségét azonnal feljelenteni, valami tulszigorunak tartanám. Engedelmet kérek: én azt hiszem, hogy a törvény igen is helyesen cselekszik, ha legalább a cseléd és gazda közti viszonyban módot ad a belső tolvajnak könnyebb felfedezésére ós nem mentesiti a büntetéstől azt, a ki látván, hogy gazdáját lopják: igen szép nyugalommal hagyja azt történni. (Helyedés.) A mi a 41. §-t illeti, arra azt mondja Mocsáry képviselő ur, hogy nincs benne megmondva, hogy menynyi fizetést tarthat vissza a gazda és meddig. Az, hogy minő részben tarthatja vissza: benne van magában a szakaszban, inert az van mondva, hogy a cseléd bérének megfelelő részét; tehát azon részét, mely az okozott kárnak megfelel. Átalában pedig az egész törvényen mindenütt keresztül vonul, a mint kell is hogy keresztül vonuljon az, hogy ha a cseléd a gazda eljárását magára nézve sérelmesnek látja : a hatóságnál kereshet orvoslást, a midőn a hatóság fogja megítélni, hogy túlságos részt tartott-e vissza, vagy nem és nem volt-e egészen jogosulatlan a visszatartás. Ennélfogva én e szerkezetet megtartani kívánom; mert a tapasztalás is mutatja, hogy gyakran épen az által, hogy a cselédek is belenyugosznak a kártérítésnek ily módon való eszközlésébe, minden hatósági beleavatkozás nélkül a gazda és cseléd között eligazittatik a dolog. (Helyeslés.)