Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.
Ülésnapok - 1875-108
108. országos illés inárvzius 15. 18<6. 279 Már t. ház, ha a cseléd hat napon keresztül minden idejét urának szenteli és a 7 napon is, mely pihenésre, illetőleg szellemi foglalkozásra van szánva, csaknem egész idejét urának szenteli: akkor megvárhatja azt. hogy legalább egy órát engedjen neki arra, hogy ö a maga istenéhez fohászkodhassak, imádkozhassék. Ezt azonban a jelen törvényjavaslat csak időről-időre engedi meg. Már hogy miként fogja azt a gazda értelmezni : az egészen tőle függ. E kifejezés időrőlidőre anynyit is jelenthet, hogy minden sátoros ünnepen. (Egy hang: Az is elég!) Aki azt elégnek tartja: az az isteni tiszteletnek, az a vallásosságnak erkölcsnemesitő hatásáról szerintem igen helytelen fogalommal bir. Ha azt akarjuk, hogy a cselédek javuljanak, hogy a vallásosság terjedjen, hogy az erkölcsiség emelkedjék: akkor éppen azon osztálynak, melyről legtöbb panaszt hallunk, kell módot nyújtanunk, hogy ott keresse azt, ahol ő, a szegény, legjobban megtalálhatja. (Helyeslés.) Én annál fogva ezen 2. bekezdést a következőkép kérem módosíttatni: „Valamint köteles a gazda akként intézkedni, hogy cselédje rendkívüli akadályok kivételével legalább minden második vasár- vagy ünnepnapon a saját hitfelekezeti isteni tiszteletben részt vehessen." Hogy midőn betegség van a háznál, midőn a cseléd beteget tartozik ápolni, nem kívánhatja, hogy templomba mehessen : azt természetesnek találom ; de ily rendkívüli akadályok kivételével igazságos ós helyesnek tartom, hogy legalább minden 2. vasárnap engedjen neki a gazda anynyi időt, hogy templomba mehessen. (Felkiáltások : Maradjon a szöveg !) B. Orbán Balázs jegyző: (olvassa a módosvitányt.) Tisza Kálmán ministerelnök: Én t. ház! el merem magamról mondani, hogy arra. hogy az isteni tiszteletben a cselédek is részt vehessenek és hogy egyáltalában az isteni tiszteletre és vallásosságra mint erkölcs nemesitőre. én is legalább is annyi súlyt fektetek, mint az előttem szóllot t. képviselő ur. Azonban engedjen meg. nem hiszem, hogy a gyakorlati életnek megfelelőleg ennél többet lehessen mondani, mint a mi e szakaszban mondatik ; (ügy van!) mert itt megvan mondva, hogy időről-időre köteles meg engedni. Azért vannak a hatóságok, hogyha valamely gazda ez irányban hatalmával vissza él, a cseléd leljen az ellen orvoslást; de ugy rendelkezni, hogy előállhasson azon eshetőség, hogy a cselédek tömegesen elmehessenek ós hagyhassanak szünet nélkül mindent: ez a gyakorlati életnek nem felel meg. Kérem tehát, méltóztassék az eredeti szöveget megtartani. (Helyeslés.) Elnök : Méltóztatik a t. ház, a beadott módositvány ellenében a közigazgatási bizottság szövegezését elfogadni. {Elfogadjuk) Elfogadtatott ós e szerint a módositvány mellőzve van. Molnár Aladár jegyző: {olvassa a 31, 32, 33., 34.. 35. szakaszokat, a melyek változtatás nélkül elfogadtattak. Beőthy Algernon jegyző: (olvassa a 36., 37., 38. szakaszokat, melyek változtatás nélkül elfogadtattak. Olvassa a 39. §-í.) Csanády Sándor: T. képviselőház! Én azon oknál fogva, mert óhajtom, hogy a törvény világos és mindenki által megérthető legyen és félremagyarázásokra okot ne adjon, e két szó helyett: „bármi okból," e szavakat kívánnám tétetni: „rósz akarat, hanyagság, vagy vigyázatlanságból." E szerint a szöveg ez lenne: a cseléd mindazon károkért, melyeket gazdájának rósz akarat, hanyagság, vagy vigyázatlanságból okozott, kártérítéssel tartozik. B. Orbáll Balázs jegyző': {olvassa Csanády Sándor módositvanyát.) Mocsáry Lajos: T. képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy az itten talán a rendes szokástól némileg eltérőleg és hogy ugy mondjam, tömeges módositványokat adhassak be. Én azt hiszem, t. képviselőház, és bátor leszek igen röviden ki is fejteni ebbeli nézetemet, hogy a 39. §-tól egész 48. §-ig bezárólag alig van egy e szakaszok közt olyan, a mely ellen nézetem szerint alapos kifogást tenni nem lehetne : azért bátor volnék ezekre nézve azt indítványozni, hogy e szakaszok a 38-iktól a 48-ig valamennyi uj szövegezés végett küldessék vissza a közigazgatási bizottsághoz. Legyen szabad e szakaszokra röviden megtenni észrevételemet. Elnök: Méltóztatnak megengedni, hogy a képviselő ur a többi szakaszokra is kiterjeszkedjen? (Megengedjük!) Ugy azok előtt fel fognak olvastatni. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a 40., 41., 42., 43., 44., 45., 46., 41., 48. szakaszokat.) Mocsáry Lajos: A 39. §-ra nézve t. ház, az én nézetem is az, a mit tisztelt barátom Csanády kifejezett, s ezt ebben a szerkezetben én is túlságosan keménynek tartom. Azt hiszem, lehetne e szakaszt akkép szerkeszteni, hogy ezen túlságos merevség és a feltétlen kártérítés iránti kötelezettség másképen intéztetnék el. A mi a 40. §-t illeti: hogy a cseléd tartozzék társának hűtlenségét gazdájának feljelenteni, s ha ezt tenni elmulasztja, felelős mindazon károkért, melyek a föl nem jelentésből a gazdára háromolnak: erre nézve meg kell jegyeznem, hogy a complicitás ily rideg meghatározását tulszigoruság nélkül kimondani nem lehet,
